A konyhasó anyaga nátrium-klorid, egy színtelen kristályos anyag, amelynek kristályai szabályos kockák. Ásványi formája, a kősó mindig tartalmaz szennyeződéseket is, elsősorban kalcium-kloridot és magnézium-kloridot. Ez a két anyag nedvszívó, ezért a kősókristályok gyakran összetapadnak. Az asztali sószórókba rendszerint tengeri eredetű só kerül, amelyet a tengervízből lepárlással nyernek ki. Ezek a tiszta, egynemű kristályok szép fehérek és nem nedvszívóak. Nedves levegőben azonban ezek is összetapadnak - egymáshoz kapcsolódásukat segíti a kocka alakú kristályok sima felszíne.

Már ötven éve felismerték, hogy befolyásolni lehet a növekedő sókristályok formáját. Egy aminosav hozzáadására a sókristályok lassabban növekszenek a kocka sarkainál, mint a többi részen. A kérdéses aminosav a glicin, a húszféle fehérjealkotó aminosav egyike. A glicin édes ízű, kristályos, vízben jól oldódik. A glicinadalékot tartalmazó sóoldatból nem hatlapú kocka, hanem 12 lapú romb-dodekaéder kristályok nőnek. Ez a 12 lapú forma már inkább gömbre, mint szögletes kockára hasonlít.

Indiai kutatók a Cystal Growth and Design (Kristálynövekedés és tervezés) c. szakfolyóiratban közölték a nagyüzemi gyártástechnológia receptjét. Egyetlen lépéssel bővítették a technológiai lépések sorát: a glicines oldatban növesztett 12 lapos sókristályokat átmossák egy újabb sóoldatban. A só ízét nem befolyásolja az alakváltozás.

Jéki László

[origo]