Naptárhorror: a baljóslatú péntek 13

2015.11.13. 13:58

A pénteki nap és a tizenhármas szám évezredek óta rossz ómennek számít, de péntek 13-a csak a huszadik század első évtizedétől ijesztgeti igazán a babonás lelkeket. Péntek és tizenhárom esetenként visszatérő nászának bűvköréből még Franklin D. Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke sem tudta kivonni magát.

A jeruzsálemi Templom-hegytől péntek 13-a előestéjéig

1118-ban Jeruzsálemben, Hugues de Payns gróf kezdeményezésére kilenc elszegényedett francia és flamand nemes lovag, a szentföldi zarándokok oltalmazására felesküdve megalapította az akkor még teljesen jelentéktelen Pauperes Commilitorum Christi-t, azaz Krisztus szegény lovagjainak rendjét.

A templomos lovagrend bukásához szokás kötni péntek 13-a legendájátForrás: Origo

A befolyásos Szuverén Jeruzsálemi Szent János Rend, kórházas lovagok – közismert nevükön a johanniták –, valamint az ugyancsak nagy hatalmú Szent Sír Lovagrend árnyékában létrejött aprócska rendet II. Balduin jeruzsálemi király vette pártfogásába, és a Templom-hegyen álló romos, egykori Salamon-templom épen maradt szárnyát adományozta szállásként De Payns gróf lovagjainak. 

Noha a rend a zarándokok kísérésére és oltalmazására alakult, ezt a vállalásukat nemigen teljesítették, ugyanakkor a templomosok a kor legkiválóbb harcosai voltakForrás: Origo

A szálláshelyük után később csak templomosokként emlegetett rend 

alig egy évtized leforgása alatt félelmetes karriert futott be, 

az 1128-as troyes-i zsinaton a pápa által is elismert lovagrend a 12. század közepére Európa egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb szervezetévé vált. 

Péntek 13-a kultúrtörténetileg évezredek óta rossz ómen, de igazából csak a 20. századtól örvend sajátos népszerűségnekForrás: Origo

A máig sem tisztázott forrásokból mérhetetlen vagyonra és hatalomra szert tett templomosok egyedül csak Róma püspökének voltak alávetve, 

és példátlan módon, pápai engedéllyel kamatos pénzkölcsönzési jogot szereztek. 

A templomosok találták fel többek között a váltót. A veszélyes szentföldi útra vállalkozó zarándokok megtakarításukat valamelyik templomos rendházba befizették, az összegről pedig hitellevelet kaptak. 

A templomos lovagrend volt a középkor legnagyobb befolyással rendelkező, de egyben legtitokzatosabb rendjeForrás: leemage/Pascal Deloche / Godong

A hitellevelet aztán a Szentföldre megérkezve, bármelyik templomos kolostorban beválthatták, természetesen a megfelelő „kezelési költség” levonása mellett. Tulajdonképpen a templomos rendházak tekinthetők a bankok előfutárának. 

A rend hatalmas kölcsönöket folyósított az állandó pénzzavarral küszködő európai uralkodóházaknak, 

így több koronás fő nyakig eladósodott a lovagok irányába. A 14. század elején végül is ez okozta a templomos rend vesztét. 

Amikor a rosszhírű péntek és a baljóslatú 13-a összekapcsolódott

1291, a Szentföld elvesztése után a kizárólag katonáskodással (meg pénzügyi műveletekkel) foglalkozó templomosok körül fokozatosan elfogyott a levegő. Ellentétben a johannitákkal és a teuton (német) lovagrenddel, a templomosok önálló lovagi állam megteremtésére irányuló törekvései kudarcba fulladtak. 

A rend a 13. században élte fénykorát, a Szentföld 1291-es feladása után néhány évvel később felszámolták a templomosokatForrás: Origo

A mérhetetlen vagyon és befolyás nemcsak sok barátot, hanem számtalan ellenséget is szerzett „Krisztus szegény lovagjainak”. 

Egyik legfőbb ellenfelük a legnagyobb adósuk, IV. (Szép) Fülöp francia király volt. 

A Fülöp legkeményebb ellenfele, VIII. Bonifác pápa – aki 1303 márciusában ki is átkozta a francia királyt – halála után trónra lépő IV. Kelemen már Fülöp lekötelezettje és kiszolgálója volt. IV. Kelemen pápává választásával elhárult a templomos rend elleni fellépés – amit a francia uralkodó régebb óta fontolgatott – utolsó akadálya is. 

IV. (Szép) Fülöp francia király (a trónon ülve) Henrik hódolatát fogadja. Fülöp a templomos kincseket és birtokokat akarta megszerezniForrás: Origo

Fülöp kiváló konspirációs készséggel szervezte meg a rajtaütést. 

1307. október 13-án, pénteken Franciaország-szerte egyszerre ütöttek rajta a templomos rendházakon a király katonái. 

 

A templomosok szerencsecsillaga 1291-től áldozott le, amikor a kereszteseket kiszorították a SzentföldrőlForrás: Origo

A lovagtestvéreket lefogták és tömlöcbe vetették, vagyonukat és birtokaikat pedig a királyi kincstár javára lefoglalták. A rend utolsó nagymesterét, Jacques de Molay-t majd eretnekség, bálványimádás és istentagadás vádjával hét évig tartó fogság és kínzás után 1314. március 16-án máglyán megégették. 

Molay a máglyán megátkozta Fülöpöt, a vádlóját és IV. Kelemen pápát. Valamennyien egy éven belül meghaltakForrás: Wikimedia Commons

De Molay a történelmi hagyomány szerint a máglyára lépve mind Lajost, mind pedig a pápát és vádlóját tizenkettedik íziglen megátkozta. 

Mindhárman még ugyan abban az évben meghaltak. 

Így teljesedett be a történelem egyik legemlékezetesebb péntek tizenharmadikája. A népszerű vélekedés szerint ettől kezdve számít péntek 13-a szerencsétlen napnak, baljós, rossz ómennek.

Péntek és 13-a külön-külön is fenyegető, egyben pedig különösen az

A 13-as számtól való babonás rettegés, az úgynevezett triszkaidekafóbia eredete egészen az ókori görögökig nyúlik vissza. A 13-as mint babonás szám emberemlékezet óta több kultúrában is a szerencsétlenség, illetve baljóslatú események szimbóluma volt. Sok évszázados tengerészbabona, hogy péntek 13-án nem szabad kifutni a kikötőből, ha nem akarják kihívni a „sátáni erők” haragját. 

Péntek 13-a a tengerészek számára kísérteties, rossz ómenForrás: Paranormaly

A 13-as számnak mint a rossz előjelének bibliai hagyományai is vannak; nagycsütörtökön tizenhárman gyűltek össze az utolsó vacsorára: Jézus és a 12 apostol. 

Utolsóként – tehát tizenharmadikként – pedig a Jézust eláruló Júdás ült le az asztalhoz. 

Az asztalhoz ülés és a 13-as szám kapcsolata azonban nem csak az apostolok korában volt problémás.

Az utolsó vacsora Jézus kereszthalála előtt, amelyen Jézus és a 12 apostol vett résztForrás: Origo

Franklin D. Roosevelt – akit az Amerikai Egyesült Államok történetében példátlan módon 1933 és 1945 között négy egymást követő ciklusra is megválasztottak elnöknek – ugyancsak betegesen irtózott a 13-as számtól. A második világháború idején a Fehér Házban egymást követték a különböző fontos katonai és politikai megbeszélések. 

Franklin D. Roosevelt amerikai elnök ugyancsak irtózott a 13-as számtólForrás: Kongresszusi Könyvtár

Az elnök még a legsürgetőbb ügyek esetén sem volt hajlandó mindaddig 13 fős asztalhoz leülni az ovális irodában, amíg valakit be nem hívtak amolyan „beugró”, funkció nélküli tizennegyediknek. Maga a péntek több kultúrában már önmagában is baljós napnak számított.

Ószövetség és hóhérok napja

A bibliai gyökerek itt is tetten érhetők, hiszen Jézus nagypénteken halt kereszthalált, de az ószövetségi hagyomány szerint a bűnbeesés napja is péntekre esett. 

Az angol Friday (péntek) pogány emlékeket őriz. 

A péntek angol elnevezése – Freyja’s day, azaz Freyja napja – a viking mitológia szerelem- és termékenység-istennőjének a nevét őrzi. 

A bibliai hagyomány szerint a bűnbeesés is pénteki napra esettForrás: Wikimedia Commons

A kereszténység felvétele után az egyház tűzzel-vassal üldözte a néphagyományként még sokáig tovább élő pogány szokásokat. A viking szerelemistennő így alakult át gonosz boszorkánnyá, napja, a péntek pedig sátáni nappá. 

Angliában a középkortól egészen a 18. század végéig a pénteket a hóhérok napjaként is emlegették, 

mert az amolyan népünnepélynek számító nyilvános kivégzéseket mindig pénteken hajtották végre.

A 18. század végéig a nyilvános kivégzéseket is általában pénteki napon hajtották végreForrás: Britannica

Talán nem véletlen, hogy a 13-as szám babonás hagyománya az angolszász országokban maradt fenn a legerősebben. Az Egyesült Államokban mind a mai napig nincs 13. emelet a felhőkarcolókban, 13-as ajtószám a hotelekben, sőt, 13-as ülésszám a repülőgépeken. 

Az amerikai légitársaságok gépein kerülik az üléssor 13-as számmal való megjelölésétForrás: Flickr/Aero Icarus

De ugyancsak hiába keresnénk 13-as számú kórtermet az amerikai kórházakban. 

Az európai néphitben is a péntek sokáig a gonosz napjának számított, 

ezen a napon nem volt ajánlott házasságot kötni vagy pedig új házba költözni. A felmérések szerint Európában a péntek 13-a babonás hatalmában az emberek 8-10 százaléka még ma is hisz. 

Kivételek erősítik a szabályt

Noha a 13-as mitikus ártó hatásának – mint általában a számmisztikának – nincsen semmilyen tudományos alapja, egyes múltbéli, péntek 13-án megtörtént tragikus eseményeket szívesen szoktak hivatkozási alapként használni a „gonosz szám” ártó hatásának bizonyítására. A történelemben természetesen akadnak olyan véres események, amelyek a „dupla babona” rettegett napjára esnek. Talán ezek azok a bizonyos szabályt erősítő kivételek. 

Hernán Cortés 1521. augusztus 13-án pénteken vette be az aztékok fővárosát, megsemmisítve ezzel a nagy múltú birodalmatForrás: Wikimedia Commons

1521. augusztus 13-án pénteken vették be például Hernán Cortés spanyol konkvisztádor csapatai az azték birodalom fővárosát, Tenochtitlánt. A közel százezer halottat követelő ostrom győztes megvívása egyben a nagy múltú azték birodalom végét is jelentette. Az angliai légi csata idején, 1940 szeptember 13-án pénteken erős Luftwaffe-kötelék repült be London légterébe. 

Az angliai légicsata idején is történt egy péntek 13-ához fűződő eseményForrás: Wikimedia Commons

Ez volt az egyetlen alkalom, amikor találat érte a mindenkori brit uralkodó rezidenciáját, a Buckingham-palotát, annak ellenére, hogy Herman Göring, a német légierő főnöke megtiltotta a királyi objektum támadását. A becsapódó bomba emberéletben ugyan nem okozott kárt, de a királyi kápolnát megsemmisítette. 

Német Heinkel He-111 bombázók Anglia felettForrás: Wikimedia Commons

Nem csak véres csaták és háborús események, hanem időnként súlyos természeti katasztrófák is péntek 13-ára estek. 1970. november 13-án Kelet-Pakisztánra (ma: Banglades) emberemlékezet óta nem látott heves trópusi vihar tört rá. 

A Bhola-ciklon 300 ezer ember halált okozta, és több mint egymillió embert tett hajléktalannáForrás: Wikimedia Commons

A felhőszakadás okozta áradásban 300 ezer ember vesztette életét, 

és több mint egymillióan váltak földönfutóvá. Van egy különösen híressé vált légi katasztrófa is, ami a szerencsétlenséget szimbolizáló mágikus napon történt.

Kozmikus tizenhármas

Az Uruguayi Légierő 571-es járata, 45 fővel, köztük az ország válogatott rögbicsapatának tagjaival a fedélzetén, 1972. október 13-án, részben műszaki, részben pedig pilótahiba miatt, az Andok átrepülése közben lezuhant. 

Az Uruguayi Légierő által üzemeltetett, és 1972. november 13-án pénteken az Andok térségében lezuhant Fokker típusú utasszállító gépForrás: Wikimedia Commons

A balesetet 27-en túlélték, ám annyira elhagyatott vidéken csapódott be a gép, hogy 

a mentőalakulatok nem találták meg sem a roncsokat, sem a túlélőket. 

Végül 72 napi megpróbáltatás után találtak rá a 19 életben maradottra, akik az utolsó időben már meghalt társaik holttestéből ettek. 

A katasztrófa rettenetes megpróbáltatásain keresztülment két túlélő (ülve)Forrás: Wikimedia Commons

Az emlékezetes – és péntek 13-ához kapcsolódó balesetről 1993-ban „Életben maradtak” címmel nagy sikerű mozifilm készült. 

A 13-as szám rossz ómene azonban még az asztronautikát sem kerülte el. 

A NASA – ellentétben az amerikai szállodaláncokkal és légitársaságokkal – tudós szervezet lévén, nem mellőzte űreszközei sorszámából a tizenhármast. 

A balszerencsés Apolló-13 indítása a Kennedy ŰrközpontbólForrás: NASA

Az Apolló-program harmadik Hold-expedíciója a 13-as számot viselte. Az Apolló-13 James A. Lovell parancsnoksága alatt, 1970. április 19-én startolt a Kennedy Űrközpont 39-A kilövőállásáról. 

A 13-as már az indítás időpontjában is benne volt; 

a hatalmas Saturn V. hordozórakéta helyi idő szerint 13 óra 13 perckor emelkedett a magasba (közép-európai időzónában 19 óra 13 perckor.) Az Apolló-13 sohasem jutott el a Holdra. 

A szerencsétlenül járt Apolló-13 szerencsésen megmenekült személyzete, a kép bal szélén a parancsnok, James A. LovellForrás: NASA

A repülés 56. órájában – az egyik oxigéntartály megkeverése közben – hatalmas detonáció rázta meg az űrhajót. 

Az Apolló-13 balesete a NASA történetének egyik legkomolyabb krízise volt, 

de egyben legsikeresebb menőakciójává vált. Az utólagos vizsgálat megállapította, hogy nem egy apró meteorit becsapódása, hanem elektronikus meghibásodás okozta az életveszélyessé vált krízist.

A szerencsétlenül járt Apolló-13 visszafelé tart a Földre. Ez volt az asztronautika történetének eddigi legsikeresebb mentőakciójaForrás: NASA

Reméljük, hogy a mai péntek 13-a meg fogja mutatni a jobbik arcát, főleg azoknak, akik nem rossz ómenként, hanem a szerencse hatványozott lehetőségeként tekintenek rá. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK