Vasút az Alpok alatt

Vágólapra másolva!
A tervek szerint tíz év múlva nagy sebességű vonatok futnak majd az Alpok láncai alatt egy 57 kilométeres alagútban, s ezzel legyőzik az európai közlekedés legnagyobb természetes akadályát.
Vágólapra másolva!

A svájci Erstfeld és Bodio városokat összekötő Gotthard-alagút a legmélyebb és leghosszabb lesz, amit eddig valaha is építettek. Legalsó pontja két kilométerrel lesz a felszín, és 500 méterrel az átlagos tengerszint alatt, ahol a földkéreg hőmérséklete az 50 Celsius fokot is eléri.

A Csalagút modern szerelvényei

E vállalkozás, amely egy 1987-es svájci népszavazás eredményeként az idén érlelődik tényleges munkává, az utóbbi idők súlyos alagútbalesetei nyomán egy sor biztonsági kérdést vet fel. Valójában senki sem tudja biztosan, milyen kőzeteken kell átfúrni, és azt sem, hogyan szellőztetnek majd egy ilyen hatalmas rendszert. A két párhuzamos alagút egymástól 45 méterre halad, 325 méterenként egy-egy keresztalagúttal összekötve és ellentétben az Anglia és Franciaország között kapcsolatot teremtő "Csalagúttal", nem készül hozzá egy harmadik, biztonsági alagút (részben emiatt, költségei alacsonyabbak is annál).

A szellőzést az építő svájci cég a haladó vonatok által keltett 150 kilométeres széllel kívánja megoldani. Ha viszont tűz üt ki, a vonatoknak meg kell állniuk, megszűnik a szellőzés és a másik alagútba átmenekülő utasoknak esetleg kilométereket kell gyalogolniuk a legközelebbi függőleges kivezetőaknáig. Ha viszont biztonsági alagutat is építenének és aktív szellőztető rendszert szerelnének be, olyan hatalmas összegbe kerülne, hogy az egész terv gazdaságtalanná válna.

Mindenesetre, ha az alagútvasút valóban elkészül, a Zürich-Milánó közötti menetidő másfél órával rövidebb lesz.