A német megszállás drámája zárt ajtók mögött

2016.03.19. 18:05

A Badoglio-kormány 1943. szeptember 8-i kiugrása és a Vörös Hadsereg előrenyomulása miatt Adolf Hitler elhatározta, hogy nem engedi, hogy megismétlődjön az "olasz árulás". Ezért már 1943. szeptemberében parancsot adott a "megbízhatatlan Magyarország" katonai megszállásának előkészítésére.

Lánctalpak csörgése a vasárnapi csendben

1944. március 19-én esős, borongós vasárnap virradt az országra. A budai Sándor-palotában, a kormányfői rezidencián hajnali fél kettőkor Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter telefonhívása ébresztette fel Kállay Miklós miniszterelnököt. 

Német katonai teherautók a pesti rakparton 1944. március 19-én délelőtt

Forrás: Origo

A belügyminiszter közölte: 8-10 német katonai szerelvény lépte át a határt, és tart a főváros felé;

a bicskei és ceglédi vasútállomást lezárták, páncélozott harcjárműveket, harckocsikat és katonaságot vagoníroznak ki. Időközben kezdtek sorra befutni a vidéki helyőrségek jelentései is, megerősítették, hogy Hegyeshalom felől német katonai gépkocsioszlopok tartanak Budapest irányába. 

Kállay Miklós miniszterelnököt március 19-én hajnalban riasztották a hírrel, hogy német csapatok özönlik el az országot

Forrás: MTI

A hírek hallatán a miniszterelnök azonnal magához rendelte a Honvéd Vezérkar helyettes főnökét, Bajnóczy vezérezredest, a Budapesten tartózkodó három hadseregparancsnokot, Náday István, Beregfy Károly és Vörös János vezérezredeseket, a kormányzó katonai irodájának vezetőjét, valamint a külügyminiszter helyettesét, Szentmiklóssy Andort a teendők megbeszélésre. A március 17-én Hitler meghívására Klessheimbe kiutazott Horthy kormányzóról, és a kíséretében tartózkodó delegációról ekkor még semmi hír nem érkezett.

Horthy Miklós kormányzó március 17-én utazott el Klessheimbe, Hitler meghívására

Forrás: Wikimedia Commons

A tanácskozás közben két távirat futott be; az egyik Ghiczy Jenő külügyminisztertől, a másik pedig Szombathelyi Ferenc vezérezredestől, a Honvéd Vezérkar főnökétől érkezett. A még március 18-án késő este datált külügyminiszteri távirat egyetlen mondatból állt: Kérem feleségemmel közölni, jól érzem magam.”  Ez persze egészen mást jelentett, a kódolt üzenet arra figyelmeztetett, hogy küszöbön áll a német katonai megszállás.

Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke

Forrás: Origo

Szombathelyi vezérezredes helyetteséhez címzett táviratában az állt, hogy mindaddig, amíg a kormányzó nem érkezik Budapestre, nem történhet semmilyen intézkedés, az országba bevonuló német csapatokat barátságosan kell fogadni.

Maximilian von Weichs vezérezredes (a képen balról a második), a magyarországi megszálló erők parancsnoka

Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Beigazolódni látszott báró Maximilian von Weichs vezérezredes, a német megszálló csapatok parancsnokának megjegyzése: Magyarország harc nélküli megszállása 24 óra, harccal csak 12, mert akkor elmaradnak az üdvözlő beszédek.

Keitel megfenyegette a magyar kormányt

Nem sokkal később Greiffenberg tábornok, a német követség katonai attaséja jelentkezett be a miniszterelnöknél, és átnyújtotta Wilhelm Keitel vezértábornagy, az OKW (Oberkommando der Wehrmacht) vezetőjének táviratát.

Ebben az állt, hogy a német csapatok megszállják Budapestet,

a hadműveletet pedig a Führer és a magyar kormányzó megállapodása alapján hajtják végre.

Wilhelm Keitel vezértábornagy, az OKW főnöke

Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Keitel üzenete azt is tartalmazta, hogy a német megszálló erők erélyesen, de nem ellenségesen fognak fellépni, mindehhez fenyegető éllel hozzáfűzve, hogy

bármiféle ellenállási kísérletet kíméletlenül vérbe fojtanak. 

A válságtanácskozáson élénk vita alakult ki a fegyveres ellenállásról. Keresztes-Fischer belügyminiszter az ellenállás mellett szállt síkra, közölve, hogy riadóztatta a rendőrség és a csendőrség alakulatait.

Német motorkerékpáros osztag Budapesten 1944. március 19-én

Forrás: Bundesarchiv

A tanácskozáson részt vett katonai vezetők egybehangzó véleménye szerint viszont sem az országban állomásozó magyar csapatok létszáma, sem pedig felszereltsége nem teszi lehetővé a Wehrmacht és a Waffen-SS beözönlő egységeivel szembeni katonai fellépést.

Hans von Greiffenberg tábornok budapesti német katonai attasé

Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Ezt látszott alátámasztani a német katonai attasé közlése is; Greiffenberg tudatta, hogy 11 hadosztály lépte át az országhatárt, a Budapest megszállására kijelölt egységek hamarosan, reggel hat órára elérik a fővárost.

A megszállás fenyegető előszele

1944. március 15-én este Horthy Miklós kormányzó a nemzeti ünnep alkalmából megrendezett operaházi díszelőadáson vett részt. A szünetben "halaszthatatlanul sürgős ügyben" , a német nagykövet, Von Jagow jelentkezett be a kormányzóhoz, az előadás után pedig átadta Horthynak Adolf Hitler táviratát. 

Adolf Hitler Sepp Dietrich SS-vezérezredes (Oberstgruppenführer) társaságában. Hitler már 1943 őszén elrendelte Magyarország katonai megszállásának előkészületeit

Forrás: Bundesarchiv

A Führer azt kérte Horthytól, hogy két napon belül látogassa meg Klessheimben,

ahol majd személyesen megtárgyalhatják a kormányzó által korábban szorgalmazott, de válasz nélkül maradt katonai kérdéseket. Hitler betegségére hivatkozva mentette ki magát, amiért korábban nem válaszolt Horthy felvetéseire, egyben azt is közölte, hogy sürgősen vissza kell térnie a főhadiszállásra, ezért kéri az azonnali találkozót.

Horthy először nem akart eleget tenni Hitler meghívásának

Forrás: ww2 in color

Jagow-t határozott válasz nélkül bocsátottam el. Alapos megfontolást kívánt, hogy ennek a meghívásnak eleget tegyek-e, vagy sem”

– írja visszaemlékezéseiben Horthy Miklós. Március 16-án délelőtt Horthy magához kérette várbeli dolgozószobájába Kállay miniszterelnököt, Csatay Lajos honvédelmi és Ghiczy Jenő külügyminisztert, valamint Szombathelyi Ferenc vezérezredest, vezérkari főnököt.

Magyar tábornokok egy kormányzói fogadáson. A kép bal szélén Vörös János vezérezredes, középen Csatay Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter látható. Mellette áll József főherceg, tábornagy

Forrás: History.com

A tanácskozás célja annak eldöntése volt, hogy a kormányzó eleget tegyen-e Hitler meghívásának.

Drámai megbeszélés

1944 márciusára igencsak hűvössé váltak a magyar-német kapcsolatok. A kormányzó egy évvel korábbi, 1943 áprilisi klessheimi látogatásán Hitler szemrehányást tett Horthynak Kállay Miklós „áruló”, a szövetséges hatalmakkal kapcsolatot kereső tapogatózásai miatt. A német hírszerzés pontos információkkal rendelkezett a magyar kormány, és az angolszász szövetségesek képviselői közötti kapcsolatfelvételről.

Horthy 1943 őszétől folyamatosan kérte Hitlertől a magyar csapatok kivonását a keleti frontról

Forrás: Bundesarchiv

Horthy már 1943 szeptemberétől többször kérte Hitlertől a Szovjetunió területén állomásozó magyar haderő visszavonását a Kárpátok vonalára.

