Nem kínai volt a hunok aranya

Nem kínai forrásból származó, hanem saját aranyat használtak fel az ázsiai hunok a temetkezési mellékleteik elkészítéséhez.

A Kr. e. 2-3. században Mongóliában élő hsziungnu (feltehetően - de nem minden kétséget kizáróan - az ázsiai hunokkal azonosítható népcsoport) előszeretettel használt nemesfémeket. A rég letűnt nomád nép azonban nem sok nemesfémből készült tárgyat hagyott maga után. Minthogy ritka a hozzájuk köthető ilyen emlék, a kutatók eddig nem vizsgálhatták meg mintavételes, például izotópos eljárással a hsziungnuk által készített tárgyakat.

Hsziungnu arany övcsat

Most azonban mintavétel nélkül sikerült megoldani egy a tudósokat régóta foglalkoztató problémát. Korábban ugyanis azt gondolták, hogy az aranytárgyakat az ázsiai hunok a kínaiaktól kapták (esetleg ajándékba), vagy erőszakos úton szerezték tőlük. A C&EN szakportál értesülései szerint azonban most sikerült bizonyítani, hogy a hsziungnuk helyi forrásból szerezték az aranyat, és maguk készítették aranytárgyaikat a Kr. e. 2-3. századi temetkezési mellékleteikhez.

Mindezt Martin Radtke, a német szövetségi anyagvizsgálati intézet fizikusa állapította meg a párizsi, múzeumi tárgyak restaurációjával és kutatásával foglalkozó tudományos központtal együttműködve. Kollégáival a platinaszennyeződést vizsgálták meg aranylemezekkel vagy aranybevonattal díszített tárgyakban. (Összesen harminc tárgyat analizáltak, ezek négy különböző sírból származtak.) A mostani kutatás szerint valószínűleg aranymosással szerezték a hunok az alapanyagot, és ekkor szennyeződött az arany platinával. Ha kínai eredetű lett volna a nemesfém, abban kevesebb szennyeződés lett volna, mert ott más technikát alkalmaztak az adott korban - állapították meg a kutatók.

Hsziungnuk, hunok, avarok

A hsziungnuk azonosítása az ázsiai hunokkal tudományosan még nem egyértelműen eldöntött kérdés. Attila hunjaihoz feltehetően a hsziungnuk úgy kapcsolódnak, hogy még Belső-Ázsiában több csoportra bomlottak a hunok, és a nyugati törzsek indultak el Európa felé. A hsziungnuk elsősorban a kínai forrásokban szereplenek, és miután a névátírások elég nehézkesen fordíthatók vissza, ezért vitatott, hogy valóban hunokra gondoltak-e a kínaiaik, akik egyébként nem nyugati és keleti, hanem északi és déli hunokat különböztettek meg.

Érdekes egyébként, hogy az avarok is nevezték magukat uar-hunnak, war-hunnak, ami egyes feltételezések szerint a hun népnévvel összefügg. (Ezek maradványa lehet akár Magyarországon a Várkony településnevek előfordulása is.) Vannak bizonyos régészeti leletek, amelyek a hsziungnuk és a Kárpát-medencében lévő avarok között mutatnak ki kapcsolatot, ilyen például a Wikipedia szerint egy tiszafüredi ásatáson előkerült szíjvég és egy Tokióban őrzött tőrtok mintázatának hasonlósága.