Az elveszett vagy elrejtett frigyláda titkai

2015.12.23. 18:04

Egyesek szerint csupán bibliai fikció, mások szerint valódi tárgy volt, de Salamon templomával együtt megsemmisült, amikor Kr. e. 587-ben a babiloniak elfoglalták Jeruzsálemet. Sokan abban hisznek, hogy a misztikus frigyláda még ma is létezik, sőt egyesek tudni vélik, hogy hol található. Van, aki vatikáni kazamatákat vizionál, mások szerint a Templom-hegy mélye rejti a titkot, de olyanok is akadnak szép számmal, akik biztosan tudják, hogy napjaink Indiana Jonesa akkor jár el bölcsen, ha Etiópiának veszi az irányt.

Mózes kőtáblái és a titokzatos energiák

Nincs még egy olyan szent tárgy, amelynek annyira részletes és pontos leírása lenne az ószövetségi iratokban, mint a frigyládának. A különböző időszakokban keletkezett bibliai utalások elég nagy bizonyossággal abba az irányba mutatnak, hogy a frigyláda valós, létező tárgy lehetett.

Az ószövetségi források erősen arra mutatnak, hogy a frigyláda létező tárgy voltForrás: Origo

A láda első részletes leírása Mózes második könyvében található,

némileg nehézkes, veretes bibliai nyelvezettel megfogalmazva: „Megcsinálá az asztalt is sittim-fából: két sing a hossza, a szélessége egy sing, magassága másfél sing. És beborítá azt tiszta arannyal, és csinála reá köröskörül arany pártázatot. Csinála egy tenyérnyi széles karájt is köröskörül; és a karájhoz csinála arany pártázatot köröskörül” (Móz. II. 37, 10-12).

Mózes a kőtáblákkal, Rembrandt festményén. A bibliai hagyomány szerint a frigyláda őrizte a tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákatForrás: Wikimedia Commons

A Bibliából tudjuk, hogy a kívül-belül színarany lemezekkel borított láda tetején két kerub szobra ült. (A kerubok és szeráfok azok az Isten közvetlen közelében lévő angyalok, akik az Úr kíséretét alkotják.)

A bibliai hagyomány szerint a láda mélyén pihent a tízparancsolat kőtáblája,

amelyet Mózes kapott az Úrtól, valamint a mannából, az isteni étekből néhány falat, továbbá Áron kivirágzott botja.

A frigyláda ószövetségi leírások alapján elkészített rekonstrukciójaForrás: James Group Studios Inc./James Steidl

A ládát Mózes készíttette, és óriási, szakrális jelentősége lett a zsidó nép történetében. Hitük szerint ez a tárgy szimbolizálta, hogy az Úr mindig a kiválasztottjaival van.

A frigyláda története tehát közel 3500 éves múltra tekinthet vissza.

A Biblia, illetve a hagyomány szerint a láda mágikus erővel bírt, és tilos volt még az érintése is.  

A frigyládát mindig letakarva hordoztákForrás: Wikimedia Commons

A frigyládát mindig letakarva, egy-egy hosszú rúd segítségével hordozta négy ember. Éli főpap idején, a filiszteusokkal vívott háborúban a ládát a katonai táborba vitték. A zsidók veresége után a filiszteusok hadizsákmányként magukkal hurcolták, és városukban, Asdóban, Dágon istenség  szentélyében tették közszemlére. 

A filiszteusokat halálra rémítette a hirtelen kitört pestis, amit a zsákmányolt frigyláda hatásának tudtak be. Az ókori források a frigyláda mágikus erejét többször is megemlítikForrás: Wikimedia Commons

Nem sokkal ezután súlyos dögvész (pestisjárvány) ütötte fel fejét a városban, és ezt a filiszteusok az idegen isten haragjára vezettek vissza, ezért a frigyládát azonnal visszaadták a zsidóknak.

Jeruzsálemben veszett nyoma a rejtélyes ládának

A frigyládát Kr. e. 1000 körül Dávid, Izrael második királya vitte Jeruzsálembe. Fia, Salamon, a zsidók leghíresebb királya uralkodásának negyedik évében fogott hozzá a templom megépítéséhez. Amikor Kr. e. 967-ben befejeződött az építkezés, a frigyládát a templom legbelső helyiségében, a Szentek szentjében (Devir) helyezték el.

A zsidó történelem leghíresebb királya, SalamonForrás: Wikimedia Commons

Egyszerű földi halandó ide be sem tehette a lábát, sőt az erre kizárólagosan feljogosított főpap is csak évente egyszer járulhatott a frigyláda színe elé.  

A frigyláda rejtélyes történetében a Kr. e. 587-es év hozott fordulatot.

Történt ekkor, hogy II. Nabukodonozor babiloni király hadai bevették Jeruzsálemet, és feldúlták, illetve lerombolták a templomot.

