Energia a tengerből

A tengerekben rejlő energia a Föld energiaszükségletének akár 25 százalékát is fedezhetné - erre utalnak egyes kutatási adatok.

Energiatermelésre a tengervíz hullámzása, az árapály-jelenség, az óceánok hőkészlete is felhasználható, de alkalmasak rá a különféle tengeri áramlatok is. Ezek közül egy a tengerhullámzást hasznosító berendezést, a Pelamis P-750-et - amelyet áprilisban sikeresen teszteltek - idén nyáron helyeznek üzembe a skóciai Edinburgh mellett, a szárazföldtől 5-10 kilométerre. A 3,5 méter átmérőjű, 120 méter hosszú és 750 tonna súlyú "tengeri kígyó" (neve görögül ezt jelenti) 750 kilowatt teljesítményű. Egy a Pelamishoz hasonló berendezésekből álló "hullámfarm" 20 ezer háztartást képes árammal ellátni - számolnak a szakemberek.

Az akár százévenként előforduló rendkívüli erejű viharokat is átvészelni képes berendezés négy hengerét csuklópántok kötik össze. A pántok akár szelíd hullámzás esetén is megmozdulnak, s ez a mozgás olajat pumpál magas nyomáson, ami generátorokat hajt meg. Az így termelt áramot egy kábelen vezetik a szárazföldre.

Egy kilowattóra előállítási költsége egyelőre még 10 eurócent, ez azonban a tervek szerint tíz éven belül kevesebb, mint a felére csökkenthető - így az áramfejlesztés költsége egyenlő lesz a földgázból vagy szénből előállított energia árszínvonalával (kb. 2-3 eurócent).

A Seafow és társai

Forrás: vatech.at
A Seaflow nevű víz alatti rotor 300 kilowatt teljesítményű

A tengeri hullámzás vagy az árapály-jelenség energiájának hasznosítása korántsem példa nélküli: az árapály-jelenségen alapul az Edinburghtól 500 kilométerre délre, 20 méter mély vízben működő Seaflow elnevezésű víz alatti rotor, amely 300 kilowatt teljesítményű. 2005 végén egy további, 1,2 megawatt teljesítményű erőművet helyeznek üzembe Észak-Írország partjainál. A Seaflow-t működtető brit konzorcium becslései szerint a víz alatti rotorok Nagy-Britannia áramszükségletének akár 20-30 százalékát is fedezhetnék. E tenger alatti létesítmények függetlenek az időjárástól, így hozamuk jól kiszámítható.

Azokon a helyeken, ahol az árapály-jelenség különösen erős, gigantikus teljesítményű árapály-erőművek épülhetnek - mutatnak rá a fejlesztők. A világ elsőként felállított árapály-erőműve Bretagne-ban működik a Rance-folyó torkolatánál, ahol a dagálymagasság (a magasvíz és kisvíz szintkülönbsége) a 14 métert is eléri. Itt a 24 turbina évente kereken 600 millió kilowatt áramot termel. Jelenleg összesen körülbelül 10 ilyen árapály-erőmű működik szerte a világon.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK