Atlantis - újabb halasztás<br/>

Harmadszor is el kellett halasztani szerdán este az Atlantis amerikai űrrepülőgép indítását - közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.

Akárcsak hétfőn és kedden, ezúttal is a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt kellett leállítani a visszaszámlálást, de most nem a floridai űrközpont, hanem a Spanyolországban és Marokkóban létesített tartalék (biztonsági) leszállópályák térségében dúló vihar miatt. E helyek valamelyikén az űrsikló akkor hajtana végre kényszerleszállást, ha nem sikerülne Föld körüli pályára állnia. A NASA közlése szerint május 11-ig már nem próbálkoznak az újabb starttal, mivel más, ember nélküli rakétákat kell indítaniuk (MTI).

A startot eredetileg április 13-ára tervezték, de műszaki okok miatt el kellett halasztani. Külön érdekesség, hogy a sérült elemet már az indítóállványon cserélték ki, a Columbia megfelelő alkatrészét "kölcsönvéve".

Az űrrepülőgép összekapcsolódik az egyelőre két elemből álló Nemzetközi Űrállomással, s magasabb pályára emeli. A legénység számos karbantartó-javító munkálatot végez, amelyek közül a legfontosabb az orosz gyártmányú Zarja modul egyik elromlott energiatelepének cseréje. Ezen kívül kb. egy tonnányi rakományt pakolnak át, már az első legénység ellátására készülve.

Hogy az első állandó lakók mikor érkezhetnek az űrállomásra, az még mindig az oroszoktól függ. Zvezda nevű lakómoduljuk fellövése ugyanis mintegy másfél éve halasztódik. Mint arról korábban már beszámoltunk az [origo]-ban, a legutóbbi ígéretek szerint a Zvezda startja idén nyáron várható, mint utolsó esély az oroszok számára. Amennyiben ez nem történik meg, a NASA saját lakómodult épít be az űrállomásba.

Az oroszok késlekedése - miközben kitartóan a Mir-űrállomással foglalkoznak - nem olcsó mulatság a NASA számára. Az Atlantis repülését ugyanis eredetileg a Zvezda fellövése utánra tervezték, de mivel nem várhatnak tovább a karbantartó munkálatokkal és a pályamódosítással, kénytelenek voltak két részre bontani a küldetést.

Ez lesz az Atlantis 21. küldetése. A gépen több mint 100 változtatást hajtottak végre, javítva például a fedélzeti kommunikációt és a légkondicionáló rendszert, de új műszerpanelt is felszereltek. A repülés különleges érdekessége, hogy a legénység magával viszi a világűrbe az olimpiai fáklyát.

A Nemzetközi Űrállomás minden idők legnagyobb nemzetközi tudományos és technikai vállalkozása. Az itt zajló alapkutatások - kihasználva a súlytalanság nyújtotta előnyöket, a gravitáció torzító hatásának hiányát - áttörést hozhatnak a gyógyszeriparban, az orvostudományban és az anyagtudományokban.

S. T.

Ajánló:

Korábban:

2000. április 4. A kazahsztáni Bajkonur űrrepülőteréről kedden reggel, közép-európai idő szerint egy perccel hét óra után sikeresen startolt a Szojuz-TM30 űrhajó, fedélzetén Szergej Zaletyin parancsnokkal és Alekszandr Kaleri fedélzeti mérnökkel. Az ígéretesen induló amerikai-orosz együttműködés, amely a Nemzetközi Űrállomást célozza, az utóbbi időben megfenekleni látszik. A NASA szerint különösen bosszantó, hogy az oroszok ismét az öreg Mirrel foglalkoznak. A sydneyi nyári játékok szervezői bejelentették, hogy az olimpiai fáklya az Atlantis űrrepülőgép fedélzetén hétfőtől tizenegy napig kering majd a Föld körül.