A templom rekonstruált képe. Az épület közepén helyezték el a "Szentek szentjét", azt a helyiséget, ahol a frigyládát őriztékForrás: Public Domain/Berthold Werner

A frigyládának ekkor, a Királyok és a Krónikák könyvében is megemlített (Kir. 25. 8-17, illetve Krónikák, 36, 18.) babiloni dúlás idején veszett nyoma. A frigyláda sorsával kapcsolatos legendák a templom pusztulása után, a Kr. e. 6. században kezdtek elterjedni.

Nem kerülhetett a babiloniak kezére

Az Ószövetségben van arra utaló feljegyzés, hogy a frigyládát még a babiloniak betörése előtt  elrejtették. A Makkabeusok II. könyve azt írja, hogy Jeremiás próféta rejtette el a ládát, jóval a templom pusztulása előtt.

Vannak, akik úgy vélik, hogy az eredeti frigyláda még a babiloniak dúlása előtt Etiópiába kerültForrás: Elter Károly

A Midrás tradíció szerint azonban még korábban, negyven évvel a babiloni dúlás előtt, Jósijáhú király parancsára a léviták rejtették el a frigyládát, így az a templom lerombolása ellenére sem juthatott az ellenség kezére.

A frigyládának mágikus, isteni erőt tulajdonítottakForrás: Wikimedia Commons

A láda eltűnésének természetesen akad transzcendentális magyarázata is, mégpedig az újszövetségi Jelenések könyvében. Az Apokalipszis szerint a frigyláda a jeruzsálemi templomból egyenesen a mennybe került (Jel. 11,19.).  

Részlet Az elveszett frigyláda fosztogatói című játékfilmből. A régiek hite szerint a ládában titokzatos, hatalmas erők lakoznakForrás: Youtube

A kételkedés emberi gyarlóság, így nem mindenki osztja ezt a teológiai sci-fit sem. 

Közéjük tartozik többek között Sherwin Wine rabbi, vallástörténész is, aki szerint a láda a templommal együtt megsemmisült Kr. e. 587-ben.

A templom lerombolása az első zsidó háború (Kr. u. 66-70) idején. Vannak olyan vélekedések, hogy a frigyláda a menórával együtt római hadizsákmánnyá vált, de ezt nem erősítik meg a történelmi forrásokForrás: Wikimedia Commons

Az aranyat már az akkori kor embere is módfelett kedvelte, és a zsákmányra éhes babiloni hódítókra mindez fokozottan igaz lehetett. Wine rabbi úgy véli, hogy az aranylemezek miatt a Szentek szentjében tárolt ládát egyszerűen szétszedték. Jordan Maxvell professzor, egyháztörténész, a téma elismert kutatója szintén azt gondolja, hogy Jeruzsálem feldúlásával beteljesedett a frigyláda sorsa. 

Beszélnek a holt-tengeri tekercsek

James Davila, a skóciai St. Andrews Egyetem kutatója egyrészt az ószövetségi iratok tüzetes forráselemzése, továbbá egy rég elfeledett, nyomtatásban először 1648-ban megjelent héber szöveg elemzéséből arra a következtetésre jutott, hogy a ládát a leviták még azt megelőzően biztonságos helyre vitték, hogy II. Nabukodonozor király hadai megjelentek Jeruzsálem falai alatt.

A holt-tengeri tekercsek egyikének fotója, alul a szöveg héber átiratávalForrás: Wikimedia Commons

Ezt a következtetést az 1947-ben Qumrán mellett előkerült autentikus ókori dokumentumok, a holt-tengeri tekercsek is megerősítik. Az úgynevezett réztekercsek egyik irattöredéke ugyancsak a templom elrejtett kincseiről beszél, bár ez a dokumentum sem említi meg, hogy hová kerülhettek a szent tárgyak. 

A holt-tengeri tekercsekben lévő feljegyzés is arra utal, hogy elrejtették a ládátForrás: Picasa

Dr. J. Randall Price, az Ancient Sciences alapítvány kutatója a források elemzése alapján úgy véli, a láda még ma is létezik. Kérdés azonban, hogy vajon hol lehet.

Mit rejthet a Templom-hegy mélye?

Harry Moshoff rabbi tavaly megjelent The Ark Report (Frigyláda-jelentés) című könyve szerint minden jel arra mutat, hogy a frigyláda a Templom-hegy mélyén rejtőzhet.

Panorámakép a jeruzsálemi Templom-hegyről, ahol egykor Salamon temploma álltForrás: AFP/Ahmad Gharabli

Moshoff leírja, hogy a Templom-hegy alatti rétegeket izraeli kutatók a legkorszerűbb csúcstechnika segítségével átvizsgálták, és

50 föld alatti járatot, illetve termet azonosítottak 30-40 méterrel a felszín alatt.

Sikerült lokalizálniuk azt a szakaszt is, amelyet az antik források alapján még a Salamon király által építtetett szakaszként azonosítottak.

A magyar származású Gabriel Barkai professzor, a Héber Egyetem tanára, a Templom-hegy alatt kimutatott járatok tényéből kiindulva helytállónak tartja azt az elméletet, hogy a frigyládát és a templom más kegytárgyait ezekben a járatokban rejthették el a babiloniak elől.

Háborúval fenyegetne egy régészeti feltárás

De ha sikerült feltérképezni a Templom-hegy alatti járatrendszert, miért nem kezdenek hozzá egy átfogó archeológiai feltáráshoz: Hiszen bizonyos, hogy a frigyláda megtalálása nemcsak az évszázad, hanem a kultúrtörténet egyik legnagyobb régészeti felfedezése lenne.

A Templom-hegyen álló Szikla és Al-Aksza mecset a muszlimok szent zarándokhelyeForrás: AFP/Thomas Coex

A Templom-hegyi ásatások megkezdésének nem technikai, hanem politikai akadályai vannak.

Salamon fogadja Sába királynőjét. A legenda szerint ezen a vonalon került később a frigyláda EtiópiábaForrás: Wikimedia Commons

Itt, pontosan az egykori templom helyén áll ugyanis a Szikla-mecset, amit Abd al-Malik omajjád kalifa építtetett a 7. század végén, de a Templom-hegy területén fekszik a muszlimok Mekka és Medina mellett harmadik legszentebb búcsújáró helye, az Al-Aksza is. (A legenda szerint Gábriel arkangyal Jeruzsálembe repítette a vallásalapító Mohamed prófétát, aki innen, a Szikla-mecset helyéről ugratott fel lovával az égbe, hogy átvegye Allahtól a harmadik kinyilatkoztatást.)

Így nézhetett ki Salamon templomaForrás: Wikimedia Commons

Az 1967-es izraeli-arab háborúig Kelet-Jeruzsálem jordán fennhatóság alatt állt. Noha Izrael közigazgatásilag saját területének minősítette a Templom-hegyet, a kezelői jogok továbbra is a jordániai székhelyű Wakf iszlám szervezet kezében vannak. A palesztinok úgy tekintenek a Templom-hegyre, mint Izrael által megszállt saját területükre.

A Templom-hegy a siratófallalForrás: AFP/Gil Cohen Magen

A muszlimok elleneznek mindenféle archeológiai kutatómunkát, szerintük Izraelnek a régészeti feltárással egyetlen célja, hogy aláaknázza és lerombolja a szent mecseteiket. Emiatt bármilyen régészeti feltáró munka megkísérlése véres zavargásokat eredményezhetne.

Az etióp szál legendája

Az etióp királyok ősi történetének egyik meghatározó eleme, hogy ők, Júda oroszlánjai a frigyláda őrzői.

A legenda gyökerei a távoli múltba, Salamon koráig nyúlnak vissza.

A szépségéről messze földön híres Makedának, Sába királynőjének bájai sok mindenkit, köztük Salamon királyt is lenyűgözték.

Az etióp keresztény hagyományokban kiemelt tisztelet övezi a frigyládátForrás: Elter Károly

Az etióp (más feltételezések szerint jemeni) királynő fényes udvartartásával együtt felkereste a bölcsességéről híres izraeli királyt. A két koronás fő között kölcsönös lehetett a vonzalom, ugyanis Makedának - a Jeruzsálemben eltöltött szép napok emlékeként – fia született Salamontól. (Az etióp királyi család mind a mai napig Salamon és Makeda fiát, Meneliket tekinti ősének.)

Etióp sziklatemplom bejárata kopt pappal. A legenda szerint a Zion szentély alatti kamrában őrzik a frigyládátForrás: Elter Károly

A hagyomány szerint az egyistenhitre áttért Makeda megörvendeztetésére Salamon elkészíttette a frigyláda pontos mását, amelyet a Jeruzsálembe látogató Menelik útján akart elküldeni a királynőnek. A fondorlatos ifjú azonban titokban kicserélte a két ládát, és az igazit vitte magával.

Lehet, hogy a titok valamelyik etióp kopt templom mélyén rejtőzikForrás: Elter Károly

Az etióp legendárium szerint a frigyláda Akszúmba került, ahol a Zion templom alatti sziklakamrában őrzik azt mind a mai napig. Mengeska herceg, az utolsó etióp császár, Hailé Szelasszié unokája többször is kijelentette, hogy a frigyláda Etiópiában van.

Az utolsó etióp uralkodó, Hailé Szealsszié császár. Az ősi etiópiai királyi ház tagjai Salamonig és Sába királynőjéig vezetik vissza gyökereiketForrás: Origo

A frigyláda kultusza annyira erős az afrikai országban, hogy a kopt templomok szinte mindegyikében található stilizált másolat. Azért csak mocorog a kisördög az ember lelkében, hogy ha ez valóban így van, vajon a derék etiópok miért nem teszik közszemlére a becses kegytárgyat. Indiana Jones legyen tehát a talpán, aki a frigyláda nyomába ered. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK