Különleges maja romokat kutatnak

2015.05.01. 17:30

Teotihuacanhoz hasonló felépítésű maja várost vizsgálnak amerikai kutatók – valószínűleg erőskezű uralkodót sejtet a szabályos városszerkezet.

Egy magánterületen álló, kincsrablók által háborítatlan maja várost vizsgálnak most amerikai kutatók – ez azért is különleges projekt, mert igen ritka, hogy valahová nem a fosztogatók érnek oda először. A terület szarvasmarhatartók földjéhez tartozik, akik körbekerítették és megvédték a romokat, sőt, egy gyorsan növő fűfajt is ültettek közéjük, amely megvédte az eróziótól.

Egy maja városhoz sem hasonlít

Nixtun-Ch'ich'-t, a lapos piramisokat is magába foglaló maja várost körülbelül Kr. e. 600 és Kr. e. 300 között építették, így egyike az első maja településeknek a területen. Különlegessége a várostervezésben rejlik: négyzetrácsos alaprajz szerint építették meg, amely egy maja városra sem jellemző. Hasonlít ellenben Teotihuacanhoz, amelyről a mai napig nem tudjuk, pontosan kik építhették – igaz, amerikai kutatók közel állnak ahhoz, hogy egy higanyfolyamot követve feltárjanak egy lehetséges királysírt, ezzel közelebb kerülve a társadalom megértéséhez.

Egy maja város sem épült hasonló városszerkezettel - egyedül Teotihuacanra volt jellemző az ilyen építkezésmód, de ezt nem a majákkal azonosítjákForrás: Flickr / Thiago Cavazzana

„Ehhez hasonló elrendezkedést majáknál még soha nem láttunk” – mondta el Timothy Pugh, a New York-i Queens College kutatója az Amerikai Régészek Társaságának éves találkozóján. – „Elképesztő a rendezettsége. Biztosak vagyunk benne, hogy egy nagyon erőskezű uralkodó alapította.”

A későbbi várost vizsgálnák

A LiveScience értesülései szerint Pugh és kollégái 1995 óta dolgoznak Nixtun-Ch'ich' területén, és a romokra épített későbbi maja város vizsgálatát tűzték ki célul maguk elé. Ehhez azonban először fel kell térképezniük a korábban épített, eredeti várost, és néhány helyen ásatásokat kell végezniük ahhoz, hogy megértsék a két település közötti összefüggéseket.

Majdnem tökéletes elhelyezkedés

Pugh és kollégái megállapították, hogy a város főútja kelet-nyugati irányban halad, és csupán 3 fokkal tér el a tényleges keleti iránytól. „Nagyjából 15 épület áll az egyenes út mentén, ez volt a fő ünnepi útvonal” – mondta el a kutató a találkozón. Ezek az épületek – köztük piramisok is – akár 30 méter magasra is emelkedhettek.

A főút végén, a város keleti peremén úgynevezett triádikus szerkezetben álló épületeket és piramisokat találtak a régészek – ezek az egymás felé forduló épületegyüttesek több maja településen előfordulnak. A lakónegyedek a főúttól északra és délre helyezkedtek el, ezek is tervezett, szigorú előírások szerint megépített házak voltak. A várost kőfal vette körül.

Timothy Pugh és kollégái már korábban felfedeztek a területen egy oltárt, a tanácsházát és néhány isteneket ábrázoló szobrotForrás: Timothy Pugh

A lakók nem rajonghattak érte

Bár minket lenyűgöz ez a kötött városszerkezet, Pugh és kollégái szerint lakói nem szerethették annyira. „A legtöbb maja város szép szellősen elterül. Ehhez hasonló utak futnak bennük, de a tér sokkal nyitottabb, nem ilyen szabályozott” – mondta el a találkozón a régész, aki Nixtun-Ch'ich'-t a középkori Európa szigorú rácsszerkezetre épült városaihoz hasonlította: ránézésre szépek, de lakóik számára nem éppen kellemesek. –„Valószínűleg az itt élő maják nem igazán szerettek ilyen szabályozott, kontrollált környezetben élni.”

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK