Rekordokat döntöttek a kincskeresők júliusban

Svédországban, a brit Csatorna-szigeteken, rekord mélységben az Atlanti-óceánon, valamint Bulgáriában és Azerbajdzsánban is különleges kincsleletek kerültek elő az elmúlt hetekben.

Mélytengeri kutatók 48 tonna ezüstöt hoztak a felszínre az Atlanti-óceán északi részén. Majdnem 5 kilométeres mélységből emelték ki a nemesfémet, így mind a mélység, mind pedig az ezüst mennyisége alapján valószínűleg rekordot állítottak fel.

A 48 tonnás leletre az S.S. Gairsoppa nevű brit szállítóhajón bukkantak, amelyet egy német tengeralattjáró torpedózott meg, s amely 1941-ben süllyedt el. (A Wikipedia térképe szerint a hajó Írországtól délnyugatra fekszik a tenger mélyén.) Az expedíciót az Odyssey Marine Exploration nevű cég hajtotta végre, amely hajóroncsok feltárására szakosodott. A kutatók 1,4 millió unciányi, illetve 1203 rúd ezüstöt találtak. A nemesfémet a brit közlekedési minisztérium megbízásából emelték ki. A londoni kormány ugyanis hosszú évtizedekkel ezelőtt kifizette a károkat az 1941-ben megtorpedózott hajó tulajdonosainak, így az ezüst az Egyesült Királyság tulajdonát képezi. Az expedíciót végrehajtó cég a kincs értékének 80 százalékára tarthat igényt, leszámítva a költségeket.

Svédországban egy elsüllyedt hajón találtak ezüstkincset

Svédországban egy 16. században elsüllyedt hajó keltett nemrég feltűnést. A legendás hadihajóról, a Marsról régóta sejtették, hogy ezüstöt is szállíthatott a Balti-tengeren, Öland szigete közelében.

A tavaly megtalált hajóroncshoz most búvárok merültek le, és számos ezüstpénzt találtak XIV. Erik svéd király korából. (XIV. Erik 1560 és 1568 között uralkodott az északi országban.)

A Stockholmban kiállított Vasa hajóhoz hasonló lehetett az elsüllyedt Mars is

A hatalmas Mars az egyik legnagyobb svéd hadihajó volt: 107 ágyúval rendelkezett és 800 ember szolgált rajta. A híres Vasánál is nagyobb hajóról van tehát szó, ez utóbbit a hatvanas évek elején emelték ki a stockholmi öbölből, és a svéd fővárosban látható.

A Mars után - amely a Balti-tengeren szolgáló legnagyobb hajó volt a saját korában - évtizedek óta kutattak a búvárok, végül tavaly augusztusban bukkantak rá. A hadihajó 1564-ben süllyedt el, vízre bocsátása után egy évvel, a dánok és a lübeckiek ellen vívott tengeri ütközetben.

Évtizedes kutatás után 50 ezer ezüst és bronz érmét találtak

A brit Csatorna-szigeteken egyikén, Jersey-n két amatőr kincsvadász évtizedek óta keresett régi pénzeket fémdetektorával. Mintegy 30 év után siker koronázta erőfeszítéseiket, és valódi kincstárra bukkantak: 50 ezer ezüst és bronz érme került elő.

A régészek megállapították, hogy ez a legnagyobb vaskori kelta éremlelet, amelyet Észak-Európában találtak. Az amatőrök, Reg Mead és Richard Miles egy hatalmas, háromnegyed tonnás földlabdában bukkantak rá a kincsekre. A földlabdát egyelőre biztonságos helyre szállították a régészeti hatóságok, és később fogják részletesebben elemezni. Annyit már sejtenek a szakértők, hogy valószínűleg első századi érmékről van szó, amelyek Julius Caesar hódításai idején áshattak el a kelták.

Római aranymedálok Bulgáriában

Feliratokkal és képekkel díszítették azokat az aranymedálokat, amelyek Bulgáriában, a Fekete-tenger partjánál fekvő burgaszi régióban kerültek elő az elmúlt napokban. A Debelt községben talált leletek a római korból, a 2. századból származnak. A régészek szerint a római nyolcadik légió katonái hagyhatták hátra a kincseket.

Az ókorban Deultumként emlegetett település egykor Trákia "kis Rómája" volt. Nem véletlen tehát, hogy itt kerültek elő a kincsek. A leletekre egy debelti építkezés közben bukkantak rá, éppen betont öntöttek a helyszínen, amikor a betonkeverő rezgése a talajt megrepesztette, és előbukkant a síremlék, ahol az értékes ékszerek is voltak.

Aranylelet Azerbajdzsánból

Azerbajdzsánban is valódi kincsekre leltek a kutatók, amik azt bizonyítják, hogy az Agsu nevű település fontos kereskedelmi csomópont volt a XVIII. században.

Agsu egy tizennyolcadik századi város volt, ahol Gafar Jabiyev, az azerbajdzsáni tudományos akadémia Régészeti és Néprajzi Intézetének munkatársa végez ásatásokat. 2010 óta fürdőházat, egy nagyobb mecsetet, utcákat, fürdőmedencéket, lakóházakat és vízvezetékeket tártak fel. Kínából és Európából származó kerámiákra, fajanszokra bukkantak, de előkerült itt üvegáru Angliából, továbbá vas és réz használati tárgyak sokasága is. Eddig főleg réz- és ezüstpénzek mutatkoztak a helyszínen, most viszont 37 aranypénz is találtak.

A vizsgálatok megállapították, hogy holland aranydukátokról van szó, amelyek megszokottnak számítottak a korabeli Európában. (Ami a 20. században az amerikai dollár, az a 18. században a holland dukát volt.) A leletek tanúsága szerint egyes dukátokat 1781-ben, 1786-ban, 1787-ben és 1796-ban vertek, a többi 1800-ból származik.