Európa legnagyobb gettója nem adta meg magát

Az éhezés jelentette az egyik legnagyobb problémát a gettólakók számára

Hans Frank lengyelországi főkormányzó 1940. október 16-án jelentette be a varsói zsidóság elkülönítésére létrehozott gettó leválasztását az „árja városrészről”. Az alig 3,4 négyzetkilométeres területen összezsúfolt és a külvilágtól hermetikusan elzárt 450 ezer ember Dante poklát idéző világba került.

Totális hadviselés a civilek ellen

1939. szeptember 1-jén kora hajnalban a hitleri Németország hadüzenet nélkül megtámadta Lengyelországot. A Weiss (vagyis Fehér) hadművelet volt a hadtörténelem első modern, a páncélos erők és a légierő kombinált alkalmazásával végrehajtott gépesített hadjárata.

Adolf Hitler a lengyelországi hadszíntéren, 1939 szeptemberében. A lengyel hadjáratot totális eszközökkel vívták, 150 ezer civil esett áldozatul Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

A sztálini Szovjetunióval augusztus 23-án megkötött Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka alapján szeptember 17-én a Vörös Hadsereg is rátámadt a Wehrmacht csapásaitól megrendült lengyel hadseregre.

Szeptember 28-án elesett Varsó, a lengyel főváros a horogkereszt uralma alá került.

A második világháború nyitányának számító lengyelországi német offenzíva nemcsak a történelem első villámháborús hadművelete, hanem az első olyan totális eszközökkel folytatott hadjárata volt, amely során célzottan gyilkolták a civil lakosságot.

A harcoló csapatokat követő SS-alakulatok tisztogató akcióinak ezrével estek áldozatul a civilek Forrás: Bundesarchiv/Lerche, Karl-Gustav

A Wehrmacht előretörő alakulatait követő SS-, Selbstschutz, valamint Einsatzgruppe osztagok véres kegyetlenkedések egész sorát követték el; egyedül csak a Tannenberg hadműveletnek nevezett tisztogató akció során 20 ezer lengyelt végeztek ki.

Az október 6-án befejeződött lengyelországi hadjárat összesen 150 ezer civil áldozatot követelt.

A második világháborúban mindennapossá váltak a civilek elleni atrocitások Forrás: Bundesarchiv/Thiede

Mindez pedig nem sok jóval kecsegtette a Harmadik Birodalom gyarmatává tett ország polgárait, köztük különösen a náci faji politika első számú ellenségének kikiáltott zsidóságot.

Európa legnagyobb gettója

New York után a lengyel fővárosban élt a legtöbb zsidó 1939 előtt, közel 350 ezer ember.

Eredendő lengyelgyűlölete miatt Adolf Hitler szemét a varsói zsidóság különösen szúrta,

ezért nem véletlen, hogy a lengyel fővárosban hozták létre leghamarabb Európa legnagyobb gettóját. A gettónak kiszemelt és Varsó egyik, zsidók többsége által lakott kerületének körbekerítését 1940. április 1-jén kezdték meg.

Adolf Hitler eredendő ellenszenvvel viseltetett a lengyelek iránt, és különösen gyűlölte a lengyel zsidókat Forrás: AFP / ROGER-VIOLLET

A gettó létrehozása érdekében 116 ezer lengyelt költöztettek ki otthonából.

A 3,4 négyzetkilométeres területet 3 méter magas, 16 kilométer hosszú téglafallal kerítették körül,

a kerítés tetejére pedig szögesdrótot húztak. Hans Frank SS Gruppenführer (SS-tábornok, vezérőrnagy), a Lengyel Főkormányzóság vezetője 1940. október 16-án adott utasítást a varsói és a főváros környéki településeken élő zsidók gettóba telepítésére.

Dr. Hans Frank SS Gruppenführer, a náci párt egykori jogtanácsosa lett a megszállt Lengyelország főkormányzója Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Az SS rendőri egységei alig egy hónap leforgása alatt közel 450 ezer embert zsúfoltak össze a gettó területén. Az ekkora tömeg befogadására és az elemi higiénés feltételek biztosítására alkalmatlan gettó lakásaiban,

egy-egy szobába 6-20 embert zártak össze.

A gettót a varsói közlekedés szempontjából kiemelten fontos Chlodna utca vágta ketté (az utca nem volt a gettó része), amelyet ugyancsak fallal választottak el a kis és az úgynevezett nagy gettó területétől.

A Chlodna utca választotta ketté a kis és a nagy gettót Forrás: AFP

A falak mentén őrjáratozó SS-egységek felszólítás nélkül bárkit agyonlőttek, aki megpróbált átmászni a kerítésen. 1941 januárjában a gettó első parancsnoka, Waldemar Schön SS Standartenführer (ezredes) a gettó foglyainak élelmezési normáját napi 186 kalóriában maximálta. (Ugyanez az érték az ugyancsak páriaként kezelt lengyel lakosság fejadagjai esetében 699, a németeknél 2 613 kalória volt.)

Az éhezés jelentette az egyik legnagyobb problémát a gettólakók számára Forrás: AFP

Nem csoda, hogy az alultápláltság és a rettenetes higiénés viszonyok miatt egyre többen vesztették életüket éhezés és fertőző betegségek, elsősorban tífusz miatt. A korabeli nyilvántartások adatai szerint

1941 januárja és 1942 júliusa között közel 75 ezer ember halt éhen,

vagy hunyt el a járványok következtében.

A zsidó elöljárókkal végeztették el a piszkos munkát

1939 szeptemberében még az SS köreiben is rettegett Reinhard Heydrich SS Obergruppenführer (altábornagy), rendőrtábornok, a Gestapo addigi főnöke vezetésével hozták létre a titkosszolgálat, az SD (Sicherheitsdienst), valamint a Gestapo és a Bűnügyi Rendőrség összevonásával a Birodalmi Biztonsági Főhivatalt (Rechssicherheitshauptamt, RSHA).

A vad antiszemitizmusáról ismert Reinhard Heydrich, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal vezetője alkotta meg a gettószabályzatot Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

A vad antiszemitizmusáról ismert SS-vezető külön, úgynevezett zsidóügyi osztályt hozott létre a szervezeten belül, amelynek élére a későbbi deportálások miatt hírhedtté vált Adolf Eichmannt nevezte ki.

Heydrich az 1939. szeptember 21-én kiadott utasításában fektette le a gettószabályzat alapelveit,

amelyet az SS az összes európai gettó működtetésénél egységesen alkalmazott. A legtekintélyesebb zsidó személyiségekből, az úgynevezett prominentekből felállított zsidó tanácsok (Judenrat) feladatkörébe tartozott a német hatóságok utasításainak maradéktalan végrehajtatása és a gettó rendjének fenntartása is.

A zsidó tanácsok mellett felállított zsidó rendészet feladata volt a deportálásokra kijelölt személyek előállítása Forrás: AFP

Ez utóbbit a zsidó tanács mellett működő, ugyancsak zsidókból verbuvált rendészet közreműködésével kellett biztosítaniuk. A zsidó tanács élén az Altester állt, aki saját személyében felelt a tanács munkájáért.

Éhen halt embereket szállítanak el egy kocsin, a varsói gettóban Forrás: AFP

A zsidó tanács többi tagja is az életével felelt minden német parancs maradéktalan végrehajtásáért.

Cinikus módon ugyancsak a zsidó tanács hatáskörébe utalták a gettóból deportálandók listájának elkészítését,

az elhurcolásra kijelölt személyek behívóinak kikézbesítését és a zsidó rendészet közreműködésével a transzportra történő előállításukat is.

A varsói gettó áteresztőpontjait az SS felügyelte Forrás: AFP

Ezek után érthető, hogy a tanácstagok a privilégiumaik és látszólagos hatalmuk miatt a többi zsidó által gyűlölt, önmagukkal meghasonlott személyek voltak. Sokan közülük a deportálás előtt öngyilkosok lettek.

Pánik tört ki a deportálás hírére

A varsói gettó első zsidó tanácsának élére kinevezett Altester, Adam Czerniaków minden tőle telhetőt megtett, hogy enyhítsen a gettóban uralkodó rettenetes állapotokon.

Az egyik legnagyobb problémát a krónikus élelemhiány jelentette.

Ezen az áldatlan helyzeten csak a feketekereskedelem és az élelmiszer-csempészés javíthatott valamit, bár mindkettő életveszélyes tevékenységnek számított.

A varsói gettóból deportált foglyok kiszállítása a lublini koncentrációs tábor rámpáján. A foglyokra biztos halál várt Forrás: Wikimedia Commons

A csempészésen rajtakapott zsidókat az SS ugyanis többnyire már a helyszínen agyonlőtte. Czerniaków kitartó lobbizással elérte, hogy a németek hozzájárultak a gettó területén történő munkavégzéshez.

A szigorú felügyelet alatt álló kisebb, zömében a hadsereg számára termelő üzemekben közel 90 ezer embert foglalkoztattak,

és mivel a hadiüzemekben dolgozók magasabb élelmiszer-fejadagot kaptak, ez valamelyest enyhítette az élelmezési válságot.

Deportáltak menete a varsói gettóban Forrás: AFP

A viszonylagos nyugalmat Heinrich Himmler, az SS birodalmi vezetője 1942. július 22-én kiadott utasítása borította fel. A Reichsführer-SS ugyanis elrendelte a deportálások megkezdését.

A zsidó tanácsot napi ötezer fős transzport összeállítására kötelezték.

A hír hallatán Czerniaków összeomlott, és öngyilkos lett.

Heinrich Himmler, az SS birodalmi vezetője (középen) a mauthauseni koncentrációs táborban. Himmler adott utasítást a varsói gettó felszámolására Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

1942. szeptember 12-ig összesen 265 ezer embert deportáltak, túlnyomó többségüket a treblinkai haláltáborba, ahol a varsói gettóból érkezett foglyokat szelekció nélkül azonnal elgázosították. A deportálásokat 1942 őszén felfüggesztették, ekkorra nagyjából 60 ezren maradtak a gettó falain belül.

Nem akartak birkaként menni a vágóhídra

Voltak, akik nem akartak megadó engedelmességgel menni a biztos halálba. Mordechaj Anielewicz 1942 decemberében létrehozta a földalatti Zsidó Harci Szervezet (ZOB) elnevezésű ellenállási csoportot.

A ZOB tagjai elhatározták, hogy nem adják olcsón az életüket, és fegyveresen is ellenállnak

egy újabb deportálási paranccsal szemben. Részben a lengyel ellenállástól, részben pedig a feketepiacról szerezték be fegyvereiket.

A Zsidó Harci Szervezet az egyenlőtlen erőviszonyok ellenére is a fegyveres ellenállást választotta Forrás: Bundesarchiv

A házak pincéiben rejtett bunkereket kezdtek kiépíteni, igyekeztek minél több muníciót felhalmozni. A szervezethez csatlakozók kisebb csoportokban kaptak katonai kiképzést.

A szervezett felkelést több kisebb rajtaütésszerű akció előzte meg.

A ZOB első átfogó akciójára 1943. január 18-án került sor. Ekkor SS-alegységek jelentek meg a gettó üzemeinél, ahonnan 16 000 munkást akartak összefogni, és Lublinba szállítani.

Egy SS-katona zsidó munkásokat szemrevételez a varsói gettóban Forrás: AFP

A hírre a ZOB mozgósította tagjait, és rajtaütöttek a németeken. Az egyik üzemépület előtt felsorakozott, várakozó SS-ek közé kézigránátot dobtak, majd sortüzet lőttek a megzavarodott katonákra. A zűrzavarban az összeterelt munkások nagy részének sikerült elfutnia.

Zsidókat kérdez ki egy német tiszt Forrás: AFP

Amikor az SS-alakulatok rendezték soraikat, újabb tüzet kaptak a pincékben és padlásokon elrejtőzött és jól álcázott lövészektől. Az SS-egységek végül kénytelenek voltak meghátrálni, és a tervezett 16 ezer fő helyett csak háromezer embert tudtak magukkal hurcolni.

Kitűzték a lengyel és a kék-fehér lobogót

1943 áprilisában Himmler elrendelte a varsói gettó felszámolását.

A döntés egyenértékű volt a gettóban maradt zsidóság halálos ítéletével,

megsemmisítő táborokba hurcolásával. 1943. április 19-én 850 fős SS-alakulat érkezett a gettóba, hogy megkezdjék a felszámolást. A ZOB kiszivárgott hírek alapján tudomást szerzett az akcióról, így felkészülve várták a németeket.

Öldöklő közelharc bontakozott ki a házak között. A zsidó ellenállók a pincékben építettek ki bunkereket Forrás: Bundesarchiv

A mintegy 600 fős ellenálló csoport benzines gyújtópalackokkal, kézi lőfegyverekkel, pár száz pisztollyal, 25 gépkarabéllyal és 10 géppuskával felszerelkezve szállt szembe a 10 harckocsival állig felfegyverezetten érkező SS-csapatkontingenssel szemben.

A védők jól álcázott állásokba szétszórtan helyezték el erőiket, kihasználva a csatornákat,

és a korábban kiépített rejtett bunkereket. Az április 19-i összecsapás során két német harckocsit Molotov-koktéllal felgyújtottak, és golyózáporral árasztották el az ellenállás erejétől meghökkent német katonákat.

Az SS-csapatok május 7-én felgyújtották a gettót Forrás: Bundesarchiv

Az SS akciója kudarcba fulladt; sok halottat hátrahagyva, kénytelenek voltak visszavonulni. Az első összecsapás a felkelők teljes győzelmével végződött.

Az egyik toronyépületre kitűzött lengyel nemzeti lobogó és a Zsidó Harci Szervezet kék-fehér zászlójának látványa eufórikus hangulatot teremtett;

a gettólakók százával csatlakoztak a ZOB-hoz. Tudni lehetett, hogy a németek visszatérnek, és senki sem számíthat könyörületre. Az április 19-én kirobban varsói gettófelkelés résztvevői azonban elhatározták, hogy kitartanak.

Ez a harc volt a végső

Április 20-án, látva a zsidó ellenállók elszántságát, a felkelés letörésére kivezényelt SS-csapatok parancsnoka, Jürgen Stroop SS Obergruppenführer a légierő bevetését kérte.

A német zuhanóbombázók elől a ZOB harcosai a bunkerek, pincék és csatornák mélyére húzódtak vissza.

A páncélozott csapatszállító járművekkel és harckocsikkal, valamint lángszórós szakaszokkal megerősített SS-alakulatok április 25-én felgyújtották a gettót, és átfogó támadást intéztek a kétségbeesetten védekező felkelők állásai ellen.

Jürgen Stroop SS Obergruppenführer (a kép közepén, sildes sapkában) irányította a varsói gettófelkelés leverését Forrás: Bundesarchiv

Az öldöklő közelharcban rengeteg felkelő elesett - a foglyul ejtett zsidókat azonnal agyonlőtték –, ennek ellenére sem sikerült felszámolni az ellenállást.

Május elején már hatezer SS-katona ostromolta az egyre kisebb területre visszaszoruló védők állásait,

a harcok a lebombázott épületek romjai között tomboltak. Május 7-én az SS körbekerítette a ZOB parancsnoksági épületét, de többszöri roham ellenére sem tudta bevenni. A német parancsnok ekkor harci gáz bevetését rendelte el, és csak a gáztámadással sikerült megtörni az ellenállást.

Auschwitzi deportáltak, szelekció előtt. A varsói gettó túlélőit is a hírhedt haláltáborba hurcolták Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Ezután még néhány napig egyre jobban csökkenő intenzitással tovább folytak a harcok, az utolsó ellenállási gócokban csak május 19-én hallgattak el a fegyverek. A foglyul ejtett ellenállókat mind kivégezték,

a gettó megmaradt lakosságát május 19. után Auschwitz-Birkenauba deportálták.

A ZOB néhány túlélője egy évvel később, a varsói felkelés idején a lengyel Honi Hadsereg egységeihez csatlakozva folytatta a harcot a német megszállók ellen. A varsói gettót a németek porig rombolták. A reménytelenül hősies varsói gettófelkelés volt a második világháború történetének legnagyobb fegyveres civil ellenállási akciója a náci barbarizmussal szemben.