A George Mason Egyetem (USA) kutatói olyan műszer fejlesztéséről számoltak be, amely az agysejtek rohamokban fellépő működészavarát képes szabályozni. E jelenség áll az epilepsziás betegségek hátterében is: az agy egy részében (vagy az egész agyban) kontrollálatlan izgalom, aktivitás lép fel, amely gyorsan átterjed a környező területekre. Ennek hatására különböző rohamformák léphetnek fel, amelyek például görcsökkel, tudatvesztéssel és a magasabb rendű agyműködés különféle zavaraival járnak.

Az új műszer a rohamszerű aktivitás fellépésére egy gyenge, de változtatható intenzitású (maximum 50 mV/mm-es) elektromos mező generálásával válaszol. A roham lecsengésével az elektromos mező is megszűnik.

A létrehozott mező erőssége a roham nagyságától függ, s úgy változtatja meg a túlzottan aktív idegsejtek elektromos töltésviszonyait, hogy azok kevésbé lesznek fogékonyak a szomszédos sejtek tüzelésére. Egy adott terület agysejtjei így nem tudják "felhergelni" egymást.

A műszer pontos hatásmechanizmusa még nem tisztázott, de folyamatosan és automatikusan képes az idegsejtek működésének szabályozására. Emiatt - figyelembe véve az általa létrehozott elektromos tér enyheségét - felvetődhet a gyógyászati alkalmazások lehetősége is. Az eddigiekben csak patkányok agyából nyert agyszöveten, sejttenyészetekben tesztelték a műszer működését, s most kezdődnek az élő szervezetben végrehajtandó vizsgálatok. A nagy kérdés, hogy itt is ugyanúgy reagálnak-e az idegsejtek, mint a sejtkultúrákban.

A kutatók részletes beszámolója a The Journal of Neuroscience 2001. májusi számában jelent meg. Érdekes adalék, hogy a kísérleteket egy fizikus-csillagász és egy neurobiológus irányította (Bruce Gluckman, illetve Steven Schiff személyében).

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (Food and Drug Administration) korábban már engedélyezte egy olyan implantátum alkalmazását, amely egy szívritmus-szabályozóhoz hasonlóan működik, s a rohamok megelőzése végett folyamatos elektromos ingerlést fejt ki a nyakban haladó, X. számú agyidegre (az apró eszközt a kulcscsont alá ültetik be). Használatával a páciensek nagy részénél javulást tapasztaltak. Gluckman és munkatársai szerint azonban sokkal hatékonyabb lehetne az agyba ültetett, közvetlen szabályozást lehetővé tévő szerkezet.

S. T.

Ajánló:

Az ókorban már ismerték, és szent betegségnek tartották az epilepsziát. A kiválasztottak stigmáját viselték a félelmetesnek látszó betegségben - ahogy népiesen nevezték nyavalyatörésben - szenvedők. Nem múlt el nyomtalanul az ősi hiedelem. Az epilepsziára sokan ma is úgy tekintenek, mint valami szörnyű, mitikus nyavalyára. Az epilepsziával kapcsolatos alapvető tudnivalókról Halász Péter professzor, a Magyar Epilepszia Ellenes Liga elnöke beszél.

Korábban:

1999. november 5. Az Indianapolisi Egyetem kutatóinak feltűnt, hogy az agynak az a kis területe, amely az epilepsziás roham alatt rendellenesen viselkedik, a rendesen működő szöveteket is abnormális viselkedésre készteti.

[origo]