A szétszedhető virágcserép: egy magyar találmány bukása

Nem foglalkozott az akkori budapesti kormány azzal a beadvánnyal, amely 1919-ben készült, és amely a mai konténeres ültetés előfutára volt. Kellner Tivadar a szétszedhető virágcserép ötletével állt elő ekkoriban - hiába.

Nem sokkal azelőtt, hogy a magyar békedelegáció elutazik a trianoni béketárgyalásokra, és pár hónappal azután, hogy Horthy Miklós bevonult fehér lovon Budapestre (a menekülő Tanácsköztársaság nyomában), 1919. december 3-án egy furcsa találmánnyal állt elő Kellner Tivadar. Ötlete nem volt rossz, időzítése viszont katasztrofális. A vörösterror után éppen a fehérterror zajlik, december 7-én például szétrombolják a Népszava szerkesztőségét és nyomdáját.

Ekkoriban egymást váltották a magyar kormányok, és volt, amelyik csak néhány napig tartotta magát, volt, amelyik pár hónapig is bírta. Átlagosan kérészéletű volt az a kabinet is, amelyet Kellner megkeresett találmányával, hiszen a Huszár Károly vezette kormány idején állt elő ötletével. Ez a kabinet 1919. november 24-étől négy hónapig volt hivatalban, és őket szemelte ki terve megvalósítására a feltaláló. Beadványa harmadnapján a kormány azonban nem az ő ötletével foglalkozik, hanem december 5-én rendelkeznek például minden "kommunistagyanús" személy internálásáról.

Keller Tivadar beadványát a Magyar Nemzeti Levéltár - a nemrégiben összevont hazai levéltári szervezet a Magyar Országos Levéltárból és a megyei levéltárakból alakult meg - honlapján lehet megismerni.

"Kellner Tivadar találmánya 1919-ből, a szétszedhető virágcserép a mai konténeres ültetés elődje. A Földművelésügyi Minisztérium szakvéleménye szerint azonban alkalmatlan a gyártásra, mert nem porózus, nem légáteresztő, a hagyományos cserép olcsóbb és egyszerűbb a kezelése is" - mindezt az irat közlője, Galasi Zsuzsanna írja.

Műszaki rajz a találmányról

Galasi szerint a szétszedhető és összerakható, sőt szabályozható virágcserép találmányáról a feltaláló 1919. december 3-án írja meg levelét a földművelésügyi miniszterhez. "Alulírott azon alázatos kéréssel fordulok Nagyméltóságodhoz, találmányomról kegyesen véleményt adni méltóztassék. Találmányom tárgya lemezekből készülő szétszedhető virágcserép, melynek segélyével könnyen átültethetünk egyes növényt vagy virágot anélkül, hogy a cserépben, virágban, vagy annak gyökereiben kárt tennénk és a fejlődését hátráltatnánk vagy teljesen megakadályoznánk" - magyarázta Kellner a földművelésügyi miniszternek.

Galasi felteszi a kérdést, hogy vajon ilyen történelmi időkben, miért kerül rá éppen a szétszedhető virágcserép aktájára, a "soron kívül" jelzés? Erre is választ ad a levéltáros. Az egyik ügyintéző megjegyzéséből kiderül ugyanis: "Miután folyamodó a czímét nem közölte, a szakvélemény vele közvetlenül közölhető nem volt. A kérvényt s annak mellékleteit a Közélelmezési Miniszter Úr Őexcellentiája juttatta hozzánk..."

A levéltáros nem írja, de könnyen utánanézhettünk a dolognak: a földművelésügyi miniszter ekkoriban nem volt más, mint a nagybirtokosok érdekeit szem előtt tartó Rubinek Gyula, a közélelmezésért pedig tulajdonképpen tárca nélkül volt felelős párttársa, a szintén kisgazdapárti, de a parasztok életét jobban ismerő Nagyatádi Szabó István. Ezért volt tehát rendkívül sürgős a földművelésügyi minisztériumban az ügy: a két kisgazda miniszter ajánlotta egymásnak Kellner találmányát, ám ezzel a hatalmas zűrzavarban a minisztérium képtelen volt végül érdemben foglalkozni.

A sors fintora, hogy a már stabilabb kormányok idején is pozícióban maradt két kisgazda hogyan működött együtt 1920 augusztusában: a Rubinek által egy évvel később kidolgozott - egyébként sem nagyvonalú - földosztási javaslatot ugyanis majd Nagyatádi Szabó fogja beterjeszteni a Nemzetgyűlés elé. Az akkor már Teleki Pál vezette kormány előterjesztésénél azonban a törvényhozás még szűkkeblűbbnek mutatkozott: a nincstelen parasztok nem három, hanem átlagosan csak egy holdhoz jutottak az 1920 novemberében megszavazott földosztás nyomán. (A vitézi birtokok kedvezményezettjei, a Horthy-kor politikailag kiemelt kegyeltjei és támogatói viszont ennél jóval többet kaptak ekkoriban.)