Merülő mikrorobotok<br/>

Svéd kutatók olyan parányi mikrorobotokat készítettek, amelyek főként a biotechnológiában használhatók majd.

A 670 mikron magas és 170-240 mikron széles kis robotok, Edwin W.H. Jager, a svéd Linköpings Egyetem kutatója szerint azért sokkal ígéretesebbek a korábbi szerkezeteknél, mert különféle folyadékokban - vérben, vizeletben, tápoldatokban - is működtethetők.
A mikrorobot az emberi kézhez hasonlóan képes megmarkolni a céltárgyakat. "Izmai" aranyból és elektromosságot vezető polimerből (polipirrolból) álló kettősrétegből készültek. A polimer pozitív töltés hatására megnyúlik (a kettős réteg meggörbül), semlegesítve pedig visszanyeri eredeti hosszát (a kettős réteg kiegyenesedik). Ez megfeleltethető például egy ujj (csukló, könyök, térd stb.) begörbítésének és kiegyenesítésének. A megnyújtáshoz az elektrolitból pozitív töltésű ionokat (kationokat) kell a polimerre juttatni, míg az összehúzásához egyszerűen pozitív töltést kell adni az aranyrétegre: ennek következtében a polipirrol oxidálódik, azaz a kationok leválnak róla.

A korábbi mikrorobotok túlnyomórészt (poli)szilíciumból készültek, ezek azonban folyadékban nem működtethetők, mert anyaguk gyorsan oxidálódik. A svéd mikrorobotokban a szerkezetnek csak a váza készül szilíciumból, amelyet kívülről az aranyból és polipirrolból készült "mikroizmok" teljesen körbevesznek, és ezáltal meg is védik.
Az elektromos forrással összekötött robotokat elektrolit-oldatba merítve a kutatók filmre vették, hogyan "szállítanak el" a robotok apró, mintegy 250 mikron átmérőjű üveggyöngyöket egy meghatározott útvonalon a kijelölt célpontba. Ha a robotok apró "kezét" különféle adhéziójú molekulákkal vonják be, az is elérhető, hogy a robotok egy mintában bizonyos fajta sejteket vagy baktériumokat ragadjanak meg, és szállítsanak el az elemzőhelyre. Egy seregnyi, egyformán mozgatott robot egyidejűleg sok sejtet is kezelhet. Chipméretű mikrogyárban pedig "gyári munkásként" alkalmazhatók, nemcsak szállításra, hanem például parányi mikroszerkezetek összeállítására is.

(Élet és Tudomány)

Korábban:

1999. július 5. A lipcsei Szívsebészeti Klinikán működik a világon az első olyan műtő, ahol a szívműtéteket kizárólag robot alkalmazásával végzik: eddig negyven áthidaló (bypass) és tizenegy szívbillentyűműtétet végeztek el.