Mit tesz a köpeny az iskolásokkal?

2012.09.01. 20:24

Az egyéniségek eltakarása a totális intézmények jellemzője, de sok abszolút demokratikus országban is szabályozzák az iskolák a gyerekek viseletét, számos helyen egységesítő uniformisokba bújtatják a diákokat. A köpenyhasználat bevezetésének kérdése Magyarországon időről időre újra felmerül, a héten Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár jelezte, támogatja ezt a lépést.

Az oktatás a modern civilizációtól legtávolabb eső népeknél is megjelenik, egy beavató jellegű eseménysorozatként, amelyet a neveléstörténészek "iniciációnak" neveznek. A tűzföldi yámana népcsoportnál például a törzs hagyományainak átörökítését szolgálja ez. Egy nagy feldíszített kunyhóban, ünnepi szertartáson végzik a "keresztapák" és "keresztanyák" - írja Vág Ottó neveléstörténész.

A beavatás, a közösségi tudás átörökítése azonban csak az egyik feladata az oktatásnak. A yámanáknál a beavatás révén egyenrangú taggá is válik a törzsben a szertartáson átesett fiatal. A modern társadalmakban azonban ezek bonyolultabb folyamatok, éppen ezért az iskolának bizonyos egyenlősítőnek hirdetett, valójában inkább egységesítő, uniformizáló funkciója is van. Ezt a különböző korokban különbözőképpen érik el az egyes társadalmak. Az Osiris kiadó által 2003-ban megjelentetett Neveléstörténeti szöveggyűjteményben írnak arról, hogy pár évszázaddal ezelőtt csuha és kámzsa volt a szerzetesnek nevelt magyar gyerekek egyenruhája. Akkor vehették le, vetkőzhettek például ingre, ha testi fenyítést kaptak.

Arctalanítás és testtelenítés 

Az angol név, a school uniform - vagyis az iskolai egyenruha - is az uniformizálásra utal, tehát nem egyenlősítésről, inkább egységesítésről van szó. Bánfai Beáta, Bodor Péter és László János interneten is elérhető tanulmányukban az énmegjelenítéssel hozzák kapcsolatba az iskolaköpeny viseletét.

Forrás: AFP/Richard Pohle
David Cameron brit miniszterelnök a gortoni Cedar Mount gimnázium matekóráján

A szerzők Erving Goffmant idézik, aki úgy vélte, a totális intézmények (amelyek a személyt "totálisan birtokba veszik": ilyenek a börtönök, az elmegyógyintézetek, a szerzetesrendek és a katonaság - az iskolák azonban nem tartoznak ide) egyik jellegzetes eljárása a "saját image" megmutatkozásának megelőzése. Bánfai, Bodor és László Goffman téziseit az iskolákra is kiterjeszti: az énmegjelenítést egyrészt arctalanítással és testtelenítéssel akadályozzák. Ezek az intézkedések a saját test birtoklásától fosztják meg az egyént. Az uniformizált öltözet például alkalmas arra, hogy arctalanítsa viselőjét, ezáltal medrében tartsa azt a szerepviszonyt, ahol a felek nem egyenrangúak, és ahol lényeges a személytelenségük, azaz a személyes viszony elkerülése - vélik a magyar tanulmány szerzői. 

Felgyújtotta magát, mert nem volt pénze új egyenruhára

Hogy az iskolaköpeny nem jó módszer a szegénység eltakarítására, azt jól mutatja egy rendkívül szomorú eset is az elmúlt hónapokban: Pakisztánban egy 13 éves fiú felgyújtotta magát, és később bele is halt sérüléseibe, mert családjának nem volt pénze az elkopott régi helyett új egyenruha készíttetésére.

A rendszerváltáskor megszűnt Magyarországon a kötelező köpenyhasználat. Mindez kifejezte a központi állam részleges visszavonulását az iskolákból, és megnőtt az önkormányzatok, a magánfenntartók és az egyházak szerepe az oktatásban. A nejlonköpenyek a kukában végezték, eljött a várva várt szabadság. Magyarországon a köpeny a múlt rendszerre emlékeztető mumus, a gyűlölt kötelező uniformis. A köpenyhasználat bevezetésének kérdése azonban időről időre újra felmerül.

