Hatalmas földalatti várost találtak Törökországban

2015.03.29. 12:57

Hatalmas földalatti várost találtak a törökországi Kappadókiában – az ezerötszáz éves járatrendszer akár a világ legnagyobbja is lehet, ha bebizonyosodik, hogy igazak az előzetes felmérések.

Rejtélyes, hatalmas alagútrendszer a vár alatt

Kappadókiát, Törökország egy ősi, gazdag történelmi múlttal rendelkező területét általában az úgynevezett Tündérkéményekről, sziklatemplomairól, és a Göreme Nemzeti Park kietlen, holdbéli tájairól ismerik legtöbben. Gyakoriak errefelé az első keresztényeknek menedéket nyújtó, hosszú földalatti járatrendszerek – valószínű, hogy most az egyik legnagyobbra bukkantak rá  Nevşehir vára alatt.

Kappadókia területe a földalatti városokon kívül a Tündérkéményeiről híres, amelyek eső és szél által formált természetes képződményekForrás: Wikimedia Commons

Az alagútrendszer bejáratát építőmunkások fedezték fel még 2013-ban a kastélydombon, amikor egy városrendezési projekten dolgoztak. A munkálatokat rögtön abbahagyták, és archeológusok valamint geofizikusok kezdték meg a helyszín aprólékos vizsgálatát.

Üçhisar sziklaerődítménye - ez a második legfontosabb illyen típusú antik építmény  Nevsehir tartományábanForrás: Flickr/Başak Ekinci

Először úgy vélték, a járatok akár 3000 évesek is lehetnek, de egyre valószínűbb, hogy a korai bizánci időszakból, azaz a Kr. u. 4-5. századból származnak. A megtalált őrlőkövek, kőkeresztek és kerámiák bizonyítják, hogy az alagutakat ebben az időszakban már biztosan használták, valószínű, egészen az oszmán megszállásig.

Kappadókia rövid története

Kappadókia Törökország középső részén terül el, először a Kr. e. 6. században találkozhattunk nevével az akhaimenida feliratokon. A hettita fennhatóság után I. Darieosz uralkodása alatt perzsa tartomány, szatrapa lett, de sokáig saját uralkodókkal rendelkezett. Végül Nagy Sándor idején nyerte el teljes függetlenségét. Rómával először ellenséges viszonyban állt, de a Kr. e. 2. századra már szövetségesekké váltak. Végül Tiberius császár a Birodalomhoz csatolta az addig saját királlyal rendelkező országot, és provinciaként kormányozta tovább. A Bizánci Birodalom ideje alatt elsősorban katonai szempontból fejlesztették a területet – számos városfalat megerősítettek, és egy úgynevezett „optikai figyelmeztetőrendszert” alakítottak ki, amely abból állt, hogy messziről is jól látható tüzeket gyújtottak a nagyobb dombokon és hegyeken felhúzott várak valamint erődök falán, hogy időben értesüljön mindenki a közelgő veszélyről. Ebben az időszakban építették ki a kappadókiai földalatti városrendszereket is.

 

Derinkuyu járatrendszerénél is nagyobb

Nevşehir vára a bizánci időszakban épült egy, a város mellett található dombon. A vár alatt húzódó alagútrendszer nagy része még felfedezetlen, de az előzetes becslések alapján mérete az eddig ismert legnagyobb földalatti város, Derinkuyu méretével vetekedhet. 

Kappadókia ábrázolása egy 15. századból származó térképenForrás: Wikimedia Commons

Utóbbi húszezer ember befogadására volt alkalmas. Az ásatások viszonylag gyorsan haladtak – 2014-ben a régészeknek sikerült egy többszintes, lakóterekből, konyhákból, borospincékből és kápolnákból álló rendszert átvizsgálniuk.

Derinkuyu földalatti városa - a Nevsehirben felfedezett alagutak akár ennél is nagyobb rendszert alkothatnakForrás: Flickr/Başak Ekinci

A komplex alagútrendszerben minden adott volt ahhoz, hogy emberek akár hosszabb ideig éljenek benne – víztárolóival, csatornáival és levegőaknáival gyakorlatilag egy földalatti városként funkcionált. Ha veszély közeledett, a kappadókiaiak élelemmel megpakolva és az állataikkal együtt leköltöztek ide, majd hatalmas sziklákkal elbarikádozták a bejáratokat. Amint a veszély elmúlt, visszatértek normális életükhöz.

460 ezer négyzetméteres lakótér

A Nevşehir Egyetem geofizikusai több vizsgálatot végeztek a környéken. Az előzetes felmérések azt mutatják, hogy a járatrendszer alapterülete legalább 460 ezer négyzetméter lehet, a legalsó járatok pedig  113 méter mélyen húzódhatnak. Ha ez bebizonyosodik, akkor Nevşehir rendszere lényegesen nagyobb, mint Derinkuyué.

Kaymakli földalatti városa - az első keresztények ilyen üregekbe menekültek a támadóik előlForrás: Wikimedia Commons

A Nevşehir Múzeum igazgatója, Murat Gülyaz szerint nagyon valószínű, hogy pontosak a becslések. „Ha a régi város elhelyezkedését, védelmi rendszerét és a nagy mennyiségű ivóvízkészlethez való hozzáférés lehetőségét nézzük, könnyen lehet, hogy hatalmas rendszerről van szó” – mondta el a múzeumigazgató a National Geographic-nak.

Turisztikai beruházások jönnek

Hasan Ünver, Nevşehir polgármestere is azt reméli, hogy az alagútrendszer a világ egyik legnagyobb földalatti városának bizonyul. „Ez a felfedezés egy újabb gyöngyszem a terület igen gazdag történelmi helyszínei között” – nyilatkozta a National Geographic-nak. –„Még a földalatti templomokat is újra  megnyitnánk. Nagyon izgatottak vagyunk” – tette hozzá a polgármester arra utalva, hogy hatalmas turistaparadicsomot szeretnének kialakítani a városrendszer közelében, hotelekkel, éttermekkel és művészeti galériákkal a felszínen.