Hitler azonban válasz nélkül hagyta a kormányzó árulási kísérletnek tartott kéréseit,

és már 1943. szeptember 30-án utasítást adott a Magyarország katonai megszállását előkészítő, Margarethe-I. fedőnevű terv kidolgozására. Tekintettel a feszült helyzetre, Hitler március 15-i meghívása több mint gyanús volt a magyar politikai vezetés számára, ráadásul március elejétől jelentős német csapatösszevonásokat észleltek Burgenlandban, a magyar határ mellett.

Hitler 1944. február 28-án hagyta jóvá a Margarethe-I. hadműveleti tervet, Magyarország katonai megszállását

Forrás: Bundesarchiv

A március 16-i tanácskozáson mind Kállay miniszterelnök, mind pedig Csatay honvédelmi miniszter ellenezték a kormányzó kiutazását, csapdának vélve a meghívást.

Más nézeten volt a külügyminiszter és a Honvéd Vezérkar főnöke is.

Ghiczy azzal érvelt, hogy az elmúlt napokban fogadta Hitler Tiso szlovák államelnököt, valamint a román „conducatort” Antonescu marsallt is, ezért a meghívás elhárítása csak fokozná a feszültséget.

Fontos lett volna a keleten szolgáló magyar csapatok hazahozatala, ám Hitler nem erről kívánt tárgyalni

Forrás: WW2

Szombathelyi a keleti fronton lévő magyar csapatok kivonása miatt tartotta fontosnak, hogy –tekintélye okán – a kormányzó személyesen tárgyaljon Hitlerrel. „Kezdetben én is kevés hajlandóságot éreztem erre az utazásra, de végül nem tudtam elzárkózni a külügyminiszter és a vezérkari főnök érvei elől – emlékezett vissza Horthy a memoárkötetében. Végül eldöntötték, hogy másnap, március 17-én a kormányzó – eleget téve Hitler meghívásának – kiutazik a Salzburg melletti Klessheim kastélyba, hogy találkozzon a führerrel.

Akkor tekintsem magam fogolynak?

A kormányzói különvonat, a Turán 1944. március 18-án a reggeli órákban futott be a salzburgi pályaudvarra. 

Horthyt Hitler négyszemközti tárgyaláson fogadta a klessheimi kastélyban, a tárgyaláson ugyanakkor részt vett Paul Schmidt, Hitler tolmácsa, noha a kormányzó tökéletesen beszélt németül.

Horthy Klessheimben, Hitlernél

Forrás: Bundesarchiv

Hitler nem sokat kertelt, rögtön a tárgyra tért,

Közölte, hogy mivel Magyarország az irányváltás gondolatával foglalkozik, elkerülendő az „olasz áruláshoz” hasonló helyzetet, „intézkedések megtételére kényszerült” az országgal szemben.

A klesshemi kastély napjainkban szállóként és kaszinóként üzemel

Forrás: Wikimedia Commons

Horthy így emlékezett vissza Hitlernek erre a drámai, az ország sorsát végzetesen eldöntő bejelentésére: „Nem tudom – mondottam -  mit ért ön azon, hogy meg kell tennie intézkedéseket. Ha ez azt jelentené, hogy ön katonai rendszabályokra, vagyis független és szuverén államunk megszállására gondol, amely méghozzá annyi áldozatot hozott Németországért, akkor ez példátlan szörnyűség lenne. A legnyomatékosabban óvom önt ettől, és tiltakozom az ilyen meggondolatlan lépés ellen, amely kimondhatatlan gyűlöletet váltana ki az ön kormányzatával szemben.” 

Német katonai járművek a Margit hídon

Forrás: MTI

A megszállás német részről azonban eldöntött tény volt; a tárgyalások idején már kiment a parancs a német csapatokhoz a bevonulás megkezdésére. Mivel Hitler hajthatatlan maradt, Horthy közölte vele, így semmi értelme a tárgyalásoknak, és haladéktalanul hazautazik.

1944. március 19-én hajnalban egymás után lépték át a határt a német katonai szerelvények

Forrás: Bundesarchiv

 Horthy különvonatát azonban bombatámadás veszélyére hivatkozva visszatartották.

Horthy ekkor megkérdezte, tekintse-e fogolynak magát?

Késő délután újabb találkozót tartottak, ekkor már a vezérkari főnökök bevonásával.

Hitler a becsületszavát adta

Hosszadalmas és nem egyszer éles hangú vita után Hitler kijelentette, amennyiben Horthy egy, a németek bizalmát bíró kormányt nevez ki, azonnal kivonja a megszálló csapatokat, és erre becsületszavát adta.

Edmund Veesenmayer német nagykövet, és teljhatalmú birodalmi megbízott

Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

A kormányzó végül elfogadta ezt a megoldást, de a Von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter által átnyújtott közös kommüniké aláírását - amelyben az szerepelt, hogy a német csapatok a magyar kormányzat egyetértésével vonulnak be az országba - megtagadta.

Ribbentrop (balra) birodalmi külügyminiszter Hitler és Horthy társaságában Klessheimben

Forrás: Bundesarchiv

A kormányzói különvonatot Budapest felé többször is megállították; ekkor már javában zajlott az ország megszállása. Még a vonaton mutatkozott be a kormányzónak a frissen kinevezett új budapesti német nagykövet és teljhatalmú birodalmi megbízott, Edmund Veesenmayer. A Turán 1944. március 19-én, nem sokkal 12 óra előtt futott be Kelenföldre.

A megszállás következménye volt a fél évvel későbbi nyilas puccs is

Forrás: Wikimedia Commons

Ekkora már a német megszálló csapatok kezén volt az összes stratégiai fontosságú pont a fővárosban,

az Astoria szállóban pedig már berendezte főhadiszállását a Gestapo.

Az ország német megszállása befejezett ténnyé vált.

Ellenállás Újvidéken, a Gestapo az Astoriában

Az ellenállás szimbolikus volt ugyan, de akadtak magyar alakulatok, amelyek a jelentős túlerő ellenére szembeszálltak a német megszálló erőkkel. Újvidéken például a hídőrség másfél órás tűzpárbajt vívott a németekkel, a támadók 28 halottat veszítettek, a magyarok vesztesége csak egyetlen fő volt.

Az újvidéki hidat védelmező magyar alakulat puskatűzzel fogadta a német megszállókat

Forrás: ww2 in color

Kisebb harcok voltak Sopronban, Győrött, Székesfehérváron és a budaörsi reptéren, sőt, a budai várban is, ahol tízfős veszteséget szenvedtek el a német megszállók. Kállay Miklós és kormánya még a március 19-i, a kormányzó hazaérkezése után azonnal megtartott koronatanácson lemondott; maga a miniszterelnök az őt lefogni készülő Gestapó elől a török követségre menekült.

Német motorizált alegység a Halászbástyánál

Forrás: ww2 in color

A Gestapo és a Biztonsági Szolgálat (SD) emberei hosszú listával érkeztek;

már aznap megkezdődött a németellenes ellenzéki politikusok, konzervatív arisztokraták és baloldali, liberális értelmiségiek letartóztatása. A németek Imrédy Bélát akarták megtenni Kállay utódjának, de Horthy erélyes tiltakozására végül elálltak ettől a szándékuktól.

A megszállás után, majd 1944 októberétől a nyilas időkben, kíméletlen hajszát indítottak a németellenes politikai csoportok ellen

Forrás: WW2

Horthy elutasította a szélsőségesen németbarát Ruszkay altábornagy miniszterelnöki kinevezését is.  Végül a berlini magyar nagykövet, Sztójay Döme miniszterelnöki kinevezése lett a kompromisszumos megoldás.

Sztójay Döme a német parancsokat szolgalelkűen teljesítette

Forrás:Wikimedia Commons

Hitler becsületszava nem sokat ért, a németbarát politikus kinevezése ellenére sem nyerte vissza az ország a szuverenitását. Horthy abban bízott, hogy a volt tábornokból lett diplomata  hű marad hozzá, mint egykori hadurához.

A német megszállással új, tragikus fejezet kezdődött a magyar történelemben

Forrás: Bundesarchiv

A március 22-én megalakult Sztójay-kormány azonban a német parancsok szolgai végreható szervezetének bizonyult; hivatalba lépésével megkezdődött a magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra