Discovery: mozgalmas és izgalmas hétvége<br/>

Pénteken radar nélkül is simán megtörtént a dokkolás. Szombaton egy rövidzárlat borzolta a kedélyeket, de a Z 1 kikötőelem csatlakoztatása így is sikerült. Az első űrséta viszont végre teljesen zökkenőmentesen zajlott. Részletes beszámoló képekkel és videókkal.

Dokkolás radar nélkül

A Discovery űrrepülőgép október 13-án (pénteken), hazai idő szerint 19.45-kor összekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomással.

A dokkolás pillanata

(az antenna kieséséről korábbi cikkünkben számoltunk be)

A dokkolás videója

Pénteken este, hazai idő szerint 22.38-kor a Discovery legénysége belépett a Nemzetközi Űrállomás területére, s megkezdte a várhatóan október végén érkező első állandó legénység számára szükséges berendezések és felszerelés átrakodását.

Rövidzárlat a Z 1 oszloptartó szerkezet felszerelésekor

A szombati napon a küldetés legfontosabb feladata várt a legénységre: a Z1 jelzésű oszloptartó szerkezet felszerelése a Unity-1 amerikai modulra, az űrrepülőgép robotkarjának segítségével. A Z1 a napelemek rácsszerkezetének alapeleme, amelyet a Unity "felső" részére, vagyis a Földdel átellenes oldalra szerelnek fel. Ehhez rögzítik majd az űrállomás első időszakban történő energiaellátását biztosító napelemek rácselemtartóit.

Részlet a Z 1 felszerelését bemutató animációból

Az előkészületek rendben haladtak, amikor hazai idő szerint 14.57-kor egy rövidzárlat következtében három fontos elektronikus rendszere is leállt az űrrepülőgép rakterében: egy külső kamera, a gép és az űrállomás közötti kommunikációhoz szükséges eszköz és egy komputervezérelt televíziós rendszer, amelyre a Z 1 pontos beállításához van szükség. A gép raktere felől ugyanis a Unity 1 "felső" része nem látható, ezért kellenek azok az "elektronikus szemek", amelyeket egy laptopról vezérelnek. A hiba akkor következett be, amikor Koicsi Vakata japán asztronauta éppen nekilátott, hogy a 15 méter hosszú kanadai robotkarral megragadja a gép rakterében várakozó, 273 millió dolláros tartószerkezetet.

A legénységnek egy tartalék komputer segítségével szerencsére sikerült életre keltenie a rendszert, majd visszaállították a két űreszköz közötti kommunikációt is, így Vakata nekiláthatott a nagy pontosságot kívánó művelethez. Külön érdekesség, hogy Michael Lopez-Alegria amerikai űrhajós a Unity egyik ablakán keresztül figyelte a tartóelem helyzetét, s rádión keresztül segített társának. A munka a tervezettnél tovább tartott, de hazai idő szerint röviddel 20 óra után Vakata precízen elhelyezte a 9 tonnás szerkezetet a Unity 1 modulon.

A Z 1 csatlakoztatásának animációja

A Z 1 felszerelését követően a Unity és a tartószerkezet közötti elektronika installálásával, illetve a készletek átrakodásának folytatásával töltötte a legénység.

Az első űrséta - az első "normális" művelet

Vasárnap megtörtént a 100. űrrepülőgépes küldetés első olyan művelete, amely végre mindenféle probléma és fennakadás nélkül zajlott.

Hazai idő szerint 16.27-kor Leroy Chiao és William McArthur amerikai asztronauták megkezdték mintegy 6,5 órás űrhajón kívüli munkájukat, amelynek során összekötötték a Z 1 és a Unity közötti elektromos kábeleket, telepítették az űrállomás Ku sávban működő antennáját és elhelyeztek egy szerszámosládát a jövőbeni szereléseket végző társaik számára.

Az antenna telepítésének videója

A következő nagy feladat az lesz, hogy a Unity "alsó" (Föld felé néző) oldalán egy újabb kikötőelemet helyeznek el (PMA3), amelyhez később az űrrepülőgépek csatlakozhatnak. A munkát a tervek szerint hétfőn, hazai idő szerint 16.30-kor kezdik meg Michael Lopez-Alegria és Peter Wisoff űrhajósok.

S. T.

Ajánló:

További részletek a dokkolásról (Spaceflight Now). További részletek a Z 1 telepítéséről és az azt megelőző rövidzárlat hatásairól (Spaceflight Now). További részletek az első űrhajón kívüli munkáról (Spaceflight Now). Miért kell az űrállomás? Megéri? Mikor készül el? Milyen lesz a tudományos program? Lesz-e magyar részvétel? Mindezekre a kérdésekre választ kaphat Both Előd kitűnő cikkéből, amely teljes áttekintést nyújt a témában.

Korábban:

2000. október 13. A Discovery küldetését újabb probléma nehezíti: nem működik a fő TV-antenna, amelyet az űrállomáshoz való dokkolásnál is használnak. 2000. október 12. Négy halasztást követően, október 11-én helyi idő szerint 19.17-kor startolt a Discovery, hogy legénysége végrehajtsa a 100. űrrepülőgépes küldetést. Részletek a tervezett feladatokról, képek, linkek és korábbi cikkeink kíséretében.