Megfejthetik a legősibb írást

Egy új technológiával dekódolhatják a világ legrégebbi olyan írását, amelyet eddig még nem sikerült megfejteni. A gondot eddig az okozhatta, hogy az ötezer éve élt elámiak sem tudták végül elolvasni a szövegeiket, mert nem tanították iskolákban a saját írásukat.

Régi dokumentumok digitális megőrzését és alaposabb megismerését teszi lehetővé az oxfordi és a southamptoni egyetemek munkatársai által kifejlesztett úgynevezett Reflectance Transformation Imaging rendszer (RTI: a visszaverődés átalakításán alapuló képalkotás). Nemrégiben az RTI-t bevetették Párizsban is: a Louvre féltve őrzött kincsei közül azokat a proto-elámi írással készült agyagtáblákat vizsgálták meg, amelyek a világ egyik legősibb írásrendszerével készültek. Az elámi írás az ősi Iránban alakult ki, valamikor Kr. e. 3200 és 3000 között. A megfejtetlen írások közül ez a legrégebbi.

Digitális képek

A britek által kidolgozott vizsgálati eljárással minden eddiginél finomabb részleteket is tanulmányozhatnak a kutatók az agyagtáblákon. Sőt az így készített digitális képeket másokkal is megosztják, ami gyorsíthatja a dekódolást. Az RTI-képalkotás révén olyan képeket kapnak ugyanis a kutatók, amelyeken szabad szemmel nem látható részletek is feltűnnek.

Jacob Dahl, az Oxfordi Egyetem orientalistája szerint a Southamptoni Egyetemen kifejlesztett RTI-vel most az áttöréshez közelednek. A rögzített képek minősége hihetetlen magas, ugyanis 76 külön-külön is világító fényforrás és egy kamera segítségével teszik vizsgálhatóvá a szövegeket. A digitális képeket úgy rögzítik, hogy a kutatók - mintha valóban ott állnának az agyagtábla mellett - elolthatják a fényeket, hogy jobban lássák: árnyékról vagy jelről van-e szó a vizsgált szövegben.

Nem tartották fontosnak az oktatást: kihalt az írás

Dahl immár tíz éve kutatja a proto-elámi szövegeket, s jelentős lépéseket tett a dekódolás felé. Egyik legfontosabb tézise, hogy azért nem sikerült megfejteni eddig az írást, mert az íráskép évszázadokon át egyre romlott. A szövegeket egymásról is másolhatták, de az írás tudománya közben egyre inkább elhomályosodott. Ez az első bizonyíték lehet arra, hogy ha az oktatásra nem fordítanak figyelmet, akkor egy egész kultúra lehanyatlik - vélik a brit kutatók.

Elámi ékírás

Az elámi írás például több évszázad alatt halt ki. Adminisztrációra és mezőgazdasági termények számbavételére használták, de nem tanították az iskolákban. Így hamarosan megszűnt a képzett írástudók utánpótlása, és végül az adminisztrációban is használhatatlanná vált az írás a sok hiba miatt - feltételezi Dahl.

Bonyolult volt az írásrendszerük

Az elámiak bonyolult írásrendszert használtak, ami az idők elteltével már saját használói előtt is elhomályosult jelentéseket hordozott, így egyre több hibával másolták le a szövegeket, végül kétszáz év múlva felhagytak az írással. Ezért nehéz a megfejtés, és ezért fontos a mostani, minden eddiginél alaposabb kutatási módszer, amely a legkisebb elírásokat is kimutatja.

Már az eddigi kutatások is az írásrendszer számos érdekességére mutattak rá. Az elámiak csak szimbólumokat, jeleket használtak a dolgok reprezentálására, szövegbeli visszaadására, de ezt egy szótagábécé segítségével tették. Ez olyan, mintha egy a magyar alapján kialakított hieroglifikus nyelven a macskát nem egy macska-jellel, hanem a "macs" és a "ka" szótagok jeleivel írnánk le. (A magyar hasonlat csak azért sántít egy kicsit, mert a "macs" és a "ka" magyarul nem hordoz értelmet önmagában, de az elámiaknál valószínűleg ezeknek külön-külön is lehetett jelentése a kutatók feltételezése szerint.)

Az elámiak a számokat Mezopotámiából kölcsönözték vagy ugyanabban az időben kölcsönösen megosztották egymással. Az olyan jelek is hasonlóak a két kultúrában, amelyek a juhot, a kecskét, a gabonaféléket és más akkoriban széles körben elterjedt jelenségeket mutatnak be.