Fizikusszemmel az atom-tengeralattjárókról

A Kurszk katasztrófáját elemző írások sokféle műszaki háttérismerettel is szolgáltak a hajók felépítéséről, feladatairól. Véletlenül, a katasztrófáról még mit sem tudva, a Space News amerikai hetilap is a tengeralattjárókkal foglalkozott augusztus 28-ai, de már egy héttel korábban olvasható számában. Az amerikai katonai vezetés új kutatási, műszaki fejlesztési feladatokat fogalmazott meg.

A hidegháború évtizedeiben a tengeralattjárók egy része idegen tengeralattjárók mozgását követte, hangmintákat gyűjtött. A csapásmérés kijelölt céljai állandóak voltak. Az atommeghajtás viszont azt tette lehetővé, hogy hónapokat töltsenek folyamatosan a víz alatt. Csak nagyon ritkán léptek kapcsolatba parancsokságukkal, a lehető legcsendesebb üzemelés mellett a hallgatás volt a sikeres rejtőzés fő biztosítéka.



Az utóbbi évtizedben módosult a tengeralattjárók feladatköre. Tengeralattjárókról indítanak rakétatámadást szárazföldi célpontok ellen, kiterjedt hírszerzési tevékenységet folytatnak a mélyben. 1991-ben, az öbölháborúban és az Irak elleni későbbi támadásban tengeralattjárókról indítottak cirkálórakétákat szárazföldi célpontokra. Tavaly a NATO-bombázás során a Jugoszláviára kilőtt Tomahawk cirkálórakéták egynegyedét tengeralattjáróról indították. Ha szárazföldi hadműveletekbe óhajtják bekapcsolni a tengeralattjárót, a személyzetnek folyamatosan friss térképekre, hírszerzési adatokra lesz szüksége.
Saját helyzetükről is sűrűn kell informálniuk a parancsnokságot. Ez a korábbi hallgatástól alaposan eltérő gyakori, nagy forgalmú adatcserét igényel.

Hírszerzésük során elsősorban a tengerfenék részletes feltérképezésével foglalkozik a parancsnokság, erre az aknák és a rejtőzködő ellenség felderítése végett van szükség. A keletkező óriási adathalmazt szárazföldi központokban dolgozzák fel, tehát az ilyen információt is folyamatosan továbbítani kell.

A megváltozott feladatokkal járó megnövekedett távközlési igények kielégítése végett az amerikai haditengerészet új, nagy adatforgalomra képes antennák felszerelésébe kezdett. Már most is látszik azonban, hogy ez a rendszer az évtized végén már nem lesz képes az akkori igényeket kielégíteni. Az eddigi tapasztalatokból az szűrhető le, hogy a tengeralattjáróknál 6-10 évbe telik, mire sikeresen megvalósítanak egy új műszaki megoldást. A haditengerészet irányítói ezért kértek fel most alapkutató közösségeket és ipari kutatókat, hogy a jelenlegi sikeres űrtávközlési megoldásokból kiindulva dolgozzanak ki tengeralattjárókon működtethető antennamegoldásokat. Ezeknek el kell viselniük a különleges körülményeket: a sós vizet, a nagy nyomást, a lökéshullámokat, a felszínre emelkedés okozta változásokat és a felszíni hullámokat.

Koporsó a tengermélyben

A Kurszk 14 ezer tonna súlyú, nukleáris töltetű rakétákat hordozó tengeralattjáró tragédiájának többféle magyarázatát mérlegelik a szakértők. Ezeket ismerteti a katonai szaklap egy héttel a Kurszk elsüllyedése után. Az egyik verzió szerint az orosz flotta második legkorszerűbb hajóját két külső találat érte, amikor még a tenger felszínéhez közeli pozícióban manőverezett. A robbanás szétzúzta a hajó elejét, ahol a parancsnoki állás és a rakétakilövő berendezések voltak. Még mindig nem kizárt az orosz flottaparancsnokság által megfogalmazott alternatíva, miszerint a tengeralattjáró a felszín közelében ütközött egy, a gyakorlaton részt vevő hadihajóval, viszont kizártnak látszik, hogy másik tengeralattjáróval történt kollízió okozta volna a Kurszk sérülését. Egy újabb verzió szerint belső robbanás következett be. A lap ismerteti a norvég megfigyelők adatait, ezek szerint éppen a Kurszk elsüllyedésének időpontjában, augusztus 12-én két földrengésszerű robbanás hallatszott az elsüllyedt tengeralattjáró tartózkodási helyének közeléből. A detonációk erőssége a Richter skála szerint 1,2-es fokozatú volt. A mentőalakulatok megerősítették, hogy kinyílt a robbanás után a hajó menetirány szerinti jobb oldala, a víz azonnal elárasztotta a belső tereket, s emiatt süllyedt el. A két reaktor viszont zárt, és a külföldi mentők folyamatosan megerősítették az orosz hivatalos jelentést, miszerint nem észlelnek sugárzást.

Jéki László

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

Korábban:

Az [origo] összefoglalója a Kurszk tragédiájáról.