Magyar próbálkozások

Az iskolai fegyelem javítására már 1790-ben felmerült a kötelező viselet Magyarországon. Végül nem vezették be, de a kérdés szakértője, Bakó Anna 2008-ban úgy nyilatkozott az [origo]-nak, hogy a 19. századtól a sapka vagy a jelvény használta igen elterjedt volt. "Rangot és megkülönböztetést jelentettek ezek a ruhadarabok. A hovatartozást szolgálták elsősorban. Iskolatípustól függött, mit tettek kötelezővé a diákoknak."

Ugyanakkor ha a vidéki elemi iskolák régi képeit nézzük, mondjuk az első és a második világháború után, a diákoknak több bajuk is volt annál, mint hogy egységes ruhában járjanak tanulni. Az iskolaköpeny általánosan az ötvenes évektől terjedt el Magyarországon. Mindez nyilvánvalóan összefüggött az ország szovjetizálásával. A régió más országaiban is ekkor egységesítették az iskolai viseletet.

Forrás: Wikipedia
A fonyódi Karikás Frigyes Gimnázium (ma Mátyás Király Gimnázium) kitűzője

Az 1961-ben alapított fonyódi középiskolában - amelyet akkor Karikás Frigyesről neveztek el, ma pedig Mátyás Királynak hívják - nemcsak iskolaköpenyek voltak, hanem "Karikás-kitűzők" is.

A nyolcvanas években a nejlonköpeny mellett megjelentek a vászonköpenyek is, sokkal szebb szabással, különlegesebb mintákkal. Az igazán profik azonban a saját maguk által tervezett és mamájukkal megvarratott, egyedi darabokban jártak.

Forrás: MTI/Pintér Márta
Elsősök a Lisznyai utcai általános iskolában 1986-ban

Nemcsak a "menő" és a kevésbé divatos egyenruházat miatt került napirendre a köpenykérdés a Kádár-korban. Az első olajválság beütése után, 1973-1974-ben néhány cég profilváltásra kényszerült: a Habselyem Kötöttárugyárnak is új termékeket kellett kifejlesztenie. A korábbi fehérnemű főprofil mellett egyre nagyobb szerepet kaptak a vállalat kollekciójában a szabadidő-ruházati cikkek és az iskolaköpenyek.

A brit diákok egyenruhát hordanak

Külföldön elsősorban Nagy-Britanniában és a volt brit gyarmatok egy részén maradt érvényben az iskolai egyenruhák használata. De az ausztrál rockegyüttes, az AC/DC zenésze, Angus Young is előszeretettel játszik iskolai egyenruhában. Nyilván nem minden irónia nélkül.

Forrás: Europress/Getty/Kevin Mazur
Angus Young az AC/DC-ből

Nagy-Britanniában a hagyományok tisztelete közismert, így nehezebben változnak az iskolai szokások is. Így ha a VIII. Henrik által a 16. században bevezetett egyenruhák nem is, de hasonló uniformisok ma is láthatók Angliában. A Tudor-korból származik Anglia egyik legrégebbi, ma is használt uniformisa is: az 1552-ben VI. Edvárd király által alapított Christ's Hospital nevű iskolában vezették be a kötelező viseletet. (A kórház szóra utaló hospital elnevezés nem véletlen: a szegények istápolása is feladata volt az ekkoriban működő "hospitályoknak" Angliában.)

A Christ' Hospitalban még a hatvanas évek iskolai lázadásai nyomán sem változtatták meg igazán az egyenruhát, nemrégiben ismét rendeztek egy szavazást, de maradt a régi viselet. A "kék kabátosok" így máig változatlanul hordják uniformisukat, amelyet a kabát mellett főleg a bricsesz tesz ismertté. 

Forrás: Christ's Hospital
A Christ's Hospital diákjai 1552 óta ugyanazt az egyenruhát hordják 

Egy másik híres angol oktatási intézmény, az Eton diákjai is megtartották saját uniformisukat. A többi brit iskolában időközben a hatvanas évektől modernizálták a viseletet.

Az iskolai uniformisok igazán az 1870-es elemi iskolai törvény óta terjedtek el, amely minden angol gyerek számára előírta a tankötelezettséget. A divat az 1950-es évekhez képest nem sokat változott - a hatvanas évek tiltakozóhullámai ellenére sem -, egy kicsit lett csak modernebb jó néhány brit egyenruha. Ezek persze távol állnak a Magyarországon az ötvenes évektől megszokott köpenyektől, szabásuk is sokkal elegánsabb.


Egy a sok közül: mai angol iskolai viselet

A brit gyarmatokon is élnek a hagyományok

Az angol hagyományok Nagy-Britannián kívül, az egykori gyarmatokon is tovább élnek: Ausztráliában a magán- és az állami iskolákban, minden ottani szövetségi államban egyaránt érvényes a kötelező egyenruha. Hasonló a helyzet Indiában, Szingapúrban, Új-Zélandon és Dél-Afrikában is.

Japánban komoly hagyományuk van a szigorú öltözködési szabályoknak. Az egyenruhák nem teljesen egységesek, csak viszonylag kicsi a variációs lehetőség, amit megengednek. Elsősorban a középiskolákban kötelező az egyenruha, de az alsóbb fokú intézményekben is gyakori. Dél-Koreában is a középfokú oktatásban vannak egyenruhák.

Forrás: AFP/Photononstop
Japán kislányok iskolába menet a vonaton

Franciaországban 1968 óta csak a katonai iskolákban és néhány speciális oktatási intézményben maradtak fenn kötelező jellegű uniformisok.

Amerikai, német, orosz, szovjet

Az USA-ban és Kanadában nincs egységes egyenruha az állami iskolákban, de azért egyfajta öltözködési előírások érvényben vannak. Így egyes helyeken tiltják, hogy feliratokat tartalmazó ruhadarabokat viseljenek a diákok, máshol a tornacipőt nem látják szívesen, vagy meghatározzák, milyen színű ruhát viselhetnek a fiatalok. Néhol a hajviseletet is szabályozzák, vagy azt, hogy testük mekkora részét kell a ruhának fednie. (Nyilvánvalóan itt is a Goffman-féle testtelenítésről van szó, de nem a totális intézmények gyakorlatáról.)

Ami a jelenkort illeti, Németországban 2000-ig nem írtak elő iskolai egyenruhát, akkor viszont, az ezredforduló évének szeptemberében Hamburg-Sinstorf egyik középiskolájában először vezették be az uniformist egy állami iskolában. Pontosabban az "uniformis" elnevezést nem érdemes erre a szabályzatra használni, mert a diákok beleszólhatnak a ruházat kiválasztásába, és kiválaszthatják a nekik tetsző ruhadarabokat. Azóta néhány másik iskolában is egységes öltözetet vezettek be. (A szövetségi köztársaságban a tartományok hatáskörébe tartozik az oktatás, így változatos előírások vannak érvényben.) Ugyanakkor a német magániskolák egy részében már korábban is kötelező volt az egyenruha.

Oroszországban 1834-től szabályozták az iskolai egyenruhákat, majd a középiskolákra a 19. század végén dolgoztak ki újabb egységesítő szabályokat. A bolsevik forradalom és a második világháború után is változott a kötelező viselet. Sőt a szovjet kommunisták nem csak hazájukban vezették be az uniformizált köpenyeket, illetve egyenruhákat.

Amikor a negyvenes-ötvenes években Kelet-Európára is kiterjesztették uralmukat, a legtöbb szocialista országban megjelentek a kötelező egyenruhák. Egy kivételt azonban tettek: az NDK-ban nem volt ilyen előírás. Németországban egyébként még a nácik sem vezettek be kötelező iskolai viseletet, talán ez riasztotta vissza a szovjet döntéshozókat a keletnémet iskolások egyformára szabásától. Ugyanakkor orosz források megemlítik, hogy a német diákok ettől még járhattak egyenruhában iskolába a nácizmus idején: a Hitlerjugend szerelése például nem volt ritka.