Szálasi a Führerre bízta volna, Kádár nem vehette át

2016.01.06. 21:17

A Szent Korona és a koronázási jelvények legújabb-kori hányattatott sorsára 1978. január 6-án került pont a Parlamentben megrendezett ünnepségen. Harminchárom évi távollét után Apró Antal, az Országgyűlés akkori elnöke vette át a magyar történelem becses klenódiumait Cyrus Vance amerikai külügyminisztertől.  A jeles eseményt hosszadalmas diplomáciai előkészítő munka előzte meg.

Szálasi nyomozta ki először, hogy hol rejtették el

Ferenc József ausztriai császár 1867. június 7.-i magyar apostoli királlyá történt megkoronázása után a Szent Korona őrzési helye a budai királyi vár lett.

1867-től, Ferenc József magyar királlyá koronázásától 1944 novemberéig a budai királyi várban őrizték a koronázási ékszereket

Forrás: Wikimedia Commons

Magyarország 1944. március 19-i német megszállását követően Perényi Zsigmond és Radvánszky  Albert bárók, koronaőrök, a vár páncéltermében őrzött koronázási ékszereket biztonságos helyre,

a pápai nunciatúra diplomáciai mentességet élvező épületébe akarták menekíteni.  

Angelo Rotta nuncius  jelezte is készségét a koronázási jelvények átvételére és ideiglenes megőrzésére, de végül a Szent Korona a budai várban maradt.

Báró Perényi Zsigmond ötlete volt, hogy mentsék a pápai nunciatúra épületébe a Szent Koronát

Forrás: Wikimedia Commons

1944. október 10-én, az egyre feszültebbé váló helyzet miatt Pajtás Ernő ezredes, a koronaőrség parancsnoka néhány emberével együtt felhozta a királyi vár óvóhelyére levitt klenódiumokat,

és a Vár területén titokban elásták azokat. 

Horthy kormányzó október 15-i sikertelen kiugrási kísérlete után, német támogatással a puccsista Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom vette át a hatalmat.

Szálasi Ferenc a Sándor palotába érkezik 1944. október 16-án, a nyilas hatalomátvétel napján

Forrás: Bundesarchiv/Faupel

A túlfűtött hatalmi ambíciókkal rendelkező fantaszta pártvezető, Szálasi Ferenc október 16-án alakította meg kormányát.

A nyilas kormány az ország javainak erőszakos evakuálásról döntött, és  Szálasi a Szent Koronát is magával vitte a Harmadik Birodalom területére

Forrás:AFP

Szálasit azonban nem elégítette ki az akkor már kétes értékű miniszterelnöki hatalom, ezért a csonka országgyűléssel megszavaztatta az úgynevezett nemzetvezetői jogállásról szóló törvényt, hogy pro forma az államfői jogkört is megszerezhesse.

Ezzel összefüggésben indított nyomozást a Szent Korona feltalálására.

Máig nem tudni, hogy a nyilas pártvezető kitől szerzett információ alapján jutott a Szent Korona rejtekhelyének nyomára, de megtalálta a koronázási jelvényeket.

Szálasi Ferenc az általa felkutatott Szent Korona előtt teszi le a "nemzetvezetői" esküt, 1944. november 4-én

Forrás: Wikimedia Commons/Magyar Filmhíradó

Szálasi november 4-én a Parlament épületében a Szent Korona előtt tette le a „nemzetvezetői” esküt. Mivel a Vörös Hadsereg csapatai ekkor már Budapest határában vonultak fel, a „nemzetvezető” 1944. november 6-án Veszprémbe, a Nemzeti Bank ottani trezorjába szállíttatta a koronát.

Kőszegtől  Fort Knoxig

1945 elején, a gyorsan romló hadi helyzet miatt alig néhány dunántúli megyére zsugorodott össze a nyilas kormány fennhatósága.  Ezért már Veszprém sem bizonyult a Szent Korona számára biztonságos őrzési helyszínnek.

Serédi Jusztinián hercegprímás,bíboros, esztergomi érsek

Forrás: Wikimedia Commons

Serédi Jusztinián hercegprímás, esztergomi érsek, valamint Mindszenty József veszprémi püspök azzal a kéréssel fordult a nyilas kormányhoz, hogy a koronázási ékszereket a Nemzetközi Vöröskereszt oltalma alatt álló pannonhalmi bencés apátságban helyezzék el. Szálasi azonban elutasította a főpapok kérelmét, és a Szent Koronát Kőszegre, a nyilas kormány utolsó magyarországi székhelyére vitette.

Mindszenty József veszprémi püspök tiltakozott a Szent Koronának az országból történő elvitele ellen. A nyilasok később őrizetbe vették a főpapot

Forrás: Wikimedia Commons

1945. március 27-én a nyilasok feladták Kőszeget, és a koronázási jelvényeket először Mariazellbe, majd onnan Mattsee-be vitték, ahol végül is Szálasi és kormányának néhány tagja az amerikaiak fogságába esett. Még ezt megelőzően,

április 26-ról 27.-re virradó éjjel Pajtás ezredes titokban kiemelte a Szent Koronát a királyi jelvényeket tartalmazó ládából. 

Az ékszereket becsomagolva, egy kettévágott benzineshordóba helyezték el, amelyet egy sziklafal előtt elástak.

A koronaőrség tagjai az 1930-as években

Forrás: Wikimedia Commons

A koronaőrség parancsnoka még arra is ügyelt, hogy az ásási nyomokat gondosan eltüntessék.  Az eredeti ládában csak a koronázási kard maradt. Amikor Pajtás ezredes amerikai fogságba esett, nyomra vezette fogvatartóit, és átadta számukra a Szent Koronát. 

Német Waffen-SS alegység a budai várban 1944-ben. A nyilas hatalomátvétel előtti napokban Pajtás ezredes, a testőrség parancsnoka a vár területén elásatta a koronát

Forrás: Bundesarchiv

Szálasi egyébként eredetileg még 1945 áprilisában úgy rendelkezett, hogy halála  esetén a korona rejtekhelyét legalább öt évig tartsák titokban, és ha ezalatt az idő alatt sem lesz hungarista-nemzetiszocialista  kormánya az országnak, a Szent Koronát a ”Német Birodalom Führerének” adják át .  (Ennyit a „nemzetvezető” világpolitikai éleslátásáról.)

Itt őrizték a nyilasok a Szent Koronát Kőszegen

Forrás: Wikimedia Commons

Az amerikai katonai hatóságok miután megtisztították a koronázási jelvényeket, azokat először Augsburgba, majd onnan a frankfurti nemzeti bank trezorjába szállíttatták.  

A magyar koronázási ékszerek innen az óceánon túlra utaztak,

ahol három évtizedre a Minnesota állambeli Fort Knox-ba, az Egyesült Államok aranytartalékainak őrzési helyére kerültek.  

Az amerikai kormány a magyar népnek szánta

A koronázási jelvényeket először az ideiglenes nemzeti kormány kérte vissza 1945 nyarán, ám erre az amerikai hatóságok kitérő választ adtak.

A Szent Koronáról az amerikai katonai hatóságok által készített felvétel, közvetlenül azt követően, hogy 1945. április végén megtalálták. A ritka kép még nem volt Magyarországon publikálva

Forrás: The Picture Desk/The Picture Desk Ltd/The Art Archive

1946-ban viszont jelezték, hogy készen állnak a történelmi koronázási ereklyék visszaszolgáltatására, de ekkor Nagy Ferenc, a koalíciós kormány kisgazda miniszterelnöke értékelte úgy (valószínűleg a kommunisták egyre gátlástalanabb hatalmi praktikái miatt), hogy még nem érett meg a helyzet a Szent Korona hazaszállítására.

Nagy Ferenc miniszterelnök (a kép bal szélén) 1946-ban

Forrás: Wikimedia Commons/Magyar Filmhíradó

A Rákosi-korszak idején, majd az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő években, illetve Magyarország 1968-as, a csehszlovákiai reformmozgalom katonai felszámolásában történt részvétele után nem volt napirenden a Szent Korona hazaszállítása.  A két ország között csak az 1970-es évek derekára  javultak meg annyira a politikai és diplomáciai kapcsolatok, hogy ismét komolyan felvetődhessen a korona hazaszállításának gondolata. 

Gerald Ford amerikai elnök tett először ígéretet a magyar kormánynak 1976-ban a Szent Korona visszaszolgáltatására

Forrás: Congress Library

A Szent Korona visszaadására először Gerald Ford amerikai elnök tett konkrét ígéretet Szekér Gyulának, a Minisztertanács Washingtonban tárgyaló elnökhelyettesének, 1976 májusában.  Az 1976. novemberi elnökválasztásokon győztes  Jimmy Carter elnököt Nagy Ferenc volt kisgazda miniszterelnök valamint Király Béla, a Nemzetőrség egykori parancsnoka is arról győzködték, hogy szolgáltassa vissza a Szent Koronát Magyarországnak.

Jimmy Carter elnök hozott végleges döntést a Szent Korona Magyarországra szállításáról

Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Barry A. Soorenko

Mindezt az amerikai magyar emigráció egy része nem nézte jó szemmel, mivel szerintük a Szent Koronát

csak akkor szabad visszavinni Magyarországra, ha már megszűnt a kommunista rendszer.

Végül 1977 októberében Cyrus Vance, a Carter-adminisztráció külügyi államtitkára (külügyminisztere) közölte az ENSZ közgyűlésére New Yorkba érkezett Puja Frigyes magyar külügyminiszterrel, hogy az elnök eldöntötte; záros határidőn belül visszaszolgáltatja a magyar népet megillető történelmi relikviákat.

Amerikai kérés volt, hogy Kádár ne legyen jelen az átadáson

Annak érdekében, hogy a koronázási ékszerek Magyarországra szállítása zökkenőmentesen legyen előkészíthető, Vance teljes titoktartást kért Puja Frigyestől.  1977. november 3-án azonban Oaker demokrata párti képviselő nyilvánosságra hozta Carter elnök döntését, ami komoly felzúdulást váltott ki a magyar emigráció bizonyos köreiben.

Puja Frigyes külügyminiszter ( a kép bal szélén) Leonyid Iljics Brezsnyev szovjet pártfőtitkárral

Forrás: RIA Novosti/RIA Novosti/Ria Novosti

A tiltakozások sem változtatták meg azonban az elnök elhatározását.  Amerikai részről Philip M. Kaiser, az Egyesült Államok frissen kinevezett budapesti nagykövete, magyar részről pedig Nagy János külügyminiszter-helyettes lett megbízva a konkrét feladatok megszervezésével, és a két fél közötti kapcsolattartással.

Cyrus Vance külügyminiszter (bal szélen) Carter elnök társaságában

Forrás: Wikimedia Commons

A feltételeket az amerikaiak határozták meg; egyrészt garanciát kértek arra, hogy a koronázási jelvények ne kerülhessenek Moszkvába, másrészt diplomatikus udvariassággal ugyan, de azt kérték, hogy Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) első titkára

ne legyen jelen sem a Szent Korona repülőtéri fogadásánál, sem pedig az átadási ünnepségen.  

A kérés amerikai indokolása szerint az Egyesült Államok a magyar népnek kívánja visszaszolgáltatni a magyar államiságot megtestesítő Szent Koronát, nem pedig az állampártnak.

Amerikai kérés volt, hogy Kádár János ne vegyen részt a Szent Korona átadási ünnepségén

Forrás: AFP

Ezért a felek abban állapodtak meg, hogy formálisan az Országgyűlés, illetve annak képviseletében Apró Antal házelnök fogja átvenni a klenódiumokat. A koronázási jelvények hazaszállítása előtt a magyar kormány felkérésére Kovács Éva művészettörténész, és Szvetnik Joachim ötvösművész, ékszer-szakértő az Egyesült Államokba utaztak.

Apró Antal, az Országgyűlés elnöke átveszi a koronát Cyrus Vance amerikai külügyminisztertől az Országház kupolacsarnokában, ahol ünnepélyes keretek között került sor a magyar korona és a koronázási ékszerek átadására, 1978. január 6-án

Forrás: MTI/Pap Jenő

Fort Konx-ban, a koronázási ékszerek őrzési helyén megvizsgálták a történelmi relikviákat, és egybehangzóan megállapították a klenódiumok valódiságát. (Erre azért volt szükség, mert meg nem erősített hírek keringtek arról, hogy az Egyesült Államokba nem a valódi koronázási ékszerek, hanem  azok hasonmásai kerültek.)

Az utolsó pillanatban derült ki, mikor landol az Airforce Two

Miután sikerült mindent előkészíteni, a felek megállapodtak a Szent Korona Magyarországra szállításának időpontjáról is. Ezt szintén az amerikaiak határozták meg; a koronázási ékszereket szállító különgép landolását 1978. január 5-re tették azzal a kéréssel, hogy a Szent Korona hivatalos átadására másnap, január 6-án kerüljön sor. A klenódiumokat az Egyesült Államok elnökének kettes számú különgépe, az Airforce Two hozta Budapestre.

A koronát szállító gépkocsik elhajtanak a felsorakozott díszszázad előtt a koronázási ékszerek fogadásán a Ferihegyi repülőtéren. A magyar államiság jelképe, a Szent Korona és a magyar koronázási ékszerek - a jogar, az országalma, a koronázási kard és a palást - 1978. január 5-én este érkeztek haza az Amerikai Egyesült Államokból

Forrás: MTI/Pap Jenő

Január ötödikén a koronázási ékszereket fogadó magyar delegáció tagjai, valamint a kormányőrség díszszázada már délután felsorakozott a Ferihegyi repülőtéren. Többszöri üzenetváltás után

az Airforce Two Boeing 707-ese, több órás késéssel, este fél tízkor landolt Ferihegy betonján.

Miután a Szent Koronát szállító elnöki különgép belépett a magyar légtérbe, a honvédség MiG 21-es vadászgépei csatlakoztak hozzá, és díszkíséretet adva egészen Budapestig kísérték a magyar történelem szakrális tárgyait hazai földre visszaszállító Boeinget.

Az Amerikai Egyesült Államokból hazatért Szent Korona átadási ünnepsége a Parlament kupolacsarnokában. MTI Fotó: Fényes Tamás

Forrás: MTI/Fényes Tamás

A reptéren felsorakozott díszelgő egység is az esemény rangját jelezte; annak ellenére, hogy szocialista rendszer volt Magyarországon, a párt és az állami vezetés államfőnek kijáró tiszteletadással fogadta a Szent Koronát.

Amerikai himnusz és Szózat a kommunista országgyűlésben

A Szent Korona átadására másnap, január 6-án került sor ünnepélyes külsőségek között a Parlamentben. Az amerikai kormány képviseletében Cyrus Vance adta át a Szent Koronát, aki ismertette Carter elnök erre az alkalomra írt ünnepi üzenetét is.

A magyar nép nevében Apró Antal, az Országgyűlés elnöke vette át a koronázási ékszereket,

amelyért köszönetet mondott az elnöknek, és az amerikai népnek.

Cyrus Vance Henry Kissinger (a kép bal szélén) volt külügyminiszter társaságában. Vance vezette a Budapestre érkezett amerikai delegációt

Forrás: AFP/Gene Forte

A magyar parlamentarizmus történetében először csendült fel az Országházban az amerikai és a magyar himnusz. Nagy János egykori külügyminiszter-helyettes visszaemlékezésében leírta, milyen komoly dilemmát jelentett a protokoll összeállításánál, hogy mit játsszon a zenekar az ünnepség záróakkordjaként.

A parlament épülete, ahol napjainkban a Szent Koronát őrzik

Forrás: AFP/Emilie Chaix

Akkoriban a hivatalos állami ünnepségeken – az augusztus 20-i tisztavatás kivételével - nem játszották a Szózatot.  A szervezőbizottság tagjai azonban úgy vélték, hogy az esemény súlya és kiemelt nemzeti jellege miatt a Szózat lenne a legméltóbb az ünnepség záróakkordjának, így annak hangjaira  vették magukhoz a kormányőrök a Szent Koronát tartalmazó speciális üvegládát. 

A koronázási jelvények utoljára  száz éve, 1916. december 30-án, IV. Károly, az utolsó magyar király megkoronázásán töltötték be eredeti funkciójukat

Forrás: Wikimedia Commons

A koronázási ékszerek egészen 1999-ig a Nemzeti Múzeum különtermében voltak kiállítva.

A Szent Koronáról szóló 2000. évi I. törvény a történelmi ereklye - mint az ezeréves magyar államiság szimbóluma – őrzési helyét az Országházba helyezte át. 2000 január elsején a Szent Koronát díszzászlóalj kíséretében szállították át a Nemzeti Múzeumból a Kossuth-térre, ahol államfőnek kijáró katonai tiszteletadással – köztük 21 ágyúlövéssel - fogadták.  A magyar történelem  legszakrálisabb tárgyát  mind a mai napig a Parlament kupolatermében őrzi az időközben újra felélesztett koronaőrség. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK