A science fiction és az űrkutatás

Az Európai Űrügynökség (ESA) tanulmányozni kívánja a tudományos-fantasztikus irodalmat esetleges új ötletek és technológiai megoldások reményében.



Egy - olvasókból álló - kis csapat máris folyamatosan böngészi a huszadik század korai időszakában íródott sci-fi novellákat és regényeket, hogy kiderüljön, mennyi is valósult meg a leírtakból. A keresés során megtalált bármelyik jó ötletet megvizsgálják a tudósok annak megállapítására, hogy segítséget nyújthat-e egy éppen aktuális űrkutatási programban.

Ezenkívül a sci-fi rajongók saját maguk is küldhetnek be ötleteket, hátha ezáltal lépnek előbbre a kutatók. Dr. David Raitt, a sci-fi találmányait az űrkutatásba beépítő program vezetője elmondta, hogy máris sok eredménnyel szolgált a keresés.

Számos "találmány" ugyan továbbra is csak a sci-fi világában képzelhető el, több olyan is akad, amely a gyors technikai fejlődés következtében napjainkra teljesen hétköznapi dologgá vált. Előbbire példa lehet a hipertérben történő űrutazás, amelynek megvalósításához egyelőre senkinek nincs ötlete.

Casio órába épített GPS.Ezzel szemben a planetáris leszállóegységeket már egy 1928-ra datált történet is említi, a rakéták függőleges vezérsíkja egy 1929-es regényben szerepel először, az asztronauták által irányított űrállomás gondolata pedig már 1945-ben megjelent. Dr. Raitt példaként megemlítette Dick Tracyt, az 1940-es évek rajzfilmjének detektívhősét, aki olyan karórát hordott, amely videotelefon és kamera is volt egyben. Ez év januárjában a Casio valóban kifejlesztett egy digitális kameraként is funkcionáló karórát.

Ian Stewart matematikaprofesszor és sci-fi rajongó elmondása szerint a NASA rendszeresen konzultál a tudományos-fantasztikus történetek kiötlőivel egy-egy ötlet reményében. Például a híresebbek közül Gregory Benford, Greg Bear és Larry Niven is közreműködött a NASA egyik Europa-küldetésének kidolgozásában.

Vas Ottó

Ajánló: