Még sincs új elem a periódusos táblázatban

Az amerikai Berkeley laboratórium fizikusai szokatlan lépésre kényszerültek: visszavonták 1999 őszén tett szenzációs, a periódusos rendszer 116. és 118. elemének előállítását bejelentő tudományos közleményüket.

Ismét győzött a régi igazság, amit már az első egyetemi laborgyakorlatokon a fejünkbe véstek: egy mérés - nem mérés. A Németországban, Japánban és az eredeti felfedezés helyszínén, a Lawrence Berkeley laboratóriumban végzett újabb kísérletek eredményei nem igazolták az első bejelentést, a fizikusok nem tudták megismételni a 116. és 118. elem előállítását.

A természetben előforduló legnehezebb elemnél, a 92-es uránnál jóval nehezebb távoli transzurán elemeket részecskegyorsítókban állítják elő, a 118. elem előállításához felgyorsított kripton atommagokat lőttek ólom céltárgyra. A 100-nál magasabb rendszámú elemek előállítása és tanulmányozása egyre nagyobb technikai bravúrt igényel, mivel rendszerint csak alig néhány darab új atommagot sikerül létrehozni, és azok is túl gyorsan bomlanak. A 118. elem sem stabil, alig ezredmásodpercig él, s fokozatosan átalakul; ennek az átformálódási láncnak az első elemeként azonosították akkor a 116. elemet.

Az egyre nehezebb új elemek előállításában régóta versengenek egymással a laboratóriumok. Korábban a Berkeley és a Dubnai Egyesített Atomkutató Intézet járt az élen. Az amerikai kutatók akkoriban szinte automatikusan kétségbe vonták a szovjet laboratórium bejelentéseit. A versengésnek tétje van, hiszen rendszerint a felfedezők javasolnak nevet az újabb elemeknek, nem mindegy tehát, milyen elnevezésekkel bővül az elemek periódusos rendszere.

Egyelőre nem ismerjük a 116. és 118. elemet. A ma biztosan ismert legnehezebb elemek az 1996-ban a németországi Darmstadtban előállított 112. és a Dubnában 1999-ben létrehozott 114. elem

Jéki László