Nekünk tíz Budapest nem ér meg egy Bécset!

2016.02.13. 23:15

1945. február 13-án ért véget a magyar főváros 51 napig tartó ostroma. Budapest megpróbáltatásai csak a Sztálingrádért, Varsóért, vagy Berlinért vívott harcok megpróbáltatásaihoz hasonlíthatók. Budapest pusztulását sokkal inkább politikai presztízs, mintsem hadászati célszerűség okozta.

Presztízskérdést csináltak Budapest birtoklásából

1944 nyarán, annak ellenére, hogy a Harmadik Birodalom biztosan bekövetkező katonai veresége már csak idő kérdése volt, a magyar főváros pusztulása még egyáltalán nem látszott törvényszerűnek.

Budapest ostroma egyike volt a második világháború legpusztítóbb és legjobban elhúzódott városcsatájának

Forrás: DPA/AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide, Please check additional restrictions!, Bitte Einschränkungen der Handelsrechte beachten!/Agentur Voller Ernst

Horthy Miklós kormányzó 1944. október 15-én bejelentett fegyverszüneti proklamációja árulás, és a német beavatkozás miatt ugyan nem vetett véget a harcoknak, de az október 16-án hatalomra került Szálasi Ferenc sem gondolt eleinte arra, hogy a magyar főváros hadszíntér lesz. 

Szálasi Ferenc eleinte nyílt várossá akarta tenni Budapestet

Forrás: AFP

Szálasi, a puccsal hatalomra jutott Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom feje szerint: „Budapest tartását csak abból a szempontból tartanám szükségesnek, ha erről a területről offenzív hadműveletek fognak kiindulni. Ha ezt nem akarják, akkor Budapest kiürítését feltétlen végre kell hajtani…” 

Hitler kivételével senki sem akart ostromot

Azonban nem csak a nyilas kormány, hanem

a Vörös Hadsereg moszkvai főparancsnoksága, a Sztavka sem számolt a magyar főváros ostromával.

Sztálin az október 11.-én Moszkvában aláírt magyar-szovjet előzetes fegyverszüneti megállapodás alapján még az átállási kísérlet kudarca után is egy darabig politikai megoldásban gondolkodott.

Sztálin szintén nem gondolt először elhúzódó városharcra

Forrás: AFP/RIA Novosti

Októberben a térségben operáló két szovjet hadseregcsoport, a 2. és a 3. ukrán front parancsnokai, Malinovszkij marsall és Petrov vezérezredes szintén úgy vélték, fontosabb a Dunántúl mielőbbi elfoglalása és a hadműveletek osztrák területre, azaz a Harmadik Birodalom területére való áthelyezése, mintsem a jelentős ember -, anyagi -, és időveszteséggel járó helységharcba bocsátkozás.

Budapest ostroma súlyos szenvedést és rettenetes anyagi károkat okozott

Forrás:Fortepan

Csak október 24-én dőlt el Moszkvában, hogy mégis beveszik, és nem kerülik ki Budapestet.

A döntés hátterében azonban továbbra is az a megfontolása állt, hogy Budapest gyors elfoglalása a Sztálin szorgalmazta politikai megoldást fogja előmozdítani.

Sztálin azt hitte, átállnak majd a magyarok

A szovjet diktátornak ugyanis az volt a határozott meggyőződése, hogy amennyiben Budapestet megszállják, a Szálasira felesküdött magyar egységek leteszik a fegyvert, vagy pedig átállnak az oroszok oldalára.

Sztálin semmiféleképpen sem akart elhúzódó városostromba bonyolódni,

mert Ausztria és a délnémet területek mielőbbi, még az angolszász szövetségesek előtt történő megszállása jelentette számára a fő prioritást.

Az 1944 december 29-én elkezdődött és napokig tartó szovjet nehéztüzérségi tűz romhalmazzá változtatta a belső kerületeket

Forrás: RIA Novosti/RIA Novosti/F. Levshin

Csak október 29-én utasította személyesen Malinovszkijt, hogy vegye be a magyar fővárost. Ezzel vette kezdetét a 108 napig tartó, és a hadtörténelembe budapesti csataként bevonult hadművelet. Sztálin Malinovszkij marsallnak adott hadműveleti utasítása nem mondott ellent a szovjet diktátor elképzelésének; a szovjet legfőbb hadvezetés úgy értékelte a magyarországi helyzetet, hogy a 2. ukrán front magasabb egységei képesek lesznek néhány nap alatt, menetből bevenni a fővárost.

Malinovszkij marsall (a kép jobb szélén)

Forrás: Origo

Budapest ostroma végül 51 napig tartó pusztító helységharccá vált, és mint ilyen, Sztálingrád mellett a második leghosszabb a világháború történetében.

