Mióta vagyunk bolondok április elsején?

2016.04.01. 15:29

Nehéz pontosan megállapítani, mikortól és miért tartjuk április 1-jét a bolondok napjának. Több magyarázat szerint régen ekkor ünnepelték az újévet, de egy elsejei tréfa miatt sokáig az is elterjedt, hogy I. Constantinus  császár helyett egy napig egy bolond uralkodott a Római Birodalomban. Hivatalos magyarázat azonban nincs.

A Gergely-naptárat hivatalosan 1582. február 24-én vezették be – előtte az új év kezdetét rengeteg helyen március vége, április eleje felé ünnepelték. Ez azért volt elterjedt, mert nagyon közel esett a tavaszi napéjegyenlőséghez (március 20-21.). Franciaországban például egyhetes ünnepet rendeztek, amelynek a vége április elsejére esett. 

A bolondok napjának eredetét nehéz visszakövetniForrás: Flickr / Hans Splinter

Nem tudtak átállni januárra

Az egyik magyarázat szerint április elseje akkor lett bolondnap, amikor Franciaország átállt a Gergely-naptár használatára, és áttette az év kezdetét január elsejére. Sokan azonban nehezen álltak át az újításra, és ugyanúgy április 1-jén ünnepeltek – azok pedig, akik tudták, hogy már januárban kellene, gúnyt űztek azokból a bolondokból, akik lemaradtak a változásokról. Előbb-utóbb ez a szokás egész Európában elterjedt. A magyarázattal csak az a probléma, hogy a bolondok napja előbb ért el például Angliába, mint maga a Gergely-naptár (1752) – nem tudni, hogy ez azért van, mert számukra szimpatikus ünneplésről volt-e szó, és ezért gyorsan átvették, vagy pedig egyáltalán nem is így alakult ki az április 1-jei tréfa.

Vérprofi áprilisi tréfa

I. Constantinus szobra RómábanForrás: Wikimedia Commons

Joseph Boskin, a Boston Egyetem tanára 1983-ban azt nyilatkozta az AFP-nek, hogy az április 1-jei hagyományok I. Constantinushoz köthetőek. A történész tudni vélte, hogy a Kr. u. 4. század elején uralkodott I. Constantinus római császár sok kritikát kapott udvari bolondjaitól az uralkodását illetően – a bohócok úgy gondolták, hogy jobban tudnák irányítani a birodalmat, mint a császár. Ezért Constantinus április elsején egy napra császárrá tette az egyik bolondot, aki létrehozott egy törvényt, miszerint április elsején kötelező bolondozni – innen ered a bolondok napja. Valójában Boskin is csak egy április elsejei tréfát játszott az AFP hírügynökséggel, akik nagyon sokáig nem jöttek rá a bakira.

Korábban is ünnepelték

Valójában az évnek ebben az időszakában elég sok kultúra ünnepelt mindig is bolondosan. A rómaiak a Hilariát ünnepelték, amelyet a görögöktől vettek át, és Cybele istenanya tiszteletére tartottak ünnepet. A színes porokkal ünnepelt indiai Holi fesztivált is ilyenkor rendezik meg, és a középkorban is megtartották a bolondok lakomáját a papság körében.

A legkorábbi említések

A kutatók találtak utalásokat az április 1-jei kiemelt napra Chaucer Canterburyi mesék című, 1475-ös művében, de erre utalhatott 1508-ban a francia költő, Eloy d’Amerval is.

A Holit is ebben az időszakban rendezikForrás: AFP/Rebecca Conway

1539-ben Eduard de Dene flamand költő jegyezte fel, hogy egy nemesember április 1-jén tréfából balga ügyeket intézni küldte a szolgáit. Az első brit utalás az „ünnepre” 1686-ból ered, amikor Jon Aubrey úgy hívta a napot, hogy a „bolondok szent napja”. 1698-ban rengeteg embert csaltak oda viccből a Towerhez, hogy megnézzék, hogyan mossák le az oroszlánokat – ez persze elmaradt, és kiderült, hogy áprilisi tréfa volt az egész.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK