Mágneses "űrhajócsúzli"<br/>

Nincs messze az az idő, amikor az űreszközöket pályájuk első szakaszán mágnesesen lebegtetve, lineáris villanymotorral gyorsítják fel mintegy 1000 km/óra sebességre, s csak ezt követően indítják el a rakéta-hajtóműveket.

Minden kilövés legdrágább része az alacsony Föld körüli pályára juttatás, annak is az első néhány másodperce. Az új mágneses katapult azért lehet sokkal olcsóbb alternatíva, mert a rakétáktól eltérően magát a kilövés első lépcsőjében működő szerkezetet és annak üzemanyagát nem kell gyorsítani. Sőt, ezek nem is emelkednek fel, mindvégig a földön maradnak. Ráadásul üzemanyagként olcsó, környezetbarát villamosenergiát lehet használni. Nincs mozgó alkatrész, a lebegtetett űreszköz nem ér a gyorsító rámpához, ami így nem is kopik. Szélsőséges esetben a katapult akár 30 évig használható, minden 90 percben egy-egy kilövést végrehajtva.

Mások mellett az alabamai Huntsville-ben működő NASA Marshall Űrrepülési Központ foglalkozik ezzel a tervvel. A cél a mai 10 000 dollár/font (kb. 5 millió Ft/kg) költség leszorítása annak századrészére.

Hogy az alapötlet jó, azt már tavaly megmutatták az angliai Brightonban, a Sussexi Egyetemen épített 6 m-es elektromágnes pályán. A Marshall központban most fejezték be egy 15 m hosszú gyorsító rámpa összeállítását, amelyen egy másfél méternyi, 15 kilós modellel fognak kísérletezni. A következő lépés jövőre már egy nagyobb, 120 m hosszú katapult. A végső változat mérete pedig várhatóan 1500 m körüli lesz, amin akár 18 t tömegű űreszközöket lehet majd kilőni mintegy 10 év múlva.

A lineáris villanymotort úgy képzeljük el, mintha elvágnánk egy szokványos, forgó mozgást létrehozó motort, és az "állórészét" síkba terítenénk, esetleg többször egymás után. Ezen szalad végig egyenes úton a motor "forgórésze", rászerelve a gyorsítandó tárgy. A Marshallnál most elkészült gyorsítóval aerodinamikai kísérleteket végeznek, a mágneses mezők vezérlését fejlesztik, valamint a rendszer energetikai viszonyait tanulmányozzák. A felvett villamos teljesítmény a gyorsítás pár másodpercére mintegy 200 kW. Érdemes vizsgálni az energia tárolására és rövid idejű leadására szolgáló eszközöket is. Az is kutatás tárgya lehet, hogy indokolt-e a nagy villamos áramot éppen csak a gyorsításban résztvevő szekcióra ráadni, ezzel is takarékoskodni. Ugyanígy érdekes, hogy van-e mód egyes helyeken elektromágnesek helyett állandó mágnesek használatára.

CsaTolna Egyesület

Ajánló:

További információk, képek és videofelvételek. 1999. október 27-én a NASA nagyszabású konferenciát rendez az űrhajózásban alkalmazható hajtóművekről és a jövő lehetőségeiről.