Fogadjunk, nem tudja, kikről nevezték el ezeket az utcákat

Prohászka Ottokár

Petőfi titkos szerelme, egy antiszemita pap és a siketnémák elszánt védelmezője is kapott már utcát Budapesten - kevesen tudják azonban, hogy kik ők, és pontosan miről is híresek, pedig a róluk elnevezett helyeken nap mint nap járunk.

A Rákóczi út, a Róbert Károly körút, a Dózsa György út és társai elég egyértelműek, de akadnak olyan utcák Budapesten, amelyek névadóiról nagyon kevesen tudják, kik lehettek valójában. Mindennap elmegyünk a nevüket viselő utcatáblák alatt, meg is jegyezzük, hogy milyen furcsa nevük van - aztán megyünk tovább anélkül, hogy belegondolnánk, mit is tehetett az, aki kiérdemelte, hogy utcát nevezzenek el róla. Ilyen kevésbé ismert név például Prielle Kornéliáé is, akiről egy 11. kerületi utcát nevezetek el. Illene pedig ismernünk őt: egyik legnagyobb költőnk, Petőfi Sándor is beleszeretett.

Petőfi színésznő szerelme

A különleges nevű Prielle Kornélia a magyarok egyik kedvenc színésze volt a 19. század végén, a Nemzeti Színház örökös tagja. A fiatal Kornélia mindössze 15 éves volt, amikor először színpadra lépett 1841. június 10-én Szatmáron – egy 11 éves kisfiút játszott. Később Erdélyben maga Déryné Széppataki Róza oktatgatta, amikor Kilényi Dávid társulatával turnézott.

Prielle Kornélia és Szerdahelyi Kálmán Forrás: Wikimedia Commons

A Nemzeti Színházban először 1844. december 17-én lépett fel, majd a szabadságharcig vidéken játszott. 1846-ban Petőfi Sándor szeretett bele, és Debrecenben meg is kérte a kezét, de Kornélia nemet mondott, és Szerdahelyi Kálmán színészt választotta helyette. Első házasságát Szerdahelyivel felbontotta, amikor a férfi honvédnak állt, és a második, Hidassy Elekkel kötött frigy sem tartott soká. Viharos magánéletéről jól tanúskodik azonban az a tény, hogy Szerdahelyihez végül újra hozzáment, majd ismét elváltak, de később volt nála 45 évvel fiatalabb vőlegénye is.

Prielle Kornélia először 1859-ben lett a Nemzeti Színház szerződött tagja, majd magánügyei miatt megvált a társulattól, aztán 1861-ben visszatért.

1881. február 7-én ő kapta meg először az örökös tag rangot.

Fontosabb szerepei közé tartozott Shakespeare Antonius és Kleopátrájának női címszerepe, a Lear király Cordeliája, a Bánk bán Melindája, Dumas A kaméliás hölgyének Gauthier Margitja és a Tartuffe Elmirája is.

Barabás Miklós litográfiája a színésznőről Forrás: Wikimedia Commons

A siketnémák elszánt védelmezője

Valószínűleg hasonlóan kevesen ismerik a 14. kerületi Cházár András utca névadóját is, aki a váci siketnéma intézet alapításának kezdeményezője és a testi fogyatékkal élők elszánt védelmezője volt.

Az elszegényedett nemesi családból származó Cházár eredetileg ügyvédnek tanult, és egy ideig ezen a területen is dolgozott, lelkesedése és hazafiassága miatt Gömör vármegye háromszor megválasztotta főjegyzőjének. Híres volt arról, hogy nagyon szerette a magyarságot, és nagy előszeretettel állt ki az ehhez kapcsolódó ügyekért.

1799-ben kezdte el tervezni a váci siketnéma intézet felállítását, de akkor még nem valósultak meg az eredeti elképzelések.

Cházár András sokat tett az első siketnéma intézet alapításáért Forrás: Wikimedia Commons

Végül 1802. augusztus 15-én nyitott meg hazánkban az első siketnéma létesítmény, a "Váczi Királyi Magyar Siketnéma Intézet", Cházárt azonban, legnagyobb bánatára, a munkálatokba nem vonták be.

Csalódottságában magányosan visszavonult,

és burgonyatermesztéssel töltötte a napjait haláláig.

Az antiszemita székesfehérvári püspök

Kicsit különlegesebb esetnek számít a furcsa nevű, 16. kerületi Prohászka Ottokár utca, amely egy székesfehérvári püspökről, elszánt keresztényszocialistáról és antiszemita papról kapta a nevét. Prohászka Ottokárnak igencsak nagy kultusza alakult ki Székesfehérváron, ennek bizonyítéka

az a hatalmas templom, amelyet a város a tiszteletére épített

– az emléktemplom építése 1929-ben kezdődött el, és 1933-ban fejeződött be, a végeredmény pedig egy 52 méteres, kupolás, igencsak mutatós épület lett.

A székesfehérvári emléktemplom Forrás: Wikimedia Commons

Prohászka Ottokár (1858–1927) teológiai tanulmányait Rómában végezte, majd 1882-ben Esztergomban lett lelkipásztor. Az áhítatos egyházi szolgálattal telő napjait újságírással színesítette: ittléte alatt a Magyar Sion folyóirat és az Esztergom című politikai lap szerkesztője volt.

1920-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának is, de tagságot viselt a Kisfaludy Társaságban is. Prohászka Ottokár alapította meg a Katolikus Néppártot, a magyar keresztényszocialista mozgalom vezéregyénisége volt. Azt hihetnénk, hogy papként nyugodtan, imádkozással töltötte napjait, de ez korántsem volt igaz, részt vett a közéletben, és például 1919-ben

a proletárdiktatúra megdöntésére szerveződő székesfehérvári ellenforradalmárok vezetője volt.

Határozott, erős egyénisége miatt a katolikus megújulás egyik legfontosabb alakjának tartják. Elszánt harcot folytatott a Nyugat és legfőképp Ady Endre ellen, és meglehetősen erős antiszemita nézeteket vallott. A zsidóságot fekélynek nevezte, amely "csontvázzá rágja a régi keresztény népet".

Prohászka Ottokár püspök Forrás: Wikimedia Commons

Megalkotta a hungarizmus fogalmát, amely nem mellőzte az antiszemita felhangokat sem. Bár soha nem nevezte magát antiszemitának,

zsidóellenes nézetei nagyban befolyásolták az akkori közvéleményt.

Általában mégsem ezért emlékszünk rá, hiszen meglepő lenne, ha egy erősen antiszemita nézeteket valló főpapról neveznének el utcákat, tereket, intézményeket – sokkal inkább humanizmusa és a keresztény hagyományok tisztelete az, amiért ennyi elismerést kap országszerte.

---

Ön is tud olyan utcáról vagy térről, amelynek névadóját kevésbé ismerik az emberek? Ossza meg velünk! Küldje el tippjét a [email protected] e-mail címre, és mi összegyűjtjük a furcsa nevű helyszíneket egy újabb cikkben.