Majom gondolatai irányították a robotkart<br/>

Tudósok egy majom agyából származó jelek segítségével mozgattak egy távoli robotkart az Egyesült Államokban.

Miguel Nicolelis, az észak-karolinai Duke Egyetem kutatója és munkatársai 96 elektródot építették be egy majom agyának abba a részébe, amely a végtagok mozgatásáért felelős. Az elektródok - melyek 2 évig maradtak az agyban - segítségével rögzítették azokat az idegrendszeri mintázatokat, amelyek akkor keletkeztek, amikor az állat valamilyen tárgynak a megközelítését, elérését tanulta meg. Ezek közé tartozott például az is, amikor a majom egy tálcán találomra elhelyezett ételdarabkákért nyúlt.

A mozdulatok sokszori ismétlődése során képződött agyi impulzusok sokaságát számítógépbe táplálták be, amely elemezte őket, s azonosította a majom keze által megtett úttal. Minden alkalommal, amikor a majom egy karmozdulattal az étel felé nyúlt, a számítógép feldolgozta a jeleket, és hasonló háromdimenziós mozgásokat végzett el egyidejűleg egy hozzá kapcsolt robotkar is. Sőt egy szokványos internetes kapcsolat segítségével a jeleket a Massachusetts Technológiai Intézet laboratóriumában lévő robotkarhoz is továbbították, amely szintén mozgásba lépett. A jelek tehát egy 950 km-re lévő robotkart is megmozgattak - távirányítással.

Az eredmény reménykeltő a jövő gyógyítására nézve is: elképzelhető ugyanis, hogy lebénult betegek képesek lesznek az agyukból jövő jelek által művégtagjaikat vezérelni. A kutatást kommentálva Sandro Mussa-Ivaldi, a Northwestern University Medical School és a Chicagói Rehabilitációs Intézet munkatársa elmondta: "Pusztán a gondolat által vezérelt művégtag egykoron még csak a tudományos-fantasztikum kategóriájába tartozott. Most azonban egyre közelebb kerül a valósághoz."

Nem ez az első alkalom, hogy egy szerkezetet kizárólag agyi jelekkel irányítottak, de a mostani kísérlet sokkal biztatóbb volt az eddigieknél. Bebizonyosodott, hogy számos időben párhuzamos agyi információ dolgozható fel nagy sebességgel, ami kifinomultabb mozgást eredményez. Nagy előrelépés a főemlősök bevonása az ilyen jellegű vizsgálatokba, mivel eddig csak patkányokkal sikerült hasonló eredményt elérni.

"Egy új paradigmát alkottunk, amellyel tanulmányozhatjuk az agy információfeldolgozását. Eddig úgy próbáltuk megérteni az agy működését, hogy egyszerre csak egy vagy kevés neuron működését vizsgáltuk, pedig mindannyian tudjuk, hogy az agy párhuzamosan több funkció ellátására is képes, és rengeteg agysejtre van szükség már egy funkció esetén is" - mondta Miguel Nicolelis.

Vas Ottó

Ajánló:

Az eredeti angol nyelvű sajtóanyag a Duke Egyetem honlapján.