Egyiptomi módszerekkel mumifikáltak egy lábat

mumifikált láb
Így zajlott a lábszár mumifikálódása
Vágólapra másolva!
A tudományos célra felajánlott lábszáron az egyiptomi balzsamozási módszereket tesztelték – a kutatás segítségével többet tudhatunk meg az egyik leghíresebb mumifikáló technikáról.
Vágólapra másolva!

Az egyiptomi mumifikációs módszerekről elsősorban a görög történetíró, Hérodotosz elbeszéléseiből tudunk. Ő írta le, hogy a leghíresebb balzsamozó kultúra először eltávolította a halottak belső szerveit (köztük az agyat is az orron keresztül), majd sterilizálta a testet, és egy nátront tartalmazó sós folyadékba helyezte. Ez a folyadék szabadította meg a testet a nedvességtől, így megakadályozta, hogy rothadni kezdjen.

Emberi lábszáron kísérleteztek

A görög Démokritosz Egyetem kutatói most egy tudományos célra felajánlott emberi lábszáron próbálták ki az ősi módszereket. „Szerettük volna megfigyelni, hogyan működik ez a metódus” – mondta el a Live Science-nek Christina Papageorgopoulou antropológus, a kutatás vezetője. A vizsgálatot a Zürichi Egyetem laborjában végezték el.

Így zajlott a lábszár mumifikálódása Forrás: The Anatomical Record

Modern eszközökkel folyt a vizsgálat

Korábban kutatók már próbálkoztak egyiptomi módszerekkel állati tetemeket mumifikálni, és volt egy-két eset, amikor teljes emberi holttesteket is balzsamoztak, de a folyamatot modern technikai eszközökkel még nem vizsgálták. Papageorgopoulou és csapata a The Anatomical Record tudományos folyóiratban ismertette az eredményeket.

A kutatók két-három naponta vettek mintát a folyadékban úszó lábszárból, majd különböző módszerekkel megvizsgálták: szabad szemmel, mikroszkóppal, DNS-elemzéssel és röntgen képalkotással is figyelemmel kísérték.

Egyiptomi múmiák az Indiai Múzeumban Forrás: Wikimedia Commons

Tovább tartott, mint az egyiptomiaknak

A mumifikálás hatékony volt, azonban majdnem hét hónapig tartott (pontosan 208 napig). Az egyiptomiaknak ez mindössze két hónapot vett igénybe – legalábbis Hérodotosz szerint, több más forrás alapján jóval kevesebb idővel számolhatunk. „Nem voltunk olyan gyorsak, mint az egyiptomiak” – mondta el Papageorgopoulou. A kutatók valószínűsítik, hogy a zürichi labor hidegebb, nedvesebb körülményei miatt tartott tovább az eljárás.

A sós folyadék sikeresen kivonta a vizet a lábszárból, így a lebontásért felelős gombák nem tudták elvégezni dolgukat. A mikroszkópos vizsgálatok kimutatták, hogy a bőr és az izomszövetek is jó állapotban maradtak fenn.