Így ássuk majd fel a múltat 2016-ban

A korong másolata

2015 nem múlt el eseménytelenül, de a régészek 2016-ra is ígérnek olyan rejtélyeket, amelyekre magyarázatot találnak majd. Szaúd-Arábia furcsa homokba rajzolt kapujai, a szudáni piramisok, Tutanhamon sírjának rejtett kamrái és Jézus feleségének elveszett evangéliuma mind a várható felfedezések között szerepel.

2015 izgalmas év volt az archeológiai feltárások tekintetében: bebizonyosodott, hogy valóban Szulejmán síremlékét fedezték fel a turbéki Szőlőhegyen, Izraelben, Lod városában egy csodálatos, 1700 éves mozaikpadlót találtak, megtalálták az eddigi legősibb kőszerszámokat Kenyában, és újabb elmélet született a híres phaisztoszi korong megfejtésére is.

A phaisztoszi korong másolata Forrás: Wikimedia Commons

Hampton Court közelében megtalálták VIII. Henrik egyik szórakozás céljából épített palotáját, kiderült, hogy Stonehenge-et egyszer már felállították máshol is, ráleltek egy szemétdombon Ezékiás elveszett pecsétjére, és egyre valószínűbb, hogy Nofertiti sírjára is rábukkantak. 2300 éves papirusztekercseket göngyöltek ki évezredek óta először, és hatalmas felbolydulást okozott a híres náci aranyvonat feltételezett megtalálása, bár régészek ezt még egyáltalán nem látják bizonyítottnak, sőt, azt sem biztos, hogy valóban a feltételezett lengyelországi Walbrzych városának közelében van betemetve.

Akár a híres Nofertiti sírját is rejtheti a feltárásra váró kamra Forrás: Flickr / alberto a.s.

2016-ra is hasonló izgalmas felfedezésekre számítanak a régészek: a Live Science készített egy összeállítást azokról az archeológiai rejtélyekről, amelyek még idén megoldódhatnak.

A rejtélyes közel-keleti vonalak

A tavalyi év során a Közel-Keleten több olyan alakzatot fedeztek fel a levegőből (vagy éppen műholdas fotók böngészése közben), amelyekre egyelőre nem igazán találtak magyarázatot a kutatók.Több geometrikus formáról már az 1920-as évek óta tudunk,mégis most kerültek csak előtérbe – ezeket az első világháború pilótái (akik először pillantották meg ezeket) az „öregek munkáinak” nevezték el.

A közel-keleti geoglifák hasonlítanak a Nazca-vonalakhoz Forrás: Flickr/iheartpandas

A régészek jelenleg azon dolgoznak, hogy az általuk „kapuknak” nevezett alakzatokat megvizsgálva, rájöjjenek, vajon milyen célból készíthették őket. A Nazca-vonalak történetét ismerve valószínűleg nem sikerül majd egyhamar biztos magyarázattal előállniuk, de biztos, hogy az első elméletek már az idei évben megszületnek majd az eredetükről.

Az egyik szaúdi geoglifa a földről nézve Forrás: Wikimedia Commons

A beduinok fala

Egy hamarosan megjelenő kutatási összesítés a jordáni Khatt Shebib régészeti helyszínnel foglalkozik – ez egy hatalmas, több kilométer hosszan elnyúló fal, amelynek építési idejét szeretnék pontosan meghatározni. A Khatt Shebib nevet a beduinok adták a különleges falnak, Amir Shebib után, aki le akarta telepíteni őket valamikor a 10. század környékén. A Khatt Shebib

célja az volt, hogy megjelölje a határt a lakható (és beduinok által lakott) sivatag, és a végeláthatatlan, kietlenül vad pusztaság között.

A fal összesen körülbelül 100 kilométer hosszan nyúlik el, de pontos építési idejéről egyelőre vajmi keveset tudni.

Szudán zöld utat kapott

Szudán egyelőre kicsit szürke folt az archeológia térképén – tudjuk, hogy rengeteg értékes régészeti lelet vár még felfedezésre az országban, és jó néhányat már vizsgáltak is, mégis arányaiban rendkívül kevés a rendesen kutatott helyszín. 2014-ben a katari kormány bejelentette, hogy 135 millió dollárnyi (majdnem 39 milliárd forintnyi) összeget szán arra, hogy a szudáni régészeti leleteket megfelelően megvizsgálják.

A szudáni piramisok titkaira is fény derülhet Forrás: Flickr / Andrew Heavens

A tavalyi év során ennek a támogatásnak köszönhetően sikerült Gematon ősi városának feltárását elkezdeni – ez a projekt idén is folytatódni fog, és vizsgálni fogja a várost, a temetőjét és a közelben található különleges piramisokat is.

Nofertiti sírja

A tavalyi év egyik legnagyobb lelkesedést kiváltó felfedezése volt a Tutanhamon sírjában talált rejtett kamra, amely akár Nofertiti szarkofágját is rejtheti. Nicholas Reeves egyiptológus teóriája alapján (aki azt állítja, hogy legalább két kamra található a sírban, amelyek tényleg a királynő sírját jelölik) radarvizsgálatokkal "néztek be" a sírba még 2015-ben, és

az általános szkeptikus meggyőződést megcáfolva valóban találtak egy rejtett szobát,

bár az még egyelőre nem biztos, hogy a kamra valóban Nofertitihez köthető.

Nofertiti mellszobra Forrás: AFP/John Macdougall

A további kutatásokat azonban etikai probléma is nehezíti: ha a régészek hozzá akarnak férni a kamrához,

muszáj megrongálniuk a páratlan, 3300 éves sírhelyet.

Egyelőre arról folyik a vita, hogy mi legyen a következő lépés, de valószínűleg nem fog igazán jó megoldás születni – vagy még egy jó ideig titok marad a titokzatos kamra tartalma, vagy egy fontos műemléket fognak megrongálni.

Az ISIS sem állíthatja meg a kutatást

A világsajtó nem igazán foglalkozott vele, de fontos hír: Irak északi részén rendeződni látszik a katonai helyzet, legalábbis annyira mindenképpen, hogy ásatásokat lehessen kezdeni a területen.

2014 nyarára az Iszlám Állam akkora felfordulást okozott a környéken, hogy ellehetetlenítette a régészeti munkát

– elfoglalta például Moszult, a hajdani Ninivét is, és majdnem egészen Erbílig nyomult. 2015 második felében azonban a kurdisztáni erők visszaszorították Moszul felé az ISIS fegyvereseit, a környék pedig annyira biztonságossá vált, hogy egy, a Cambridge Egyetemről érkező kutatócsoport viszonylagos nyugalomban dolgozhat a Shanidar-barlangban, a fontos neandervölgyi lelőhelyen.

Palmüra, a Baál-Samin templom, amelyet az ISIS terroristái felrobbantottak - a felvétel még 1991-ben készült Forrás: Kotroczó Róbert

A 2016-os év folyamán, ha a katonai helyzet hasonló marad, a régészek hozzáférhetnek olyan történelmi helyszínekhez is, amelyeket az ISIS barbár módon megrongált – a kutatók akár ki is menekíthetnek olyan tárgyakat, amelyeket a terroristák a helyszínen hagytak háborítatlanul. Így a történelem fontos tárgyait menthetik meg a pusztító, fanatikus horda elől.

Jézus feleségének evangéliuma

2012-ben Karen King harvardi professzor felfedezett egy papiruszrészletet, amelyen kopt nyelven a következő sort is tartalmazó felirat található:

És Jézus azt mondá nekik, hogy az ő felesége…

Sőt, egy Mária nevű nőről is említést tesz, aki valószínűleg Mária Magdolnát jelöli, azt a nőt, akiről korábban is gondolták már, hogy

több fűzte Jézushoz, mint a tanító-tanítvány viszony.

King azonban óva int mindenkit attól, hogy elhamarkodott következtetéseket vonjon le az irattöredékből – bár véleménye szerint kétségtelenül eredeti a papirusz, csak azt jelzi: írója úgy gondolta, hogy Jézusnak volt felesége, nem azt, hogy biztosan így történt.

Jézus és Mária Magdolna, akinek egy apokrif evangélium kapcsolódik a nevéhez Forrás: Wikimedia Commons

2014-ben be is bizonyosodott, hogy a King-féle papirusz hiteles, bár mintegy 1200 éves – hosszú idő telt el tehát Jézus halála és a sorok lejegyzése között. King úgy gondolja, hogy a papirusz egy régebbi írás másolata, de több tanulmány jelent meg arról is, hogy esetleg hamisítvány lehet.

A Mária Magdolnáról szóló evangélium rengeteg kérdésre választ adhatna Forrás: Harvard Egyetem

Az elmúlt néhány hónapban olyan dokumentumok kerültek elő, amelyek további információkat adhatnak az állítólagos evangéliumról, a Columbia Egyetem kutatói pedig idén adnak ki majd egy összegzést az általuk végzett tintavizsgálatokról. Valószínűleg a dokumentumoknak és a vizsgálatoknak köszönhetően pontosabban meg lehet majd állapítani, hogy mennyire hiteles a King-féle írás.