Békésen tért hullámsírba a Mir<br/>

Pénteken reggel véget ért a Mir űrállomás 15 évig tartó, 3,5 milliárd kilométeres utazása. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az űrkutatás szempontjából ezzel a látványos eseménnyel zárult le végleg a 20. század. A 21. már a Nemzetközi Űrállomásé.

A Fidzsi-szigeteken több szempontból is izgatottan várták az eseményt. Fotó: Reuters (Mark Baker felvétele)

Akik a Fidzsi-szigeteken követték figyelemmel az eseményeket, a saját szemükkel láthatták a Mirt végső útjának egy rövid szakaszán. Alex Bowles (a MirReentry.com munkatársa) szavait idézve: "Megható élmény volt. Méltóságteljes, amely békét sugárzott felénk. Láttuk, amint a Mir kék csíkot húzva átszeli az eget, s hallottuk a nyomában haladó hangrobbanást is."

Jön a Mir! A széttöredezett űrállomás felizzó darabjai Fotó: Reuters (Mark Baker felvétele)

Az előzetes jelentések szerint a törmelékdarabok becsapódásai minden probléma nélkül zajlottak. Hibátlanul felépített és kivitelezett programmal sikerült megsemmisíteni a Föld körül keringő eddigi legnagyobb szerkezetet. Az orosz űrrepülés szakemberei ismét bizonyították nagy hozzáértésüket, ami nemes visszavágásnak tekinthető az elmúlt napokban az orosz technikát és szaktudást becsmérlő, sok helyen felesleges pánikot okozó kijelentésekért.

Végső pályamódosítások és becsapódás

Az [origo] Mir-dossziéjában egész éjjel figyelemmel követhették az eseményeket, az alábbiakban ezek összegzése következik.
Az orosz repülésirányítók a március 22-én sikeresen befejezték az űrállomás felkészítését a megsemmisítésre. A Mir saját hajtóműveinek használatával megállították az űrállomás forgását, ami a végső fékezési manőverek egyik alapvető feltétele volt. A Mir ebből a szempontból január óta nem volt kontroll alatt, így lassan forgott - ezzel hajtóanyagot takarítottak meg. Az űrállomás napelemeinek Nap felé fordításával sikerült teljesen feltölteni az akkumulátorokat is. Minden készen állt a három végső fékezési manőver megkezdésére.

A Mir egyik utolsó felvételén a Föld sarlója látható

Március 23-án, éjjel 01.33-kor a terv szerint beindultak Progressz hajtóművei, ezzel a Mir megsemmisítési programja az első fékezési fázissal megkezdődött. Az orosz repülésirányító központ helyzetjelentése szerint a művelet 01.54-kor hibátlanul befejeződött.
A második fékezési manőver is az eredeti tervek szerint, 03.01-kor kezdődött, a Progressz hajtóműveinek másodszori beindításával. A fékezés 22 percig tartott.
A harmadik fékezési művelet a 06.07-kor vette kezdetét, ami némi módosítást jelentett az eredeti elképzelésekhez (06.30) képest. Míg az első két fékezés fő feladata a sebesség csökkentése és a pálya alacsonyabbá tétele volt, a végső manőver szó szerint "letaszította" pályájáról az űrállomást, amely ezután még egyszer már nem tudta megkerülni a Földet. A végső fékezés 23 percen át, a Progressz összes hajtóanyagának elégetéséig zajlott.

Pár perccel ezután a Moszkva melletti koroljovi irányítóközpontba megérkeztek az utolsó rádiójelek a Mirről. Az űrállomás egyre alacsonyabb pályán zuhant lefelé, miközben a légköri súrlódás felhevítette anyagát. Először a napelemek és az antennák szakadtak le, 110-100 km-es magasságban. A fő szerkezeti elemek szétválása 90-80 km-es magasságban következhetett be. A szétszakadó modulok további kisebb darabokra estek szét. Az űrállomás teljes széttöredezése 50-40 km-es magasságban fejeződhetett be, s a darabok nagy része elégett a légkörben. A felizzó törmelékdarabok látványát 6.50 körül jelentették a Fidzsi-szigetekről.

A Mir becsapódásának időpontja 06.58-ra tehető, a törmelékek végső sebessége elérte a 400 m/s-os (1440 km/h) értéket. 7 órakor a koroljovi irányítóközpont megerősítette, hogy az űrállomás maradványai - mintegy 1500 törmelékdarab - az elmúlt percekben, az előre számítottnál jóval korábban csapódhattak be a Csendes-óceánba. A becsapódási terület becsült központja a déli szélesség 40. és a nyugati hosszúság 160. fokára esett, vagyis bőven a kijelölt területen belül helyezkedett el (lásd az alábbi ábrán).

Köszönjük, Mir

Leonyid Gorskov, a Mir egyik tervezője.
Saját teremtményét siratja

A Mir fedélzetén 23 hosszú távú tudományos programot bonyolítottak le, amelyek közül számos egyedülálló volt a világon. A Mir fontos szerepet töltött be a Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS) építéséhez szükséges anyagok, technológiák, műszaki megoldások kipróbálásában és tesztelésében. A Shuttle-Mir program során az amerikai asztronauták felbecsülhetetlen értékű tapasztalatokat szereztek az orosz kozmonautáktól.

Bármennyit is szidták, bármennyit viccelődtek rajta, a Mir az egyik legfontosabb mérföldkő volt az űrkutatás történetében. Egyelőre nehéz elképzelni a világűrt nélküle.

S. T.

Ajánló:

A Mir megsemmisítésének eseményei - A Mirrel kapcsolatos korábbi cikkeink - Linkgyűjtemény - További képek A Fidzsi-szigeteken készült felvétel a CNN cikkéből érhető el.

Korábban:

2001. március 23., péntek, 5.03. Elkerülhetetlenül sodródik tragikus végzete felé a haláltusáját vívó Mir űrállomás. A második fékezőmanőver után még egy művelet van hátra: a földi irányítóközpont kegyetlen parancsa, amellyel elhagyja alacsony pályáját s megindul az óceán felé. Az alábbi néhány fotóval próbálunk egy kis könnyedséget nyújtani a nehéz percekre! 2001. március 23., péntek, 0.47. Talán minden korábbinál többen figyelnek ma éjjel a Mirre, s persze számtalan különböző vélemény hallható-olvasható az orosz űrállomás végső szereplésével kapcsolatban.