Kihalt a robotkutyák legnépszerűbb alfaja

2006.02.01. 14:44

A Sony bejelentett, hogy nem gyártja többet híres robotkutyáját az Aibot. A cég a humanoid QRIO gyártását is hamarosan be fogja szüntetni.

Aibo szó jelentése "társ", "barát". Az elmúlt években sok gyereknek és felnőttnek vált örömére ez az igencsak drága barát. A cég 3000 db-ot adott el Japánban és további 2000-et az Egyesült Államokban az Interneten a megjelenést követő első 20 percben, pedig az akkori árfolyamon közel fél millió forintba került a kis fehér jószág 1.0-ás verziója. Azóta megjelent a 3-as verzió is és összesen több, mint 150 ezer darab kelt el a kutyafajtából. A Sony azzal indokolta a döntését, hogy nem kifizetődő a termék fejlesztése és gyártása, de ígéretet tett, hogy mesterséges intelligencia kutatásait nem állítja le, csak a cég egyéb termékeiben próbálja majd hasznosítani. A legtöbb japán nagyvállalat, így a Honda és a Sega is gyárt játék-robotokat, azzal a nem titkolt céllal, hogy egy csúcstechnikát fejlesztő cégként pozícionálják magukat a piacon.

A hír nagy csapás a tudományos világ robotikával foglalkozó szakemberei számára, hisz Aibo volt az első olyan robot, amihez könnyű volt hozzájutni, programozni is lehetett, és így a legkülönbözőbb területek művelői is fel tudták használni kísérleteikben. Talán kevésbé ismert, de az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Etológia Tanszéke és a párizsi Sony Informatikai Kutatóintézet több közös kísérletet végzett el kutyákon és Aibókon. Ezekben azt vizsgálták, hogy miként reagálnak a kutyák az Aibóra, mennyire fogadják el őt fajtársuknak. Az egyik kísérletsorozatukban arra programozták Aibót, hogy miközben a valódi kutya eszik, közelítse meg annak táplálékát. Azt találták, hogy ugyan a kutyák kevésbé hevesen reagáltak a robot-kutyákra, mint a valódiakra, de sokkal erőteljesebben léptek fel ellenük, mint egy távirányitható játékautóval szemben. Kubinyi Enikő és kollégái azt is kutatták, milyen tulajdonságokkal kell egy robot-kedvencnek rendelkeznie ahhoz, hogy az emberek szeressék. Mennyire kell engedelmeskedniük, mennyire várják el gazdáik, hogy rosszalkodjanak, szabadon cselekedjenek vagy éppen megtanulják, hogy mit mik azok a szabályok, amiket be kell tartaniuk. Ezek a kutatások hasznos szimulációs lehetőséget biztosítottak a kutya-ember együttélést tanulmányozó etológusok számára.

A cikk folytatása az Agent Portal oldalán.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK