Kleopátra halála a történelem egyik legnagyobb rejtélye

2015.06.29. 11:44

A csábítás és női fortély mintaképe, a történelem egyik legismertebb asszonya, a női szépségideál megtestesítője. Sokan sokféleképpen kutatták Kleopátra valódi arcát. Élete és halála mind a mai napig a történelem egyik legnagyobb rejtélye.

Kleopátra a történelem tükrében 

VII. Kleopátra a Ptolemaiosz-család sarjaként tulajdonképpen nem is egyiptomi, hanem görög származású volt. 

Kleopátra egyiptomi királynő története számos művész fantáziáját megmozgatta. A királynő romantikus portréja egy 19. századi festményen

Forrás: Wikimedia Commons

Apja halála után Egyiptomban hosszú polgárháborús időszak következett, amelynek lezárásaképpen Kleopátra rövid ideig 12 éves testvérével uralkodott együtt. 

Kleopátra márvány fejportréja a Kr. e. 1. század második feléből

Forrás: Wikimedia Commons

A gyermek uralkodó viszont néhány év után következetesen eltűnt a hivatalos feliratokról és érmekről, mígnem „rejtélyes” körülmények között elhunyt. 

Kr. e. 44-ben Kleopátra végre egy személyben irányíthatta birodalmát. 

Szőnyegből pattant elő, hogy elcsavarja Caesar fejét

Bár sokan úgy képzelik el Kleopátrát, hogy ő egy tejben-vajban fürdő, tökéletesen sminkelt, piperkőc királynő, 

valójában nagyon okos politikai játszmával szerezte meg és tartotta kezében a hatalmat. 

A történelem eme viharos éveiben a Római Birodalom fokozatosan egyre nagyobb befolyásra tett szert és az egyiptomi gabona egyre fontosabb szerepet játszott a római belpolitika szempontjából.

Julius Caesar a gall háborúban Vercingetorix megadását fogadja. Caesar felismerte, hogy a magát városállamból birodalommá kinőtt Róma a hagyományos köztársasági berendezkedéssel már nem maradhat stabil államalakulat

Forrás: Wikimedia Commons

Alapvető fontosságú volt a befolyásos római politikusok számára, hogy ezt az élelmiszer-utánpótlást biztosítsák. Így nőtt Egyiptom és királynőjének hatalma és fenyegetettsége is. A testvérével folytatott harcokhoz és 

trónjának megszilárdításához ügyesen felhasználta a befolyásos politikus, Julius Caesar támogatását. 

 

Caesar márványból faragott büsztje a Kr. e. 1. század második feléből, a bécsi Kunsthistorisches Museum gyűjteményéből

Forrás: Wikimedia Commons

Szerelem? Vagy politikai játszma? Sajnos nem ismerjük Kleopátra álláspontját a kérdésről, így erre talán sosem kapunk választ. Mindenesetre a hatásos belépő után – amikor is a legenda szerint egy felcsavart szőnyegből pattant elő – Kleopátra megállíthatatlan volt.

A híres szőnyegjelenet egy 19. századi festményen. Kleopátra igyekezett befolyása alá vonni Caesart

Forrás: Wikimedia Commons

Gyermeket szült Caesarnak, 

Rómába utazott, és hathatós politikával igyekezett biztosítani trónját a maga és gyermeke számára. 

Bármi volt is a célja a római politikussal, számításait keresztülhúzták, ugyanis Kr. e. 44. március idusán Caesart megölték. 

Ókori love story

Kleopátra Egyiptomba hazatérve bizonyosan nem érezte magát igazán biztonságban. A politikai helyzet Rómában felbolydult; megkezdődött két erős államférfi, 

Octavianus és Antonius csendes majd véres küzdelme a késői köztársaság zűrzavaros viszonyai között, 

az egyeduralom megszerzése céljából. 

Caesart Kr. e. 44. március 15-én köztársaságpárti szenátorok egy csoportja meggyilkolta – Brutus és Cassius vezetésével

Forrás: Wikimedia Commons

A római hatalmasok felosztották maguk között a birodalmat, ennek következtében Egyiptom Marcus Antonius fennhatósága alá került. Ebből pedig a világtörténelem talán leghíresebb románca nőtte ki magát. Legendás lakomák, vadászatok és hajóutak, pazarlás és csillogás. 

Antonius és Kleopátra Lawrence Alma-Tadema festményén

Forrás: Wikimedia Commons

Hogy ez a kép mennyire igaz, azt nehéz megítélnünk, de szenvedélyük tagadhatatlan. A történelmi források tükrében is azt mondhatjuk, hogy ez a kapcsolat valóban többet adhatott mindkét félnek, mint egy ügyes politikai húzás. 

Marcus Antonius márványportréja a Kr. e. 1. századból

Forrás: Wikimedia Commons

Kevesen tudják, hogy három gyermekük született, egy ikerpár, akik az Antonius és a Szeléna nevet viselték, és még egy kisfiú. Kislányuk később a mauritániai király felesége lett. 

Hogyan nézhetett ki valójában a végzet királynője?

Miben rejlett Kleopátra csábereje? Mit láthattak benne ezek a befolyásos államférfiak?

Kleopátra márványbüsztje a Kr. e. 1. század második feléből. A korabeli portrék szerint Kleopátra nem éppen napjaink szépségideálját testesítette meg

Forrás: Wikimedia Commons

Érdekes módon ábrázolásai közül az éremképei tekinthetők a leghitelesebbeknek, az érméken viszont nem éppen az Elizabeth Taylor-féle kép köszön vissza, hanem a híresen horgas orr. Miben rejlik a szépség? 

Kleopátra és Antonius portréja korabeli ezüstdénár előlapján

Forrás: Wikimedia Commons

Hallgassuk meg a híres görög történetíró, Plutarkhosz leírását Kleopátráról: „Mondják, hogy Kleopátra szépsége önmagában nem volt olyan, amelynek párját nem lehetne találni, s nem is ezzel ejtette bámulatba azokat, akik látták, hanem a vele való együttlét közben egész lényéből ellenállhatatlan varázslat sugárzott, és szépségével párosult beszédmodorában, a vele való együttlétet belengő légkörben volt valami ingerlő erő. Merő gyönyörűség volt hangját már csak hallani is, nyelvét olyan könnyedén használta, mint valami zeneszerszámot, és olyan nyelven beszélt, amelyen éppen akart, elannyira, hogy csak néhány barbár nép esetében volt szüksége tolmácsra; a hozzá intézett kérdésekre legtöbbször maga adta meg a feleletet, mindegy volt neki, kik a látogatói, etiópok, troglodüták, héberek, arabok, szírek, médek vagy parthusok. Mondják, hogy még a felsoroltaknál is több nyelven beszélt, pedig királyi elődei még azt a fáradságot sem vették maguknak, hogy megtanulják Egyiptom bennszülött lakosságának a nyelvét…”

Plutarkhosz portréja 17. századi metszeten

Forrás: Wikimedia Commons
Plutarkhosz, az antik világ krónikása
Khairóneai Plutarkhosz (Kr.u. 46 körül – Kr.u. 127) görög történetíró Athénben tanult retorikát és filozófiát. Alexandriai, római és néhány kisázsiai útját kivéve, élete nagy részét szülővárosában, a görögországi Khairóneiában élte le. Rómában már korán felfigyeltek írói és előadói tehetségére, munkásságát nagy becsben tartották. Ennek elismeréseként Traianus császár római polgárjogot és állami tisztséget adományozott a híressé lett görög történetírónak. Leghíresebb munkája, a Párhuzamos életrajzok a korai időktől saját koráig a legfontosabb görög-római államférfiak, közszereplők és hadvezérek történetét örökíti meg, olvasmányos formában, 22 könyvben.

Kleopátra remek nevelésben részesült, valóban több nyelven beszélhetett, tájékozott volt a matematika, filozófia, irodalom kérdéseiben, több könyvet is írt. 

Kleopátra és Julius Caesartól született fia, Caesarion domborműve a dendrai templomromon

Forrás: Wikimedia Commons

Antonius egyik legkedvesebb meglepetése egy hatalmas szállítmány tekercs volt a pergamoni könyvtárból Kleopátra részére. Vonzereje nem csupán a tetszetős sminkjének volt köszönhető, hanem műveltségének és magával ragadó személyiségének is. 

Romantikus szerelmi tragédia a fáraók földjén

Antonius és Kleopátra románca sajnos nem ért jó véget, Antonius ugyanis alul maradt az Octavianus elleni küzdelemben, amelyet a tragikus vereséggel végződő, Kr. e. 31-ben lezajlott actiumi ütközet pecsételt meg. Így nem maradt más hátra, mint a nemes halál.

Az actiumi ütközet 17. századi festményen. A görög partoknál Kr. e. 31-ben lezajlott tengeri csatában Octavianus hajóhada legyőzte az egyesített egyiptomi és Antonius parancsnoksága alatt álló római flottát

Forrás: Wikimedia Commons

Öngyilkosságot követtek el. A hagyomány szerint Kleopátra egy kígyó marásától halt meg, ám nehéz eldönteni, hogy ez csak a legenda része, vagy valóban igaz lenne.

Kleopátra halála Guido Cagnacci 17. századi festményén

Forrás: Wikimedia Commons

Haláluk után Caesar fiát, Caesariont Octavianus kivégeztette, de Antonius gyermekei Antonius római feléségének házában nevelkedtek fel.

Octavianus – akit Kr. e. 27-ben a szenátus az augustus címmel ruházott fel – híres márványszobrát a Villa Livia romjai között találták meg, 1863-ban

Forrás: Wikimedia Commons/Till Niermann

A híres szerelmes pár végső nyughelye a hagyomány szerint Alexandria lett volna, ám a régészek és történészek ezt sok ízben megkérdőjelezték, és a mai napig nem bukkantak a nyomukra. 

Annyi bizonyos, hogy Octavianus teljesítette Kleopátra utolsó kérését, mely az volt, hogy együtt temessék el a szerelmével. 

A legújabb kutatások Kleopátra sírja után

Egy ilyen sírhely megtalálása talán minden régész fantáziáját megmozgatja. Legutóbb dr. Kathleen Martinez dominikai kutatónő Záhi Havássz támogatásával Taposiris Magnában folytatott ásatásokat ennek kapcsán.

Havássz professzor szerint jó nyomon járnak, hogy megtalálják Kleopátra sírját

Forrás: PPKE

Később a kutatónő úgy interpretálta az eredményeket, hogy megtalálták a híres pár temetkezési helyét, ám ezt sokan nem fogadják el. 

Az ásatások során rábukkantak egy föld alatti folyosórendszerre, egy templomon kívüli temetőre, 

amely a kutatónő szerint azt bizonyítja, hogy egy királyi temetkezés lehetett a közelben, amely talán Kleopátráé volt. Úgy tűnik, a rejtély továbbgyűrűzik. 

(Az összeállítást Pabeschitz Virág ókor-szakos régész, a Giza Plateau Mapping Project archeológusa készítette.)

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK