A közeljövő robotjai - intelligencia és hasznosság<br/>

A robotok ma még csak mechanikai működésük által segítik az emberi tevékenységet, nem pedig mentális képességeik folytán. Könnyen végeznek fizikai feladatokat, akár hosszú időn keresztül ismételve is. A jelenlegi kutatások célja olyan értelmes robotok létrehozása, "akik" képesek alakítani saját "viselkedésüket", vagyis tanulnak saját tapasztalataikból.

Egy ilyen kísérlet alanya az ún. Robo-majom, melyet Toshio Fukuda és munkatársai, a japán Nagoja Egyetem kutatói fejlesztettek ki 15 évnyi kutatás eredményeként. Különlegessége, hogy kifinomult szerkezetét mesterséges intelligencia irányítja: központi egysége 14 motor segítségével mozgatja testrészeit. A kutatók az ágról ágra függeszkedve való előrehaladás bonyolult mozgásegyüttesét tanulmányozzák (egy vízszintesen elhelyezett létrával szimulálva az egymás utáni faágakat), amely számtalan nehézséggel jár a Robo-majom számára.

Alapinformációként csak néhány egyenletet és a létrafokok távolságát programozták a robot agyába, a többit önállóan kell megoldania. Hogy végtagjainak helyzetét pontosan meghatározhassa a térben, színes labdákat helyeztek el rajtuk, melyeket sztereó kamerapáron keresztül, másodpercenként 60-szoros frissítéssel szemlélt.

A függeszkedve haladás problémájának megoldását egyik lábának kinyújtásával kezdi, hogy meghatározhassa, mekkora távolságot kell megtennie egy lendüléssel. Ezt hívják a pszichológiában próba-szerencse tanulásnak: ha elrontja a mozdulatot, rá kell jönnie, hogy mi volt a hiba oka, és aztán újra meg kell próbálnia.

Természetesen a kísérlet nem azért fontos, mert a 21. században a majomszerűen ágról ágra lendülés lesz a robotok meghatározó tevékenysége, ám ezek a vizsgálatok nagyban hozzájárulhatnak a jövő önálló, interaktív robotjainak fejlesztéséhez.

Egy másik kísérletnek a jelenre vonatkozóan is közvetlen eredményei lehetnek. A robot és kenguru szavakból összevont Robo-Roo névre hallgató furcsa szerzet tulajdonképpen egy kenguru-modell, amit a Holden autógyártó cég használ közúti balesetek tanulmányozásához tesztbábuként. Ausztrália lakott területektől távol eső, belső vidékein ugyanis nem ritka baleseti okot jelentenek az öngyilkos kenguruk: évente kb. 20 ezer állat veti magát személy- és teherautók elé.
A műanyagból és fémből megépített, bőrrel borított Robo-Roo beállítható ülő és elrugaszkodó pózba is, az ugrás közbeni vizsgálatokhoz pedig jelenleg műanyag téglákon megtámasztott bábukat használnak. Ám a hatások pontosabb megismerésében előrelépést hozhat a mozogni is képes tesztbábuk használata, melyek által lehetővé válhat a kenguruk utolsó, öngyilkos mozdulatának modellezése is.

Sik András

Ajánló: