Mit rejt a nyolcvanméteres sírdomb?

2013.08.29. 16:12

Bármit is rejt az Amphipolisz melletti sír, az elmúlt évtizedek egyik legértékesebb ókori lelete lehet. Az sem teljesen kizárható, hogy a sírnak köze van a makedón világhódítóhoz, Nagy Sándorhoz. Szeptemberben kiderülhet.

1977-ben Manosz Andronikosz görög régész az észak-görögországi Vergina mellett egy nagy mesterséges domb föltárásába fogott. A domb közelében több jel - sírkövek, faragott kövek és egy nagy, párkánnyal ellátott fal - is arra utaltak, hogy valami jelentőset rejt a magaslat. A domb évtizedek óta izgatta a régészeket, ám csak Andronikosznak sikerült megtalálnia a bejáratot. Buldózerrel törte át a kaput, és a sírboltban a makedón királyoknak, többek között Nagy Sándor apjának, II. Philipposznak mesés szépségű síremléke tárult a régészek szeme elé.

II. Philipposz hamvait ebben az aranyládában találták meg Verginában. Tizenegy kilogramm színaranyból készült

Forrás: Flickr / Sarah Murray

Elképzelhető, hogy a görög régészet ismét hasonló jelentőségű és szépségű felfedezés előtt áll. Most a Görögország északi részén, az ókori Makedóniában elhelyezkedő Amphipolisz városa melletti Kaszta sírhalom feltárásáról van szó. A sírhalom már régóta ismert a régészek előtt, ám alaposabb kutatása csak 2012-ben kezdődött el.

Az első eredmények a verginai ásatáshoz hasonlóan nagyon biztatóak. Föltárták a mintegy 80 méter magas, mesterséges dombot körülölelő, 500 méter hosszú és három méter magas, mészkőből készült falat, amelyet thaszoszi márvány borít. A márvány ilyen mennyiségű és minőségű jelenléte egyértelműen arra utal, hogy a makedón sírhalmokhoz hasonló domb valamilyen nagyon jelentős sírt rejt. A régészek a leletet a Kr. e. 4. század végére datálják, ami egyértelműen Nagy Sándor halálának kora.

Az Amphipolisz közelében lévő, márvánnyal övezett domb

Forrás: AFP/Sakis Mitrolidis

A nyelv nélküli oroszlán

Amphipolisz és környéke eddig főként a híres amphipoliszi oroszlánról volt ismert. A márványból faragott, mintegy 5,3 méter magas szobor első említése 1912-ből való, a görög hadsereg egyik jelentése szól erről a darabokban heverő emlékműről. 1916-ban brit katonák sikertelenül próbálták kicsempészni Görögországból. Az első világháború után az oroszlánt egy, a környéken talált márványlapokból épített talapzatra állították. A kérdés azonban nyitva maradt: kinek az emlékét őrzi a kőbe faragott ragadozó?

Katerina Periszteri, a mostani feltárást felügyelő régész és Mihalisz Lefantszisz, a helyszínen dolgozó építész arra a következtetésre jutottak, hogy az oroszlán alapzata hasonló kövekből épült, mint a Kaszta sírhalmot övező, 500 méter hosszú márványfal. A kései római időkben valószínűleg megbontották a sírhalom egységét, darabjait pedig egy közeli gát építéséhez használták, és talán ezzel összefüggésben mozdították el az oroszlánt eredeti helyéről. A szobor a kutatók feltevése szerint a temetkezési domb tetején volt eredetileg: az amúgy is impozáns, 80 méter magas halom tetején a makedónok egyik szent állata, az 5,3 méter magas oroszlán állhatott őrt.

A híres amphipoliszi oroszlán

Forrás: Wikipedia / Christof Halbe

Nagy Sándor sírja?

A médiában az utóbbi egy hétben elterjedt, hogy a Kaszta sírhalom esetleg Nagy Sándor, a világhódító makedón király sírját rejtené. Ennek valószínűsége azonban meglehetősen kicsi, hiszen alapvetően mond ellent minden, a nagy hadvezér halálával kapcsolatos eddig ismert ténynek.

Nagy Sándor, miután Hellásztól Indiáig meghódította a világot, és megvetette egy nagy birodalom alapját, 32 éves korában halt meg Babilónban, Kr. e. 323. június 10. és 11. estéje között. Halálának okai pontosan nem ismertek, a királyról szóló viszonylag kései források egymásnak ellentmondanak: az egyik hagyomány arról szól, hogy egy hat liter űrtartalmú, színbort tartalmazó kupát ürített ki, vagyis halálra itta magát. A hagyomány másik ága többnapos lázról tud, ami betegség (például tífusz) vagy mérgezés miatt is felléphetett.

Nagy Sándor ábrázolása egy mozaikon

Forrás: Wikipedia

Nagy Sándor halála után egyik hadvezére, Perdikkasz lett a birodalom régense, akinek egyik fontos feladata volt a temetés megszervezése. A király holttestét konzerválták: állítólag az ember formájú szarkofágot mézzel töltötték fel, amit egy bíborral borított aranykoporsóba fektettek. Az egészet egy gazdagon díszített aranykocsira tették, így indult meg a temetési menet - két évig tartó előkészületek után - Babilónból a makedóniai Aigai városába, a makedón királyok hagyományos temetkezési helyére. Aigai városát egyébként modern nevén Verginának hívják, itt tárták fel a már említett hatalmas királysírt.

Nagy Sándor holtteste azonban mai ismereteink szerint soha nem tért meg ősei hamvaihoz, mert a hatalomért harcoló tábornokai számára a birodalom fölötti uralom jelképe lett. Ptolemaiosz Szótér, Egyiptom ura Szíriában föltartóztatta a temetési menetet, és Egyiptomban, Memphiszben temette el Nagy Sándort. A kortárs híradások alapján lehetséges, hogy ez nem volt teljesen Nagy Sándor akarata ellen való: élete utolsó éveiben állítólag annyira eltávolodott a görög szokásoktól, hogy kifejezésre juttatta azon akaratát, hogy Líbiában temessék el a halála után. Egy másik híradás arról számol be, hogy azt kívánta, testének maradványait vessék a folyóba.

Memphiszből vagy még maga Ptolemaiosz, vagy a fia, a saját lánytestvérét feleségül vevő Ptolemaiosz Philadelphosz vitette át a testet Alexandriába valamikor a Kr. e. 4-3. század fordulóján. A Kr. e. 3. század végén uralkodó egyik utódjuk, Ptolemaiosz Philopatór ismét exhumáltatta a holttestet, és a saját őseivel közös mauzóleumban helyezte el. Így kívánta kifejezni azt, hogy családja uralma Egyiptomban Nagy Sándor hatalmából ered.

Nagy Sándornak tehát csak Egyiptomban három sírja volt, az utolsó azonban már mai tudásunk szerint véglegesnek bizonyult: egészen a Kr. u. 3. századig Alexandriában volt kiállítva a szarkofág. Sok híres római látogatta meg: Augustus, az első római császár például virágot helyezett a sírra, és állítólag véletlenül letörte a király orrát, Caligula pedig elvitte Nagy Sándor pajzsát, hogy saját maga használhassa. Végül Septimus Severus Kr. u. 200 körül elzárta a nyilvánosság elől a sírt. Későbbi sorsáról és pontos helyéről nincsen semmilyen megbízható adatunk, így Nagy Sándor sírját nyugodtan nevezhetjük az egyik legnagyobb régészeti rejtélynek. Arról sincs tudomásunk, hogy esetleg a holttestet Amphipoliszba szállították volna, így jelen tudásunk szerint nem valószínű, hogy Nagy Sándor testét rejtené a rejtélyes halom.

Nagy Sándor felesége és fia volna a sírban?

Nagy Sándor halálakor a felesége, a baktriai Rhóxané éppen várandós volt. Egészséges fiúgyermeknek adott életet, akit IV. Sándorként említenek a makedón uralkodók sorában. Katerina Periszteri, a Kaszta sírhalmot föltáró régész merész, saját maga szerint is erősen bizonytalan föltételezése szerint elképzelhető, hogy a világhódító király özvegye és fia nyugszik a hatalmas halomban.

Feltételezését Rhóxané és a kis Sándor élettörténetére építi: az anya és fia a Makedónia fölötti uralmat megkaparintó Kasszandrosz kezére kerültek, aki úgy érezte, hogy az özvegy és a törvényes trónörökös veszélyezteti a hatalmát, ezért Amphipoliszban őriztette, majd Kr. e. 309-ben meggyilkoltatta őket. Némileg ellentmond az elméletnek az, hogy a haláluk titokban maradt, másrészt a zsarnokok ritkán emelnek díszes síremléket meggyilkolt ellenfeleiknek.

A dombot övező márványfal részlete

Forrás: AFP/Sakis Mitrolidis

Mihalisz Lefantszisz, az ásatáson dolgozó építész véleménye eltér kollégájáétól: szerinte az oroszlán és a sírhalmon talált pajzsok inkább férfira, mégpedig valamilyen nagy harcosra utalnak. A régészek előtt annyi mindesetre egyértelmű, hogy rendkívül jelentős sírhalom felfedezése előtt állnak; erre utal a verginai halomnál nagyobb méret, a sírhalomhoz felhasznált anyagok értéke és a halomhoz kapcsolható gyönyörű márványoroszlán.

A kutatás szeptemberben folytatódik, méreteit pedig az is jelzi, hogy a válság sújtotta Görögországban különböző állami szervek 180 000 euróval támogatják az ásatás folytatását. A régészek abban reménykednek, hogy őszre befejezik a fal feltárását, és behatolhatnak a sírhalom belsejébe. Ha megtalálják a bejáratot, készíthetik a buldózert...

II. Philipposz sírjának homlokzata - most is meg kell találni a bejáratot

Forrás: Flickr / Sarah Murray

Az sem teljesen kizárható, hogy a sírt mégis Nagy Sándornak építették, közvetlenül a halála után, ám soha nem használták fel, hiszen a temetési menet Ptoleimaiosz miatt nem érkezett meg Makedóniába. Ebben az esetben lehetséges, hogy a sírt feltáró régészek üresen találják a sírkamrákat. Ez megmagyarázná azt is, hogy miért tartott két évig, hogy elinduljanak Babilónból: ezen idő alatt készítették elő Makedóniában, Amphipoliszban a méltó nyughelyet. Az még magyarázatra szorulna, hogy miért Amphipoliszba, és miért nem a hagyományos temetkezési helyre, Aigaiba vitték volna a holttestet.