Pusztuljon a szemük fénye, Budapest!

A német szárazföldi haderő főparancsnoksága, az OKH (Oberkommando des Heer) eleinte fontosnak tartotta Budapest védelmét a dunai védővonal megtartása miatt.  Amikor azonban a Vörös Hadsereg már megvetette a lábát a Dunántúlon, a német stratégák véleménye is megváltozott Budapest bármi áron történő megtartásának kérdésében. Mint mindig, most is Adolf Hitler szava volt a döntő.

Hitler és Horthy kormányzó. A Führer nem volt nagy véleménnyel a magyarokról: "Tömegeit tekintve a magyarok ugyanolyan lusták, mint az oroszok. Természetüknél fogva a sztyeppék emberei" -fejttet ki bizalmasan Antonscu román diktárornak, egy megbeszélésükön

Forrás: Bundesarchiv

Hitlernek esze ágában sem volt harc nélkül feladni Budapestet,

a Szálasi-kormánynak a főváros nyílt várossá tételére vonatkozó indítványát is visszautasította. Hitlernek a magyar fővároshoz való viszonya meglehetősen ambivalens volt.

A Budai-vár látképe az ostrom után

Forrás: Fortepan

"Budapest a legnagyszerűbb, ami csak elképzelhető. Az egész Német Birodalomban nincs hozzá hasonló … Egyébként pedig - történelmi szempontból nézve - megbocsáthatatlan, hogy Attilának és hunjai utódainak legyen a legszebb fővárosa a Nibelungok folyója mentén" –fejtette ki véleményét a magyar fővárosról. 

Budai utcarészlet az ostrom után

Forrás: Fortepan

December 1-én adta ki a 11. számú hadműveleti utasítást, amelyben  az utolsó töltényig tartandó erőddé (festung) nyilvánította a fővárost. 

Hitlernek amúgy is bögyében voltak a magyarok Kállay és Horthy „árulása” miatt;

bizalmas körben ki is jelentette, a magyarok nem érdemlik meg a kíméletet, „… pusztuljon a szemük fénye, Budapest!”

Szálasit meggyőzték a nem létező csodafegyverek

Hitler az úgynevezett Budapest Erőd védelmére, Heinrich Himmler az SS birodalmi vezetőjének (Reichsführer-SS) javaslatára 1944. december 5-én Karl-Pfeffer Wildenbruch Obergruppenführert (altábornagyot) nevezte ki, alárendeltségébe helyezve a IX. SS hegyi-hadtestet, és a már Budapesten állomásozó német, valamint magyar alakulatokat is.

Szálasi Hitlernél, a berlini kancellárián, 1944. december 4-én. Itt győzte meg Hitler a "nemzetvezetőt"  a csodafegyverek bevetéséről, és Budapest utolsó emeberig való védelméről

Forrás: Magyar Filmhíradó

Szálasit az 1944. december 4-én Berlinben tett hivatalos látogatásán győzte meg  a csodafegyverek ígéretével arról, hogy Budapestet az utolsó emberig tartani kell.  A Wehrmacht tábornokai – főleg, miután az oroszok Ercsinél átkeltek a Dunán, és Pest alatt áttörték az Attila vonalat – Budapest mindenáron való védelmét ostobaságnak, és egy második Sztálingrád veszélyének tartották.

Hans Friessner vezérezredes, a 6. hadsereg parancsnoka, a német  erők kivonását javasolta Budapestről. Hitler leváltotta

Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Hans Friessner vezérezredes, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka 1944. december 19-én azt javasolta, hogy ürítsék ki Budapestet, még mielőtt végleg bezárul a város körül a szovjet ostromgyűrű. Hitler válasza a tábornok leváltása volt, december 24-én pedig az oroszok befejezték a főváros körbekerítését, és megkezdődött Budapest bevétele.

Budán nem voltak kiépített védőállások

A német és magyar alakulatok 1945. január 15-én, miután az utolsó két Duna-hidat, az Erzsébet és a Lánchidat is felrobbantották, kiszorultak Pestről, és Budára vonultak vissza.

A zajló Duna átmenetileg meggátolta, hogy a szovjet alakulatok menetből átkeljenek a budai oldalra,

viszont  a németek nem létesítettek Budán előre kiépített védelmi vonalakat.

Karl Pfeffer-Wildenbruch SS Obergruppenführer (altábornagy), Budapest Erőd Hitler által kinevezett parancsnoka

Forrás: Wikipedia/Bundesarchiv/Hermann Ege

A német hadvezetés egyszerűen nem számított arra, hogy a szovjetek ilyen gyorsan áttörik a Dunántúl védelmére szolgáló Margit-vonalat. Miután meghiúsult Budapest menetből történő elfoglalása, és a város ostroma a Vörös Hadsereg számára is keményebb diónak bizonyult mint sem arra számítottak, Sztálin a magyar főváros bevételére csoportosíttatta át Tolbuhin marsall 4. ukrán frontjának magasabb egységeit.

88-as német légvédelmi löveg roncsa, a háttérben az ostrom alatt szétlőtt budai házakkal

Forrás: RIA Novosti/RIA Novosti/Ria Novosti

Budán öldöklő harcok bontakoztak ki a stratégiai jelentőségű Sas-hegy és Gellért-hegy, valamint a bel-budai kerületek elfoglalásáért. A Pfeffer-Wildenbruch parancsnoksága alatt álló német és magyar erők január végén a Várhegyre szorultak vissza.

Nyilas plakátok Budapesten 1944-45-ben

Forrás: Fortepan

Amikor január 30-án a szovjet alakulatok elérték a Vérmezőt, és ezzel az utolsó utánpótlási vonalat jelentő szükségrepülőtér is elesett, a védők napjai meg lettek számlálva.

Halálos fasori vesszőfutás

A Herbert Otto Gille Obergruppenführer parancsnoksága alatt álló IV. SS páncélos-hadtest Komárom és Esztergom térségéből kibontakoztatott felmentési kísérletei, - annak ellenére, hogy első alkalommal Bicskéig, majd másodszorra egészen Pomáz vonaláig jutottak – végül kudarcba fulladtak. Pfeffer-Wildenbruch és törzse február 10-én délelőtt elhatározta, hogy másnap megkísérlik a kitörést.

Német katonák lefoglalt magyar fegyverekkel a budai várban, 1945-ben

Forrás: Wikipedia/Bundesarchiv

A tervet február 11-én délelőtt ismertették a német hadosztály parancsnokokkal, az ezredparancsnokok, és a  németekkel harcoló I. magyar hadtest parancsnoka, Hindy Iván altábornagy is csak délután 16 órakor lettek beavatva a terv részleteibe.

Szovjet katonák lőállásban, Budapest ostroma idején

Forrás: AFP/RIA Novosti/Ria Novosti

Pfeffer-Wildenbruch a kitörés kezdete előtt negyedórával 19 óra 45-kor értesítette felettesét, Hermann Balck vezérezredest, a 6. hadsereg parancsnokát arról, hogy kitörnek, majd megsemmisítették a rádiót, nehogy ellenkező utasítást kapjanak.

Herbert Otto Gille SS-tábornok, a IV. SS páncélos-hadtest parancsnokának felmentési kísérletei kudarcba fulladtak

Forrás: Bundesarchiv/Etzhold

A kitörés este 20 órakor  indult meg, három hullámban.

A körbezárt egységek állományát ekkor 24 000 német, és hozzávetőleg 20 000 magyar katona alkotta. Ebből összesen 10 000 fő tudta áttörni a szovjet gyűrűt,ám közülük mindössze 785-en érték el a német vonalakat.

Nekünk tíz Budapest nem ér meg egy Bécset!

A szovjetek – máig nem tudni, hogy milyen forrásból – de ismerhették a kitörés tervét, mert annak fő vonalaiban, így többek között a Szilágyi Erzsébet fasor és a Budakeszi út térségében jelentős erősítést vontak össze.

A Dunába robbantott Erzsébet-híd, 1945-ben

Forrás: Fortepan

A heves szovjet tüzérségi és akna, valamint géppuskatűzben a kitörés véres mészárlássá vált; másnap temetetlen halottak ezrei borították a Fasort és a Budakeszi illetve a Zugligeti út környékét.

Az utolsó ellenállási fészkeket csak február 13-án sikerül felszámolni,

ezzel ért véget a főváros szörnyű viszontagságokkal terhes ostroma.

A budai királyi vár romjai

Forrás: Fortepan

„Nekünk tíz Budapest nem ér meg egy Bécset! „-  így kommentálta Goebbels a magyar főváros végzetét. Az ostrom alatt 28 000 civil, köztük 15 000 zsidó vesztette életét, az akkori 40 000 lakás negyede teljesen megsemmisült, és egész kerületek, így köztük a Budai vár romhalmazzá váltak.

"Nekünk tíz Budapest nem ér meg egy Bécset" - így kommentálta Joseph Goebbels náci propagandaminiszter Budapest elvesztését

Forrás:Wikimedia Commons/Bundesarchiv

A Vörös Hadsereg 80 000 főt veszített halottakban, a német-magyar veszteség 100 ezer körüli lehetett.  Budapest ezzel az 51 napig tartó helységharccal a második világháború európai hadszínterén a legtöbbet szenvedett európai nagyvárosok közé került.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra