Újabb remény Atlantisz létezésére

Német régészek műholdfelvételek elemzése után úgy vélik, hogy megtalálták Atlantisz maradványait. A Spanyolország déli partjainál talált nyomok elhelyezkedése egybevág Platón leírásaival.

Dr. Rainer Kühne, a német Wuppertal Egyetem történésze szerint a mesés "sziget" pusztán a dél-spanyolországi partvonal darabkája volt, és valamikor Kr. e. 800 és 500 között szökőár pusztította el.

A kutatók két téglalap alakú rajzolatot fedeztek fel a műholdfelvételeken, amelyek Cadiztól nem messze, a Marisma de Hinojos nevű sós-mocsaras területen találhatók. A téglalapokat szabályos, koncentrikus körök övezik.

Platón görög filozófus (kb. Kr. e. 427-347) leírása szerint Atlantisz Héraklész oszlopain (Gibraltári-szoros) túl feküdt, egy kisebb szigetekből álló szigetcsoporttól délre. Platón szerint körülbelül 9000 évvel Szolón (Kr. e. kb. 640-559) előtt Atlantisz hatalmas királyság volt, fejlett civilizációval és ideális politikai berendezkedéssel.

Platón egy ötstadionnyi (925 m) átmérőjű, számos kör alakú képződménnyel tagolt szigetről tudósít. Leírása szerint a körkörös formák egy részét víz, más részét föld alkotta. "A fényképeken éppen olyan koncentrikus köröket láthatunk, mint amelyekről a Kritiasz szerzője is beszámolt" - nyilatkozta dr. Kuehne, aki szerint a szabályos téglalap alakzat a filozófus leírásában szereplő Poszeidónnak szentelt ezüst, illetve neki és Kleitónnak szentelt arany templom körvonalait mutatja.
 
"Később azonban hatalmas földrengések és vízáradások támadtak, egy szörnyű nap és egy szörnyű éjszaka leforgása alatt... Atlantisz szigete elmerült a tengerben". Platón elmondja, hogy a történet Kritiasztól származik, aki tízéves korában a 90 éves nagyapjától hallotta, akinek szintén a nagyapja mesélte. Az ükapa Szolón elbeszéléséből ismerte a történetet, aki Egyiptomban Szaisz papjaitól hallotta.

Mindazonáltal a műholdfelvételeken látott és Platón által leírt méretek nem teljesen fedik egymást. Az előbbi valamivel nagyobb, amit a német régész egyrészt azzal magyaráz, hogy nem biztos, hogy ilyen hosszú idő távolából Platón a pontos méretek birtokában lehetett volna, másrészt pedig a korabeli hosszúságmértéknek, a stadionnak is több változata volt.

Kuehnét egyébként megelőzte Werner Wickbolt, aki számtalan műholdfelvételt tanulmányozott át a Földközi-tenger vidékéről. Úgy véli, a most talált hely az egyetlen, amely megfelel Platón leírásainak. Wickbolt elképzelhetőnek tartja, hogy a görögök az egyiptomiaktól átvett történetben a partvonalra utaló szót tévesen fordították, és egy másik jelentését, a szigetet kezdték használni.

Mindenesetere Kuehne szerint most a régészeken és a történészeken a sor, hogy elfogadják elméletét és neki lehessen állni az ásatásoknak.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK