Csodálatos szfinxfejet találtak az amphipoliszi sírban

A keleti szfinx feje

Megtalálták a fejét régészek a már korábban feltárt két fej és szárny nélküli szfinx egyikének a Nagy Sándor (III. Alekszandrosz, Kr.e. 356–323) makedón uralkodóhoz köthető monumentális sír harmadik kamrájában. Az ásatás az észak-görögországi Amphipolisz ókori város közelében zajlik.

A sírhely bejáratát őrző szfinx feje kitűnő állapotban került elő, csak az orrán vannak minimális letöredezések. A 60 centiméter magas emberfej a bejárat keleti oldalán ülő oroszlántesthez illeszkedik, göndör hajkorona díszíti, amelyet fehér szalag ölel körbe és a lény bal vállára omlik, vörös szín nyomait őrzi. A hajkorona tetején rövid oszlopszerű alakzat magasodik.

A keleti szfinx feje Forrás: Görög Kulturális Minisztérium

A régészek kivételes műalkotásnak nevezték a szobrot. A fejet tizenöt centiméterrel a föld alatt találták meg a sírhely harmadik kamrájában, a szfinx szárnyának néhány darabjával együtt.

A görög kulturális minisztérium szerint a régészek mostanra feltárták a sírhely tetejétől számítva 5,20 méteres mélységben lévő 4,5-ször 5 méteres alapterületű harmadik kamra egészét. A következő napokban eltávolítják a lehulló mészkövet a harmadik kamra belsejéből, hogy feltárják egy újonnan felfedezett kapu részeit.

Mozaik, oroszlán, kariatida

A régészek 2012-ben kezdték el az ásatást az Amphipoliszhoz közeli területen. Idén augusztusban találták meg a temetkezési hely bejáratát. A titokzatos sírhely a legnagyobb, amelyet ez idáig Görögországban találtak, feltárásán augusztus közepe óta dolgoznak nagy erőkkel.

A két szfinxen kívül a szakemberek ez idáig egy ritka motívumú mozaikpadlót, egy ötméteres oroszlánszobrot és két kariatidát is találtak. A mostanra teljesen feltárt mozaik a sírhely második kamrájának padlóját borítja be. A fehér, fekete, szürke, kék, vörös és sárga csempékből kirakott mozaikon egy ismert mitológiai jelenet látható: Hádész elrabolja Perszephonét, Zeusz lányát. A fogatot az alvilág kalauza, Hermész vezeti.

A teljes mozaik Forrás: Görög Kulturális Minisztérium

Érintetlen szépségű leletek

A sír keletkezési idejét a Kr.e. 4. század utolsó negyedére teszik a régészek, amiből sokan arra következtetnek, hogy gazdája Nagy Sándor belső köreibe tartozó, fontos személy lehetett. Régészeti, művészettörténeti szempontból azért fontos lelet, mert teljesen biztos, hogy az ókor óta biztosan nem bolygatták, sírrablók nem tettek kárt benne.

Nagy attrakció lehet belőle

A kulturális minisztérium szerint az elmúlt négy évben Görögország nagyjából 600 ezer eurót (184 millió forint) fektetett az ásatási munkálatokba – jelentette a Hszinhua hírügynökség. A görög és külföldi szakértők szerint a temetkezési helyen feltárt leletek hatalmas értékkel bírnak, és jelentősen növelik az ország turistaforgalmát a következő években.

A kulturális minisztérium becslései szerint 2010 és 2013 folyamán az állam 240 ezer euróval támogatta az ásatási munkálatokat. Idén a minisztérium további 150 ezer euróval segíti a feltárást, amelynek finanszírozásába a görög nemzeti bank (150 ezer euró), a DESFA gázvezeték-üzemeltető (35 ezer euró) és a Hellenic Petroleum olajfinomító (25 ezer euró) is beszállt.