Olajfaló baktériumok Szegedről

A Békés megyei Kardoskút határában évtizedek óta folyik olajkitermelés. Amerre a szem ellát kutak tucatjai keresik 1500-2000 méter mélységben a föld mélyének kincsét. Az olajbányászatban keletkezett szennyező anyagokat 1970 óta erre a telepre szállítják. A földet szemmel is jól láthatóan átitatta az olaj, a mérések a megengedett  szénhidrogén érték tíz-húszszorosát mutatják.

Ha a hagyományos módon akarnák megtisztítani ezt a területet, több ezer köbméter földet kellene megmozgatni, elszállítani és megsemmisíteni.

A szegedi Bay Zoltán Intézet (www.bay.u-szeged.hu) kutatói által kidolgozott biotechnológiai módszer lényege és legfőbb előnye, hogy helyben, az eredeti környezetben meglévő mikroorganizmusok segítségével végzik el a talajtisztítást.

Az eljárás alapja, hogy olajbontó baktériumokat és a szaporodásukat elősegítő adalékanyagokat kevernek az olajos talajhoz. A talajban élő sokféle mikroorganizmus közül csak néhány bontja az olajat. Ezért - első lépésként - az adott területről származó, finomra őrölt földből elkülönítik a baktériumtörzseket, majd kiválasztják azokat, amelyek lebontják a nagy szénatom-számú molekulákat.

Az olajfaló baktérium nagy távolságból is megérzi az olaj aromáját, amely kémiai ingerként hat. A talajszemcsékre vagy vízcseppekre tapadt olajmolekulákat hasznosítják szénforrásként, azaz tápanyagként. Úgy, mint a magasabbrendű szervezetek például a cukrot, vagy az emberek a burgonyát.

Dr. Mécs Imre

A parafinmolekulák lebontásából, feldarabolásából más mikroszervezetek is előnyt élveznek. A kisebb szénatomszámú vegyületek sokféle mikroba számára jelenthetnek megfelelő energiaforrást.

A Bay Intézetben a kardoskúti területről származó mintából izolált 2000 baktérium közül mintegy 28-30 képes az olaj bontására. Egy grammnyi, olajjal szennyezett talajt 100 millió mikroba tisztít meg.

A megfelelő baktériumok elszaporítására a A Bay Zoltán Biotechnológiai Intézetben egyedi fermentorokat terveztek és készítettek. Ezek mindegyikében 24 óra alatt többszáz billiónyi baktériumot tudnak előállítani.

A mikrobákkal teli oldatot tartályokban szállítják a telepre és ott a trágyával, szalmával dúsított talajba juttatják. A 2-3 méter mélyen szennyezett föld megtisztításához az Intézet kutatói a világon egyedül álló új módszert szabadalmaztattak, amelynek során robbantással juttatják a mélybe és terítik szét a baktériumokat.

Dr. Mécs Imre, a Bay Zoltán Biotechnológiai Intézet osztályvezetője szavai szerint a robbantás felér egy kisebb földrengéssel. Hatalmas repedések keletkeznek a talajban, amelyek javítják a levegőzöttséget, és egyúttal igen nagy területen, mélységben is szétterülnek a baktériumok.

A másik módszer szerint a baktériummal kezelt földet prizmákba hordják, amelyeket rendszeresen szellőztetnek, a megfelelő páraszintet locsolással biztosítják. A dús növényzettel borított prizmákból nyert minták elemzése azt bizonyítja, a rendkívül élénk mikrobiológiai életnek köszönhetően két év alatt a megengedett értek alá esik a talaj olajtartalma. A megtisztított föld újrahasznosítható akár virágföldként, akár gáz vagy olajjal szennyezett területen csereföldként.

A környezetszennyező anyagokkal szemben ellenálló és azok lebontására alkalmas mikroorganizmusokra épülő tisztítóberendezések nemcsak az olajbontására lennének használhatók, hiszen a Bay Intézetben sikerült olyan baktériumokat is izolálni, amelyek a klór, a kén vagy éppen a ciántartalmú szerves anyagokat bontják, hatásukat pedig nemcsak a földben, hanem a vízben is képesek kifejteni. Így a talajt valamint a különböző felszíni és föld alatti vizeket környezetbarát és energiatakarékos módon lehetne tisztítani.

Delta