2400 éves fáraószentélyt találtak Kairóban

A most feltárt bazaltszentély egyik lelete - ahhoz, hogy a régészek folytatni tudják a munkálatokat, le kell csapolniuk a talajvizet

I. Nektanebész 2400 éves bazaltszentélyét és egy Ammenephthiszhez tartozó mellszobrot tártak fel egyiptomi és német archeológusok a modern Kairó épületei alatt.

Bazaltszentély a modern Kairó alatt

Mamdouh el-Damaty, Egyiptom régiségekért felelős minisztere kedden bejelentette, hogy 2400 éves szentélyt fedeztek fel Heliopoliszban, Kairó egyik modern kerületében. A bazaltból faragott épület Nektanebészhez (Kr. e. 379 – Kr. e. 360) köthető, aki a XXX. dinasztia alapítója volt.

A frissen feltárt bazaltszentély egyik lelete - ahhoz, hogy a régészek folytatni tudják a munkálatokat, le kell csapolniuk a talajvizet Forrás: Egypt Antiquities Ministry

A XXX. dinasztia volt az utolsó, amely még egyiptomi fáraókat adott az ősi birodalomnak – Nagy Sándor Kr. e. 332-ben megszakította ezt a tradicionális vonalat.

I. Nektanebész, az építő fáraó

I. Nektanebész (Kr. e. 379 – Kr. e. 360) volt a XXX. fáraódinasztia alapítója – hatalmát úgy szerezte, hogy legyőzte elődjét, II. Nefaarudot. Nagy építtetőként vonult be a köztudatba: a Nílus egyik apró szent szigetén, Philain például megépítette az ókori Egyiptom egyik legnagyobb és a kései ókorban legjelentősebb Ízisz-szentélyét. Megkezdte Ámon-Ré pülónjának építését Karnakban, de nem sikerült befejeznie. Állítólag ő húzatta fel az egyik első mammisit is, amelyet Denderában találtak. Támogatta a szent állatok kultuszát, több történelmi lelet támasztja alá, hogy helyeselte ezt a XXVII. és a XXXI. dinasztiák között népszerű vallási irányzatot. Szarkofágját és múmiáját soha nem találták meg.

Felajánlásokat tevő fáraószobor

„A történelmi bizonyítékok azt mutatják, hogy a fáraó II. Nefaarud legyőzésével került a trónra, aki a XXIX. dinasztia utolsó uralkodója volt” – nyilatkozta a The Cairo Postnak Sherif el-Sabban egyiptomi régész.

Ammenephthiszhez mellszobor töredéke Forrás: Egypt Antiquities Ministry

Az ásatások során előkerült még egy Ammenephthiszhez (Kr. e. 1269 – Kr. e. 1203) köthető mellszobor és kártus, amely a fáraót ábrázolja, ahogy felajánlásokat tesz az ősi egyiptomi isteneknek.

Egy szezont csúszik a munka

Aiman Ashmawy, a régiségekért felelős minisztérium egyik tisztviselője az International Buisness Times-nak elmondta, hogy több ember alkotta település maradványait találták meg Heliopoliszban, valamint egészen a korai dinasztikus korig datálható kerámiákat is.

I. Nektanebész Philain megépítette az ókori Egyiptom egyik legnagyobb és a kései ókorban legjelentősebb Ízisz-szentélyét - ennek a romjai még ma is láthatók Asszuánban Forrás: Wikimedia Commons

A régészek ezeket is fel fogják tárni, egyelőre arra várnak, hogy a talajvizet lecsapolják, és folytathassák a munkát. Az egyik német archeológus, Detrich Rau szerint a szentély teljes vizsgálatára is csak a következő régészeti szezonban lesz lehetőségük.

A heliopoliszi Palace Hotel, amely ma elnöki palotaként szolgál - valószínűleg ennek megépítéséhez is felhasználták a kairói romok kőanyagát Forrás: Wikimedia Commons

A leletekben gazdag Heliopolisz

Heliopolisz egyébként már a 20. században is a kutatók és a magángyűjtők kedvelt célpontja volt – a terület ugyanis kifejezetten gazdag történelmi leletekben. Az a legnagyobb probléma, hogy a legtöbb ősi épület köveit az új építkezésekhez használták fel, így gyakorlatilag minden fontos emléket széthordtak. „A területet először a 20. században kutatták meg, de az ekkor kiásott leletek nagy része magángyűjtőkhöz került” – jegyezte meg Sabban.