I. Erzsébet: imposztor női ruhában?

Erzsébet 25 éves korában került a trónra, uralkodását aranykornak nevezi a történelmi emlékezet

Az a felvetés, amely szerint a királynő, aki felvirágoztatta és a nagyhatalmak közé emelte Angliát, valamint megszilárdította a protestanizmust, férfi lehetett, az újabb keletű konteók közé tartozik. A legismertebb elmélet egy legendára alapozva veti fel, hogy a „szűz királynő”, I. Erzsébet igazából férfi lehetett.

Előnyt kovácsolt a nőiességéből

I. Erzsébet (1533–1603), Anglia királynője, a hírhedt VIII. Henrik és második felesége, Boleyn Anna leányaként látta meg a napvilágot 1533. szeptember 7-én. Hosszú uralkodásának 45 évét az angol történelem aranykoraként tartják számon. Egy nemzetközi közvélemény-kutatás szerint I. Erzsébetet a tíz legnagyobb brit személyiség közé sorolja a történelmi emlékezet.

Erzsébet 25 éves korában került a trónra, uralkodását aranykorként könyvelte el a történelmi emlékezet Forrás: Wikimedia Commons

Erzsébet előtt a trón Henrik egyetlen fia, a mindössze hatévnyi uralkodás után elhunyt VI. Edvárd, illetve a katolikus hit visszaállítását célul kitűző I. "Véres" Mária halála után nyílt meg. 1558-ban, 25 éves korában koronázták királlyá. Erzsébet trónra lépésekor Angliát vallási viszálykodás osztotta meg, és a csőd szélén állt a királyság. Erzsébet okos kormányzással konszolidálta a helyzetet, és nőiességéből előnyt kovácsolva biztosította népét szeretetéről, amit alattvalói is viszonoztak. I. Erzsébet volt az angol történelem egyik legnépszerűbb uralkodónője.

Erzsébet szülei, VIII. Henrik és Boleyn Anna, akit a királynő apja kivégeztetett Forrás: Wikimedia Commons

„Erzsébet a trónon a szűz királynő, az egyház szemében anya, nemesei előtt nagynéni, tanácsadóinak civakodó feleség, udvari embereinek pedig kacér asszony volt” – jegyzi meg Christopher Haigh történész.

II. Fülöp spanyol király a leghíresebb az Erzsébet által kikosarazott kérők közül Forrás: Wikimedia Commons

Kérőit azonban a parlament határozott akarata ellenére, egész életében visszautasította, köztük II. Fülöp spanyol királyt is. Uralkodása alatt a „szűz királynő” jelzőt viselte.

A titokzatos Bisley fiú

1910-ben jelent meg Bram Stoker (a világszerte ismert horrorregény, a Drakula szerzője) Híres szélhámosok című könyve. Ebben találjuk a Bisley fiú legendájának első, nyomtatásban megjelent változatát.

Bram Stoker, a Drakula című világhírűvé lett regény szerzője komolyan kutatta a sok évszázados furcsa népszokás és Erzsébet személye közötti lehetséges összefüggéseket Forrás: Wikimedia Commons

Bram Stoker Henry Irving személyes asszisztenseként és barátjaként kezdett el nyomozni egy roppant érdekes népszokás eredete után: Bisley lakói ugyanis évszázadok óta minden március elsején Erzsébet-kori női ruhába öltöztettek egy fiút, akit aztán nagy népünnepély keretében végigcipeltek az utcákon.

Bisley látképe napjainkban Forrás: Wikimedia Commons

A történelmi konteós teória szerint Erzsébetet levegőváltozásra küldték a Bisleyben található Overcourt House-ba 1543-1544 környékén. Sajnálatos módon azonban az akkor 9-10 éves hercegnő hirtelen megbetegedett. Hamarosan felszökött a láza, és még az orvos érkezte előtt elhunyt. Bármelyik nap lehetett várni édesapja, a lobbanékony természetéről ismert VIII. Henrik király érkezését, ezért nevelőnője, Kate Ashley kétségbe esett.

A hercegnő holttestét elrejtette, és egy olyan gyermeket keresett, akivel helyettesítheti Erzsébetet. Eredménytelenül. Miután korban és kinézetben alkalmas lány nem akadt, végső elkeseredésében fiú után kutatott.

Tizenéves korában készült korabeli portré Erzsébetről Forrás: Wikimedia Commons

Sikerült is találnia egy csinos, Erzsébettel egyidős ifjút, aki megfelelő hajszínnel és adottságokkal rendelkezett. Hasonló testmagassága és alkata révén a fiú megkapta a halott hercegnő ruháit, és olyan jól eljátszotta a szerepét, hogy Henrik nem vette észre a cserét. Így vált a „dublőrből” – aki végig megtartotta szerepét – „szűz királynő”, legalább is a konspirációs elmélet szerint.

Ostobaság, vagy lehet benne valami?

Számos, Erzsébet életével kapcsolatos érdekes tényre lehetne magyarázat ez a konspirációs teória. Ilyen például Erzsébet titokzatos természete; az egész életvitele arra utal, hogy egy rendkívül gondosan őrzött titkot rejtegetett. Erzsébet igen közeli kapcsolatot ápolt nevelőnőjével, Kate Ashley-vel, Thomas Parry-vel és Blanche Parry-vel, akik a teória szerint az elhunyt fiatal hercegnő helyébe lépett gyermek rokonai voltak.

Erzsébet soha nem ment férjhez, és gyermeke sem született Forrás: Wikimedia Commons

Erzsébet soha nem ment férjhez, és az összes kérőjét kikosarazta.

Erzsébet életét végigkísérte az a szóbeszéd, hogy a királynő nem képes teherbe esni, és tény, hogy nem született gyermeke. A történelmi leírások szerint a királynő inkább férfias, mint nőies vonásokkal rendelkezett.

Hatfield House fennmaradt kastélyszárnya. A kastélyban gyakran megfordult a királynő Forrás: Wikimedia Commons

Erzsébet kézírásában jelentős változás észlelhető az 1543-ból és 1544-ből fennmaradt Catherine Parr-nak írt leveleiben. Erzsébet mindig egyedül öltözött, és kizárólag csak Lady Ashley vagy Parr segítségével fürdött. Rengeteg, összesen 80 parókája volt a korabeli feljegyzések szerint, és öltözékével mindig eltakarta keblét. Megtagadta az orvosi vizsgálatokat: csak a szemét, száját, torkát hagyta megvizsgálni, soha senki nem érinthette meg. Imádta a férfias sportokat, például szívesen lovagolt.

A „helyettes”

De ki is volt a titokzatos bisley-i fiú, aki élete végéig „helyettesítette” Erzsébetet? Stoker könyve szerint Henry FitzRoy személyében találták meg a megfelelő imposztort, aki valójában VIII. Henrik törvénytelen unokája volt.

VIII. Henrik angol király portréja ifjabb Hans Holbein 1537 körüli festményén. A konteós teória szerint a titokzatos bisley-i fiú a király törvénytelen unokája volt - ez magyarázza a "helyettes" Tudor vonásait Wikimedia  Commons

Örökölte a Tudorok fehér bőrét és vörös haját, valamint tisztában volt azzal, hogy milyen a királyi hercegnő életvitele. Nemesi származása miatt jólneveltség, illetve kifinomult műveltség jellemezte, jártas volt klasszikus, valamint élő idegen nyelvekben, és előkelően udvarias volt a viselkedése.

The New York Times: „Marhaság!"

A The New York Times egyszerűen „Tommyrot”, illetve “Poppycock!” szavakkal illette, azaz hülyeségnek, marhaságnak minősítette a könyvet. Összeszedtünk néhány okot, amiért nem hisszük el a konspirációs elmélet következtetéseit:

• VIII. Henrik nem volt ostoba: bizonyára észrevette volna a cserét.
• Erzsébet legjobb tudomásunk szerint nem volt kopasz: egyszerűen csak imádta a külsejét változtatni a különböző parókákkal, később így tüntette el az ősz hajszálait.
• Rendszeresen menstruált: II. Fülöp a tervezett házasság előtt lefizette a mosónőjét, hogy ezt igazolja.
• Szeretett rövid nyakláncokat viselni: ha a melleinek hiányát próbálta volna eltüntetni, ezt bizonyosan nem teszi meg.

• 

  A spanyol Armada pusztulása 1588-ban. II. Fülöp hiúsága nem tudta elviselni, hogy Erzsébet kikosarazta, ezért az "eretnek" Anglia ellen fordult Forrás: Wikimedia Commons

Felvetődik a kamaszkor problémája: vajon egy tinédzserfiú minden pubertáskori, zavaros változást el tudott volna rejteni? Nehezen hihető. Hisszük-e, vagy sem a királynő és Robert Dudley közti intim kapcsolat létét, de valószínű, hogy Erzsébet talán éppen őmiatta nem ment soha férjhez, és nem esett teherbe.

Robert Dudley, Leicester grófja. Máig nem tisztázott, hogy volt-e intim viszonya a királynővel, illetve hogy miatta kosarazott-e ki mindenkit Erzsébet Forrás: Wikimedia Commons

Ami a doktorokkal kapcsolatos konteós vélekedést illeti; Erzsébet valóban aggodalmaskodó volt az orvosaival szemben, de köztudottan többször is megvizsgálták a házassági tárgyalások során, hogy kiderüljön, teherbe tud-e esni. Talán az sem közömbös, hogy a tudós doktoroknak minden esetben igenlő volt a válaszuk, ami a bisley-i fiú esetében azért aligha lett volna lehetséges.

(Az összeállítást Jeki Gabriella készítette.)