Matuska Szilveszter sírba vitt titkai

2015.09.13. 21:44

1931. szeptember 13-án pár perccel azután, hogy az óramutatók átlépték az éjfélt, hatalmas detonáció rázta meg az álomba szenderült község, Torbágy éjszakai csendjét. A községen átívelő vasúti viaduktról a Budapest–Bécs között közlekedő gyorsvonat mozdonya hat kocsit magával rántva, hatalmas csattanással zuhant a mélybe. A merénylet miatt a kormány másnap statáriumot rendelt el, az illegális kommunistákat vádolva meg a terrorcselekmény elkövetésével. 

A döbbenet halálos pillanatai

A Budapest–Hegyeshalom–Bécs között közlekedő 10. számú nemzetközi gyorsvonat 1931. szeptember 12-én pontban 23 óra 30 perckor futott ki a Keleti pályaudvarról. 

Aznap a németországi csatlakozással is rendelkező expresszen a szokásoshoz képest kevesen utaztak,

a 10 fős személyzeten kívül 105 utas helyezkedett el a vagonok ülésein és fekvőhelyein.

A viaduktról mélybe zuhant mozdony roncsa, 1931. szeptember 14-énForrás: Wikimedia Commons

Már beköszöntött szeptember 13-a, amikor a szerelvény éjfél után nyolc perccel elérte a ma Biatorbágy város területén lévő vasúti völgyhidat. Amint a mozdony csattogva ráfutott a viadukton átvezető sínekre,

hirtelen hatalmas villanás és detonáció közepette egy négyméteres síndarab szakadt ki a pályatestből.

A mozdonyvezető hiába kísérelte meg az azonnali vészfékezést; a mozdony, a mögötte lévő poggyászkocsi, valamint négy vagon, továbbá egy hálókocsi kisiklott, és 26 méter magasból a mélybe zuhant.

Az összeroncsolódott vagonok között 22-en lelték halálukatForrás: iho.hu

Huszonketten azonnal szörnyethaltak a mit sem sejtő utasok és a szolgálatot teljesítő személyzet tagjai közül.

A helyszínre érkező mentőbrigádok a 22 halott mellett 17 súlyosan sérült ember találtak

az összezúzódott vasúti kocsik roncsai között.  

A bécsi illetőségű Matuska Szilveszter, a merénylet elkövetője. A motívum megoldatlan maradtForrás: Wikimedia Commons

A biatorbágyi csendőrőrs legénysége által biztosított helyszínen hamarosan megjelentek a Magyar Királyi Államrendőrség központi nyomozóosztályának, és a központi csendőrnyomozó osztálynak Budapestről kiküldött detektívjei.

Gyanús levél a tetthelyen

A nyomozók a helyszíni szemle során megállapították, hogy a viadukton átfutó sínpár jobb oldali részéből hiányzik egy mintegy négyméteres darab. (Ezt a vasúti viadukttól 300 méterre távolabb, egy ház udvarán találták meg később.) Megtalálták a robbanószerkezet maradványait is.

A helyszín a merénylet utánForrás: Wikimedia Commons

A házilag barkácsolt pokolgép egy két méter körüli, elemes kapcsolószerkezettel ellátott gázcső volt, amelyet az akkor még ismeretlen elkövető 1,5-2 kilogramm ekrazittal töltött meg. A szerkezetet rézhuzalokkal rögzítették a sín belső oldalához, és a pokolgépet a sínen átfutó mozdony súlya aktiválta. A robbanás nem közvetlenül a mozdony alatt, hanem a 3. és 4. vagon között következett be; a kisiklott és lezuhanó vagonok húzták mélybe a mozdonyt is. Három vagon a benne ülők szerencséjére a síneken maradt. A mozdonyvezető és a fűtő holttestét a gőzös összezúzódott konyhájában (vezetőállásában) találták meg;

a masiniszta még halálában is a fékfogantyút markolta. 

Ez a körülmény is arra utalt, hogy a mozdony már átszaladt a robbanószerkezet felett, amikor a detonáció bekövetkezett. 

Ami azonban még érdekesebb volt, hogy a helyszín közelében, könnyen felfedezhető helyen, a nyomozók találtak egy levelet is, amely az alábbi sorokkal kezdődött:

Munkások, nincsen jogotok! Hát majd mi kieszközöljük a kapitalistákkal szemben!”  

A levél meghatározónak bizonyult másnap reggel, a budai várban elhatározott döntés meghozatalában.

„A gégédre hurkol statáriumot”

Szeptember 14-én reggel Horthy Miklós kormányzó várbeli irodájában szűk körű válságtanácskozás kezdődött a torbágyi katasztrófával kapcsolatban.

Horthy szeptember 14-én reggelre válságtanácskozást hívott össze várbeli irodájábaForrás: Wikimedia Commons

A kormányzóhoz volt hivatalos az előző hónapban, Bethlen István gróf tízéves kormányzása után hivatalba lépett Károlyi Gyula gróf miniszterelnök, valamint kormányának tagjai közül az ambiciózus, izgága honvédelmi miniszter, Gömbös Gyula, a megfontolt Keresztes-Fischer Ferenc belügy- és a szürke eminenciás Zsitvay Tibor igazságügyi miniszter.

A Károlyi-kormány. Középen, a pipával szájában Károlyi Gyula gróf, miniszterelnök, mögötte állva Keresztes-Fischer Ferenc belügy, tőle jobbra pedig Gömbös Gyula honvédelmi miniszter állForrás: Wikimedia Commons

A tanácskozáson teljes egyetértés alakult ki abban a kérdésben, hogy

olyan politikai indíttatású merénylet történt Biatorbágyon, amelynek hátterében az 1919 óta szívből gyűlölt, illegalitásba szorult kommunisták állnak.

Az 1929. októberi New York-i tőzsdekrach nyomán kipattant gazdasági világválság 1931 nyarára Magyarországon is komoly szociális feszültségeket kiváltó belpolitikai krízist okozott. Ebben a helyzetben Károlyi Gyula miniszterelnök erősen tartott egy újabb, az illegális kommunisták szította felfordulástól.

Károlyi Gyula komolyan tartott a forradalmi helyzettőlForrás: Wikimedia Commons

A biatorbágyi merénylet szinte kapóra jött a kabinetnek a rendkívüli állapot, a statárium elrendeléséhez, amelyet még a várbéli tanácskozás napján ki is hirdetett a kormány. Mivel időközben a gyanú - mint utóbb kiderült, alaptalanul - Leipnik Márton „hírhedt kommunistára és bandájára” terelődött, a kormány szeptember 20-án az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921. évi III. törvénycikk 1. és 2. §-ában foglalt államellenes cselekményekre is kiterjesztette statáriumot.

Először 1950-ben, majd az 1958-as szétválás után 1966-ban egyesítették Biát és Torbágyot. A 2007-ben városi rangot szerző Biatorbágy nevezetes ipartörténeti műemléke a kettős völgyhíd, amelyet ma már elkerül a vasútForrás: Wikimedia Commons

(Az 1921. évi III. törvény a Bethlen-kormány első törvényjavaslatai közé tartozott, és még az 1919-es kommün tapasztalataira volt visszavezethető.)

Október 7-én bombaként robbant a hír, amely szerint Bécsben feladta magát a biatorbágyi merénylet végrehajtója,

Matuska Szilveszter, egy magyar származású, de az osztrák fővárosban élő kereskedő.

„Leó súgta, hogy meg kell tennem”

Az osztrák rendőrség által letartóztatott, akkor 39 éves Matuska Szilveszter vidéki tanítóból lett az első világháború utáni években kereskedelmi tranzakciókkal és ingatlanügyletekkel foglalkozó üzletember, aki 1928-ban telepedett le Bécsben.  

Matuska nemcsak a biatorbágyi merényletet ismerte be,

hanem egy Ausztriában és Bajorországban megkísérelt vasúti robbantást is feltárt az osztrák nyomozók előtt.

Matuska Bécsben készített bűnügyi nyilvántartási fotójaForrás: murderpedia. com

A bécsi kerületi bíróság bűnösnek mondta ki, és hat év börtönre ítélte a tárgyaláson végig zavarodottan viselkedő Matuska Szilvesztert. A bíróság eljárás során a cselekménye motivációját firtató kérdésekre rendre azt válaszolta, hogy

egy titokzatos személy, bizonyos Leó sugalmazta számára a bécsi gyors felrobbantását.

A törvényszék úgy ítélte meg, hogy noha a vádlott büntetőjogilag felelősségre vonható, de pszichésen súlyos beteg. Magyarországon is távollétében lefolytatták ellene a bírósági eljárást, és halálra ítélték.

Matuska Szilveszter a bécsi törvényszék előtt. Büntetőjogilag beszámíthatónak minősítették, de a közvélemény őrültnek tartottaForrás: Dreschibe.de

Amikor Ausztriában kitöltötte börtönbüntetését – mivel az akkor hatályos osztrák büntető törvénykönyv nem ismerte a halálbüntetést –

Budapesten életfogytig tartó fegyházra változtatták az ítéletét, hogy Matuska kiadható legyen

Magyarországnak. Matuska Szilvesztert a váci fegyházba szállították. A merénylettel kapcsolatosan a magyar hatóságoknak sem volt hajlandó többet elárulni annál, mint amit Bécsben már elmondott. 

Matuska Szilveszter büntetésének kitöltése után megérkezik Bécsből BudapestreForrás: Drescheibe.de

Amikor 1944 őszén a Vörös Hadsereg egységei Vác határába értek, a nagy zűrzavarban pár órára őrizet nélkül maradt fegyházból Matuska Szilveszter más foglyok társaságában megszökött.

Ekkor veszett végleg nyoma a magyar kriminalisztikai történet egyik legfurcsább alakjának.

Az, hogy mi történt 1944 után Matuska Szilveszterrel, senki sem tudja.

Történelmi konteó, amely Gömbös Gyulát hozza hírbe

Már az 1931-es nyomozás adatai is felvetettek néhány kérdést a biatorbágyi merénylettel kapcsolatosan. A nyomozók az elkövetés körülményeiből eleinte biztosra vették, hogy a tettesek többen lehettek.  

Roncsok a viadukt alattForrás: Wikimedia Commons

A helyszínen megtalált levél a cselekmény politikai motivációjára utalt, de az elkövetőnek, Matuska Szilveszternek (aki mindvégig következetesen azt állította, hogy ő volt az egyedüli merénylő) nem volt semmilyen pártkötődése vagy politikai kapcsolata, főleg nem magyar illegális kommunistákkal.

Gömbös Gyula, szolgálaton kívüli gyalogsági tábornok, a Károlyi-kormány honvédelmi minisztereForrás: Wikimedia Commons

Az is tény, hogy az 1931 nyarára felforrósodott magyarországi belpolitikai helyzet miatt az augusztusban hivatalba lépett

Károlyi Gyula miniszterelnök a rendkívüli állapot bevezetését fontolgatta.

Kormányának „erős embere”, Gömbös Gyula honvédelmi miniszter, akinek ekkoriban már leplezetlen miniszterelnöki ambíciói voltak, azt vallotta, hogy a belpolitikai válság megoldásához új kormányzati gondolkodásmód és a bethleni „mohos, zárt ajtók mögötti liberalizmus” felszámolása szükséges. 

Talán sohasem derül ki a teljes igazság

Károlyi Gyula Bethlen gróf elvbaráti köréhez és a kormányzó bizalmasai közé tartozott, aki Bethlen irányvonalát akarta tovább vinni. Nyílt titok volt, hogy amikor miniszterelnök lett, a Bethlen-kormány utolsó éveiben honvédelmi államtitkári posztot betöltő Gömbös Gyulát nem akarta átvenni kabinetjébe.

Egyesek Gömböst vélik felfedezni a biatorbágyi merénylet hátterébenForrás: Wikimedia Commons

Csak Horthy kormányzó nyomatékos kívánságának engedve fogadta el, hogy Gömbös legyen az új honvédelmi miniszter. (Horthy sokat köszönhetett Gömbösnek, az ő javaslatára hívták meg a szegedi ellenkormányba, és a MOVE, a Magyar Országos Véderő Egylet vezetőjeként ugyancsak sokat tett kormányzóvá választása érdekében.) Gömbösnek tehát jól jött egy olyan helyzet, amikor felértékelődik a rendpártiság iránti igény.

Horthy mint a Nemzeti Hadsereg fővezére, bevonul Budapestre, 1919 novemberében. Gömbös javaslatára hívták meg a szegedi ellenkormánybaForrás: Wikimedia Commons

Egyes történészek, így például Nemes Dezső nem tartják kizártnak, hogy a háttérből Gömbös mozgatta a szálakat; aki Matuska akciójára rászervezve (a kommunistákra utaló levél konspiratív helyszíni elhelyezésével) akarta elérni a rendkívüli állapot kikényszerítését és saját hatalmi pozíciójának megerősítését.

Mindenesetre ténykérdés, hogy a biatorbágyi merénylet ürügyén elrendelt statáriumot azt követően sem szüntették meg, hogy Matuska beismerte a tettét.

A rendkívüli állapot egészen 1932 végéig érvényben maradt.

Horthy Miklós megérkezik a Parlamentbe, a kormányzóválasztásra, 1920. március 1-jénForrás: Wikimedia Commons

Ezt kihasználva végeztek a földalatti  - amúgy teljesen jelentéktelen -  kommunista párttal,

amelynek vezetőit, Sallai Imrét és Fürst Sándort statáriális eljárásban halálra ítélték, és kivégezték.

A rendkívüli állapot és a fokozódó elégedetlenség gyorsan erodálta Károlyi Gyula kormányzatát; a miniszterelnök lemondott.

A biatorbágyi merényletnek maradtak lezáratlan kérdéseiForrás: Wikimedia Commons

1932. október 1-től Gömbös Gyula, a 95 pontból álló nemzeti munkaterv miniszterelnöke lett a kormányfő. Gömbös miniszterelnökségével olyan új, radikalizálódó útra lépett a nemzet, amely a második világháború kapujáig tolta az országot. Hogy mindehhez volt-e valami köze a biatorbágyi merényletnek, talán sohasem fog kiderülni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK