A volt-nincs Guszev utca és társai

Maderspach Károly és Maderspach Károlyné Buchwald Franciska, Négy forradalom, egy temetés, 1. rész
Vágólapra másolva!
Az 1848-49-es szabadságharc hőseiről rengeteg utcanév mesél Budapesten, de akad közöttük olyan is, amelyet a repülés úttörőjéről és nemzetközileg elismert képviselőjéről, svéd segélyszervezetről vagy éppen egy fiktív orosz katonáról neveztek el. A budapesti utcanevek kavalkádjában válogattunk.
Vágólapra másolva!

Az érdekes nevű Svachulay Sándorról a 17. kerületben neveztek el utcát. Svachulay a repülőgép-tervezés és –építés egyik úttörője volt hazánkban, már az 1800-as évek végén egyértelművé vált, hogy nagy tehetsége van e témában. Kisméretű, merész újításokra épülő repülőgépet alkotott, feszes és rugalmas vázzal, amely

sokkal hosszabb távon működött meghibásodás nélkül, mint korabeli társai.

Bár 1898-ban siklószerkezete kudarcot vallott, nem adta fel eredeti álmait, és továbbra is helikopter- és repülőgép-modelleket épített. Karrierjét egy gazdag német léghajós, Ganz Fabris támogatta.

Kolibrik és albatroszok

Svachulay leghíresebb szerkezete a Kolibri I. nevű kétéltű repülőgép volt, amelyet a hadsereg is megvásárolt, és az egész világon ismert lett. 1911-re elkészült az Albatros II. nevű, motoros meghajtású modell, amellyel Dobos István pilóta szép nemzetközi sikereket ért el.

A Kolibri I. Forrás: Wikimedia Commons

Az első világháború alatt az albertfalvai repülőgépgyár munkáját irányította. 1938-tól a Magyar Aero Szövetség központi modellező műhelyének vezetője és oktatója volt. Megkapta a Paul Tissandier Diplomát már 1952-ben, abban az évben, amikor a Nemzetközi Repülő Szövetség megalapította a díjat.

A megvesszőzött feleség

A Maderspach Károlyné utca a 11. kerületben, a Budaörsi út környékén található, névadójának Buchwald Franciska volt a leánykori neve. Az 1848-49-es szabadságharc idején élő Franciska Maderspach Károly kohómérnök felesége volt, a forradalom alatt a férje által működtetett ruszkabányai vasgyár nagyon fontos szerepet játszott a magyar honvédség támogatásában.

Maderspach Károly és Maderspach Károlyné Buchwald Franciska, Négy forradalom, egy temetés Forrás: Maderspach család archívuma

A házaspár üzeme fegyverekkel és ágyúgolyókkal látta el a hadsereget, Bem tábornok seregének is szállítottak. Még a honvéd hadseregek vereségei után is kitartottak a haza ügye mellett,

megfordult házukban Bem József, Kmety György, Guyon Richárd és Stein Miksa is.

Kossuth Lajos utolsó előtti magyarországi éjszakáját is náluk töltötte.

1849. augusztus 22-én a császári csapatok bevonultak Ruszkabányára, és Maderspach Károlynét Haynau parancsára a fő téren félmeztelenre vetkőztették, megvesszőzték, és börtönbe zárták. A megaláztatás hírére férje főbe lőtte magát.

Akik megmentették az éhező gyerekeket

Igencsak különleges neve van a Rädda Barnen utcának, amely a 15. kerületben található. A kerület blogja szerint az utca egy nemzetközi gyermekmentő és segélyező szervezetről kapta a nevét, amelyet Svédországban alapítottak 1919-ben.

Maga a kifejezés a svéd rädda (menteni) és barnen (gyermek) szavakból tevődik össze. A szervezet igazán a második világháború után kezdett bele munkájába, amikor csak

Rákospalotán kétezer gyermeknek juttatott ételt, sokukat megmentve ezzel az éhhaláltól.

Budapesten terhes és szoptató anyáknak osztottak tejport, óvodásokat étkeztettek, és a bányászvárosokban is ott segítettek a gyerekeken, ahol csak tudtak. 1947-ben született meg az a határozat, hogy a svédek érdemeinek elismerésére utcát neveznek el a segélyszervezetről. A Rädda Barnen ma a szintén 1919-ben alapított Save the Children angliai székhelyű nemzetközi szervezethez tartozik.

Az ember tragédiájának címadója

Ballagi Mórról a 11. kerületben, a Szent Imre Kórház közelében neveztek el utcát. A híres teológus, nyelvész, királyi tanácsos és országgyűlési képviselő a nem kevésbé furcsa Bloch Móric néven látta meg a napvilágot, és zsidó származása miatt már korán két nyelvet tudott folyékonyan: a magyart és a hébert.

Ballagi Mór, Pollák Zsigmond metszete Klösz György fényképfelvétele alapján (1875) Forrás: Wikimedia Commons

Házitanítóskodása idején a görögöt és a latint is tökélyre fejlesztette, nem csoda tehát, ha tehetséges nyelvésznek bizonyult. Élete során gyakran publikált különböző újságokban, a Tóra fordítása miatt pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta – Magyarországon zsidóként először. Ugyanígy úttörő volt abban is, hogy 1858-ban rendes tagjává vált az Akadémiának.

1843-ban, a hazai zsidó vezetőkkel való összetűzése után áttért az evangélikus hitre, később kálvinista lett. Az 1848-49-es szabadságharc idején honvédként tevékenykedett, ott volt a világosi fegyverletételnél is. A legenda szerint ő volt az, aki Madách Imre leghíresebb művének Az ember tragédiája címet adta, amikor a neves író nem tudta, hogyan nevezze frissen megírt drámáját.

A fiktív Guszev katona

A Guszev utca kitűnik a felsorolásból, hiszen mára már Sas utcává nevezték át – az ötödik kerületben található, nem túl kreatív nevű utat azonban az „átkosban”, azaz az 50-es években Guszev utcának hívták.

1990-ben változtatták meg Sas utcára a nevét, az itt található Két Sashoz fogadó nyomán – írja az Utcablog. Guszev kapitány egyébként Illés Béla regényhőse volt, akit az 1848-49-es szabadságharc idején ellenünk vezérnyeltek a cári csapatokkal, de végül mellettünk harcolt. Illés 1945-ben a kitalált alakot az orosz-magyar barátság bizonyítékaként valósnak akarta feltüntetni, és tovább is szőtte a történetet A Guszev-ügy címmel, 1947-ben.

A csúsztatás annyira jól sikerült, hogy a Magyar Néphadsereg még tiszteletből táblát is avatott a fiktív kapitánynak.

Budapesten ma már Sas utca áll a Guszev utca helyén, de Nyíregyházán még mindig létezik ilyen néven út.

A legnagyobb magyar garibaldista

Dunyov Istvánról, a magyar honvédtisztről és olasz ezredesről a 13. kerületben neveztek el utcát.

Dunyov először ügyvédként dolgozott Aradon, majd itt és a Délvidéken is harcolt az 1848-49-es szabadságharc alatt. Zaránd vármegyében hadbíró feladatkört látott el. A szenttamási ütközetben sérült meg először, majd 1849. július 20-án a turai ütközetben is, és innen már nem tért vissza a magyar harcmezőkre.

Dunyov István (ülve) és Achille Majocchi ezredesek Forrás: Wikimedia Commons

A szabadságharc leverése után tíz év letöltendő várfogságra ítélték, de hét év után amnesztiával szabadult. Ekkor Itáliába indult, és Garibaldi seregében harcolt. Rövid idő alatt az egyik legelszántabb magyar garibaldista lett, a hadvezér megtette a Bixio-hadosztály egyik ezredének parancsnokává. Az 1860. október 1-jén vívott vulturnói csatában olyan súlyosan megsebesült, hogy életét csak lába amputálásával tudták megmenteni. Haláláig Pistoiában élt, jó barátságot ápolt Kossuth Lajossal, akit gyakran felkeresett Torinóban. Harctéri érdemeiért több magas állami kitüntetést kapott, többek között a Savoyai Katonai Érdemrendet és a Szent Móric és Lázár Rend lovagkeresztjét.

---

Ön is tud olyan utcáról vagy térről, amelynek névadóját kevésbé ismerik az emberek? Ossza meg velünk! Küldje el tippjét ahirugyelet@origo.hu e-mail címre, és mi összegyűjtjük a furcsa nevű helyszíneket egy újabb cikkben.