Nagy átveréssel született a Rothschild-vagyon

Kétszáz éve, 1812. szeptember 19-én halt meg Mayer Amschel Rothschild, a nemzetközi bankárdinasztia megalapítója. A Rothschildok 1815-ben, néhány órával a waterlooi csata után alapozták meg mesés vagyonukat, egy jól szervezett spekulációval.

 

Rothschild 1744. február 23-án született a Majna melletti Frankfurtban. A zsidó gettóban, szerény körülmények között nőtt fel, pénzkölcsönzéssel foglalkozó apját 12 éves korában vesztette el. Az értelmes fiú ezután egy hannoveri bankházba szegődött el, majd húszévesen átvette apja egykori üzletét. Régi pénzekkel kezdett kereskedni, kézzel írt katalógusaival végiglátogatta a német fejedelemségeket. Mivel az előkelőségeknek áron alul kínálta a ritkaságokat, egy idő után II. Frigyes hanaui herceg is vásárolt tőle - ez volt az első tranzakció egy Rothschild és egy fejedelem között.

A gátlástalan és pénzéhes Frigyes maga is afféle fejedelmi uzsorás volt, de még ennél is többet keresett alattvalói áruba bocsátásával. A szerencsétlen embereket katonának sorozta be, majd "kikölcsönözte" a háborúskodó hatalmaknak (az elesettekért felárat számított fel), legnagyobb vevője az amerikai gyarmataival harcoló Anglia volt. Rothschild a herceg ügyintézője lett, vagyona 1800 körül 60 ezer guldenre rúgott - ez tisztes összegnek számított, de még a frankfurti zsidó közösségben is akadtak nála gazdagabbak. Előrelátóbbak azonban nem: Rothschild ugyanis teljesen új dologba kezdett - abba, amit ma nemzetközi bankárkodásnak nevezünk. Öt fiát a világ akkor legfontosabb városaiba küldte: ő maga Frankfurtból intézte az ügyeket, Mayer Amschel Berlinben, Nathan Londonban, Jakob Párizsban, Salomon Mayer Bécsben, Karl Mayer Nápolyban telepedett le. A Rothschild-ház központja idővel Londonba került és ma is ott van.

Mayer Amschel Rothschild otthona Frankfurtban

A család szerencsecsillaga a napóleoni háborúk idején virradt fel. Első igazi nagy üzletüket 1804-ben bonyolították le, amikor az anyagilag megszorult VII. Keresztély dán királynak nyújtottak - uzsorakamatra - hitelt. Azt csak a beavatottak tudták, hogy a pénz valójában a hanaui herceg kincstárából származott és a haszon nagyobb része is a fenséges csendestársé lett. A virágzó együttműködésnek 1806-ban Napóleon csapatai vetettek véget, a hanaui hercegnek olyan sietősen kellett országocskáját otthagynia, hogy még kinnlévőségeit sem tudta beszedni. Ennek a feladatnak a megszálló franciák és (az elűzött uralkodó megbízásából) a Rothschildok is nekiálltak. Utóbbiak jártak nagyobb sikerrel, az öt fiú nemegyszer a hatóságok orra előtt kasszírozott. A feldühödött franciák végül házkutatást tartottak a frankfurti Rothschild-házban, ahol egy pénztároson kívül semmit és senkit sem találtak, az adóslevelek ugyanis a bankárfiúk hintóinak aljában lapultak.

A Rothschildok a háborús években kölcsönöztek minden hadviselő félnek, kereskedtek legálisan és csempésztek ha kellett, hogy kielégítsék ügyfeleik igényét a kontinentális zárlatot nyögő Európában. 1810-ben az ellenséges Franciaországon keresztül juttatták el a Portugáliában harcoló Wellington herceghez a hadviseléshez szükséges aranyat. E célból hamis leveleket játszottak Napóleon titkosrendőrségének kezére, amelyekben azt ecsetelték: milyen végzetes csapást mérne Angliára, ha a tekintélyes mennyiségű nemesfém kiáramlana az országból és nem mulasztották el hozzátenni: a brit kabinet hevesen ellenzi a műveletet. A franciák persze szemet hunytak, a sikeres művelet pedig újabb milliókkal gazdagította a Rothschildokat.

Mayer Amschel 1812. szeptember 19-én halt meg, így nem érte meg azt a huszárvágást, amely legendássá tette a Rothschild nevet. 1815 nyarán mindenki feszült izgalommal várta a waterlooi csatatérről érkező híreket, így a Napóleon bukására spekuláló Rothschildok is. A bankárház addigra már saját, a hivatalosnál gyorsabb hírközlő hálózatot épített ki, így nyolc órával Wellington futárának megérkezése előtt értesültek a diadalról. Nathan Rothschild tudatta a hírt a kormánnyal, majd megjelent a tőzsdén és elkezdett - eladni. A piac pillanatok alatt összeomlott, a "jól értesült" Rothschild példáját követve mindenki fejvesztve szabadult államkötvényeitől. Amikor az árak már töredékükre zuhantak, Rothschild megbízottai fillérekért mindent visszavásároltak. Néhány perc múlva megérkezett a hivatalos közlemény, az árfolyam az egekbe szökött, Nathan Rothschild pedig megalapozta a család mesés vagyonát.

Mayer Amschel Rothschild