A Roheim-villa sötét titkai

2016.02.09. 19:36

Budapest belső kerületei számos szebbnél szebb, patinás régi épülettel büszkélkedhetnek. Naponta elsétálhatunk néhány olyan ház előtt, amelynek falai között történelmet alakító események zajlottak. Ilyen többek között a zuglói Hermina út 45. szám alatt álló Roheim-villa is, ahol máig tisztázatlan körülmények között gyilkolták meg Tisza Istvánt, 1918. október 31-én. 

A gyilkosság előtt elvezényelték a rendőröket

Zugló patinás villanegyedében, a Hermina út 45. szám alatti, a Ferenc Józsefi kor hangulatát idéző villa előtt elsétálva sokan talán nem is sejtik, hogy az 1900-ban épült palota falai között teljesedett be gróf Tisza István volt miniszterelnök végzete, 1918. október 31-e kora estjén.

Tisza gróf, miniszterelnök, Ferenc József császárnál kihallgatáson. Tisza volt az egyetlen, aki az 1914-es júliusi válság idején ellenezte a hadüzenetet, később mégis a háborús politika szimbólumává vált

Forrás: Wikimedia Commons

A dualizmus utolsó éveiben kétszer is miniszterelnökséget viselt Tisza Istvánt itt érte az 1918. október 28-án kirobbant vértelen, őszirózsás forradalomnak nevezett, és gróf Károlyi Mihály nevéhez kötött hatalomváltás.

Tisza ellen alig két héttel korábban kíséreltek meg merényletet,

ezért az általa bérelt Roheim-villát a rendőrség őrizte.

A Budapest, XIV. kerületi Hermina út 45 szám alatti Roheim-villa, napjainkban

Forrás: Wikimedia Commons

Október 31-én délután kisebb tüntető tömeg verődött össze a ház előtt. Csonka János detektív-főfelügyelő és

a villát őrző rendőri osztag telefonon parancsot kapott, hogy hagyják el a helyszínt. 

Este hat óra körül két katonai teherautó fékezett a villa előtt, amelyről katonaruhás, fegyveres személyek ugráltak le.

Tisza István gróf, Benczúr Gyula portréképén

Forrás: Wikimedia Commons

Négyen átmásztak a kerítésen, és behatoltak az épületbe, a többiek pedig körbezárták a villát. Közülük végül hárman léptek be az ebédlőbe, ahol Tisza és felesége, valamint unokahúga, Almássy Denise grófnő álltak.  

Tisza István és felesége, Ilona grófné a budavári Sándor-palota teraszán. 1867 és 1945 között a Sándor-palota volt a mindenkori miniszterelnök hivatala és rezidenciája is

Forrás: Wikimedia Commons

Tisza kezében revolver volt, amit indulatosan a kredencre dobott.

Az egyik katonaruhás puskáját a grófra fogta.

Rövid szóváltás után három lövés csattant, és a volt miniszterelnök holtan rogyott a padlóra.

Nem sikerült pontosan feltárni a merénylet hátterét

Noha a gyilkosság után a Károlyi-kormány is nyomozást rendelt el, de csak az 1919-es kommün után indított vizsgálat igyekezett részleteiben is felgöngyölni az ügyet. A  nyomozás nem is annyira a gyilkosokra, mint inkább a felbujtók, különösen gróf Károlyi Mihály  személyére volt kihegyezve.

Károlyi Mihály és felesége, gróf Andrássy Katinka, emigrációban

Forrás: Wikimedia Commons

Az 1919-es Tanácsköztársaság leverése, és a Nemzeti Hadsereg fővezére, Horthy Miklós altengernagy 1920. március elsejei kormányzóvá választása után, az akkori kormánypártok - és tegyük hozzá,  a közvélemény túlnyomó többsége is - Károlyi átgondolatlan, az országot  anarchikus viszonyokba döntő politikájának tudta be Trianont.

Ezért a gróf személyét közutálat övezte.  

Közismert volt a Tisza és Károlyi között régóta feszülő, személyes gyűlölködéssel terhelt viszony is , így kétségtelen, hogy Károlyi , mint a lehetséges felbujtó szerepével kapcsolatban létezett egyfajta prekoncepció.

Miután Horthy Miklós szolgálaton kívüli altengernagyot, a Nemzeti Hadsereg fővezérét kormányzóvá választották, kezdődtek el a Tisza-merénylet hátterét felderíteni hivatott eljárások.  A Horthy-korszakban általános meggyőződés volt, hogy Károlyi állt a Tisza-gyilkosság hátterében

Forrás: AFP/Roger-Viollet

Végül, ami a felbujtókat illeti, kettő potenciális gyanúsítottig jutott el a vizsgálat. Fényes László újságíró a gyilkosság idején a Nemzeti Tanács tagja volt, de az ellene megfogalmazott vád csak azon a kijelentésén alapult, miszerint „szenteltvízzel nem lehet forradalmat csinálni”. Később bizonyítékok hiányában fel is mentették. A másik gyanúsított, Kéri Pál, az Est újságírója, Károlyi Mihály bizalmasa volt.

Tormay Cécile, a két világháború közti időszak ismert írónője Károlyit tartotta a Tisza-merénylet felbujtójának

Forrás: Wikimedia Commons

A vád vele szemben azon az 1918. október 31-én délután megtett kijelentésén alapult, hogy „Tisza másfél óra múlva már nem él.”  Egyesek  úgy vélték,

hogy ez a kijelentés közvetett módon bizonyítja Károlyi érintettségét is.

Tormay Cécile, a két háború közötti korszak ismert írónője a lehetséges motívumok és közvetett bizonyítékok alapján határozottan azt állította, hogy a Tiszával ellenséges viszonyban álló Károlyi Mihály volt a gyilkosság értelmi szerzője.

Bethlen állíttatta le a vizsgálatot

A Tisza-gyilkosság ügyében először a katonai törvényszék (hadosztálybíróság) tartott tárgyalást 1920 augusztus 2. és szeptember 15. között. A vád legnagyobbrészt a meglehetősen kétes egzisztenciának számító Hüttner Sándor főhadnagy vallomásán alapult.

Az őszirózsás forradalom pillanatképe Budapesten. A forradalom nyomán hatalomra került, tehtetlenkedő Károlyi-kormány kezéből rövid idő alatt kicsúszott a kontroll

Forrás: Wikimedia Commons

Hüttner 1918 októberében Károlyi közvetlen környezetében tűnt fel, a kommün idején a Vörös Hadseregben harcolt, a Tanácsköztársaság végnapjaiban pedig átállt a nemzeti oldalra. Ez sem akadályozta meg azonban, hogy 1919 őszén hatalommal visszaélés és sikkasztás gyanúja miatt letartóztassák, és vád alá helyezzék.

A Tisza -ügy büntetőbírósági tárgyalása a Fővárosi Törvényszék Markó utca 27. szám alatti épületében. A kép bal szélén Fényes László, mellette jobbra Kéri Pál látható

Forrás: Wikimedia Commons

Hüttner nyomozás során megtett vallomása alapján Dobó István és Horvát –Sanovics Tivadar tengerész őrmestereket, Sztanykovszky Tibor zászlóst, joghallgatót, és Pogány Józsefet, a kommün volt had - illetve külügyi népbiztosát vádolták meg Tisza István meggyilkolásával. Sztanykovszkyt és Dobót halálra ítélték;

előbbi ítéletét 17 évi fegyházra változtatták, Dobó pedig elhunyt a fogságban.

A horvát nemzetiségű Horvát-Sanovics Tivadar eltűnt, Jugoszláviába szökött, Pogány pedig ekkoriban Bécsben élt emigrációban.

Károlyi Mihály politikai szónoklatot tart. A Tisza-gyilkosságot tárgyaló bírói tanács megállapította, hogy nincs bizonyíték a grófnak tulajdonított felbujtói szerepre

Forrás: Wikimedia Commons

A polgári büntetőbíróság előtt folyamatban volt másik perben, amely 1921. április 12. és október 5. között zajlott le, Fényes László, Kéri Pál, valamint a rövid ideig miniszterelnökséget is viselt politikai kalandor, Friedrich István, és Wilheim Vágó Jenő felelősségét vizsgálták.

Tisza István (középen, szemüvegben) tartalékos huszárezredesként a fronton, 1917-ben

Forrás: Wikimedia Commons

A bizonyítékok meglehetősen szegényesek voltak, ezért az ügyet tárgyaló Gadó István kúriai bíró vezette tanács Fényes Lászlót, Friedrich Istvánt, és Wilheim Vágó Jenőt felmentette az ellenük emelt vád alól. Kérit halálra ítélték, de az ítéletet nem hajtották végre; a Bethlen-kormány és a szovjet kabinet között 1922-ben megkötött egyezmény jóvoltából a Szovjetunióba távozhatott.  

Megosztja a történészeket is

Az ítélet indokolása kimondta, hogy a Tisza elleni merénylet ügyében a Nemzeti Tanács és Károlyi Mihály felelőssége nem volt megállapítható. Végül, soha sem derült ki, hogy valójában ki gyilkolta meg Tisza Istvánt, és a felbujtó személye is homályban maradt.

Lékai János revolvere nem sült el

Forrás: Wikimedia Commons
Az utolsó előtti merénylet
Tisza ellen összesen négyszer kíséreltek meg merényletet. A harmadik sikertelen merénylet az október 31-i gyilkosság előtt alig két héttel korábban, október 16-án történt. Ekkor Lékai János, a baloldali Galilei-kör, valamint az erősen kommunista színezetű, Korvin Ottó vezette antimilitarista mozgalom tagja, a Parlament IV. kapujánál lesbe állva várta Tiszát. A volt miniszterelnök azonban nem itt lépett az épületbe, de Lékainak sikerült a közelébe férkőznie. A merénylőnek pechje volt, a Tiszára fogott revolver ugyanis csütörtököt mondott.

Az eljárás eredménytelenségét látva, gróf Bethlen István leállította a további processzusokat.  Utóbb többen is  - köztük Pölöskei Ferenc történész - felrótták Bethlennek, hogy intézkedésével   akarva –akaratlanul,  meghiúsította  az igazság feltárását.

Gróf Bethlen István miniszterelnök  (a képen középen) leállította a további vizsgálódást a Tisza-merénylet ügyében

Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Pölöskei és Hajdú Tibor történész is a Tisza-pereket konstruált eljárásnak tekintik,

az első koncepciós pernek a magyar jogtörténetben.  

Vincze Gábor, a Tisza István életét kutató történész azonban ellentétes álláspontot vall.  Vincze szerint annak ellenére,hogy  valóban volt koncepciós szándék Károlyi felelősségének megállapítására, éppen a törvényszék ezt negligáló ítélete bizonyítja, hogy a bíróság megőrizte függetlenségét, szemben a Rákosi-korszak ítélkezési gyakorlatával.  Hogy kinek az utasítására és mi is történhetett valójában a Roheim-villa falai között, már sohasem fog pontosan kiderülni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK