Az űrhajón kívüli munka hazai idő szerint reggel 6.23-kor kezdődött, s 12.44-kor ért véget. Andrew Thomas és Paul Richards először egy ammóniaszivattyút szerelt fel a Destiny amerikai laboratóriumi modul hűtőrendszeréhez, majd a modulhoz csatolták azt a platformot, amelyre a Nemzetközi Űrállomás áprilisban érkező, kanadai gyártmányú robotkarrendszerét rögzítik. Befejezték azokat a kábelezési munkálatokat is, amelyeket még vasárnap kezdett meg két társuk az előző űrhajón kívüli munka során. A kábelek a robotkar vezérlésére és energiaellátására szolgálnak majd. Az űrhajósok a napelemrendszer egyik zárszerkezetét is megjavították, továbbá több csatlakozást ellenőriztek a Unity modulon.
Eközben az űrrepülőgépen Jurij Gidzenko és Szergej Kirkaljev orosz űrhajósok különféle testgyakorlatokat végeztek, hogy felkészüljenek a Földre való visszatérésre. A két kozmonauta 2000 novembere óta tartózkodott az űrállomáson, az első állandó legénység tagjaként.
A legénység harmadik tagja és parancsnoka, az amerikai Bill Shepherd eközben a Leonardo modul tartalmának kirakodását folytatta, Jurij Uszacsev (a következő legénység parancsnoka) társaságában.
A Nemzetközi Űrállomás összeszerelési munkálataira eddig 18 űrséta alkalmával 124 órát fordítottak az űrhajósok. A Discovery a tervek szerint március 17-ig marad az űrállomásnál, leszállását pedig 20-án, magyar időben az esti órákra tervezik.
S. T.
Ajánló:
Az űrhajósok szervezetét érő sugárzások pontos és naprakész mérése alapvető fontosságú. A Nemzetközi Űrállomáson ebben meghatározó szerepet kap a Pille nevű, magyar fejlesztésű műszer, amely már a Miren és az űrrepülőgépen is bizonyított. A Pille fejlesztőinek cikke.
Korábban:
2001. március 12. Két asztronauta az eddigi leghosszabb űrhajón kívüli munkát hajtotta végre az űrrepülőgépes küldetések történetében. Két berendezés közben elszabadult, de az egyiket még sikerült elkapni. Hétfőn a helyére került a Leonardo tehermodul is.