Az öngyilkos Telekivel már nem törődtek a győztesek

2016.04.10. 18:57

Hetvenöt éve, 1941. április 10-én Zágrábban kikiáltották Horvátország elszakadását a Wehrmacht csapásai alatt széteső Jugoszláv Királyságtól. Ez volt a jeladás Budapest számára a Legfelső Honvédelmi Tanács április elsejei ülésén már elhatározott katonai műveletek megkezdésére, a Délvidék megszállására. Azt, hogy hadviselő féllé váljunk a németek oldalán, gróf Teleki Pál miniszterelnök április 3-i öngyilkossága sem tudta megakadályozni.

A zátonyra futott örökbarátsági szerződés

Az 1939. február 16-án hivatalba lépett második Teleki-kormány legfőbb külpolitikai célkitűzése az országgyarapítás, azaz a trianoni békeszerződés 1938-ban elkezdődött revíziójának folytatása volt. Felvidék és Kárpátalja visszacsatolása a tengelyhatalmak, a náci Németország és a fasiszta Olaszország diplomáciai támogatása nélkül aligha lett volna megvalósítható. 

Gróf Teleki Pál miniszterelnök Berlinben, Adolf Hitler társaságában. Teleki békés revízióra törekedett

Forrás: Bundesarchiv

A legnagyobb területgyarapodást, az Észak-Erdély visszatérését biztosító, 1940. augusztus 30-án aláírt második bécsi döntésnek azonban már komoly politikai ára volt.

Magyarország hálából szorosabbra fűzte kapcsolatait a tengelyhatalmakkal;

az antikomintern paktumba 1939 februárjában történt belépése után 1940. november 20-án aláírta csatlakozását a háromhatalmi egyezményhez is.

Horthy Miklós kormányzó Szatmárnémetiben. A magyar revíziós politika legnagyobb sikere a második bécsi döntés, Észak-Erdély visszacsatolása volt

Forrás: Wikimedia Commons

Gróf Teleki Pál miniszterelnököt komolyan aggasztotta az egyre erősebbé váló német befolyás, illetve az ország háborúba sodródásának veszélye, amit a nyugati hatalmakkal, főleg Angliával, valamint a Jugoszláv Királysággal fennálló kapcsolatok erősítésével kívánt ellensúlyozni. 

A Román Királyság háromhatalmi egyezményhez történt csatlakozása miatt Jugoszlávia külpolitikailag légüres térbe került

Forrás: Wikimedia Commons

Jugoszlávia a Román Királyság háromhatalmi egyezményhez történt csatlakozása után légüres térbe került Olaszország területi követelései és Románia száznyolcvan fokos fordulattal megvalósított tengelyorientációja miatt. A két ország kölcsönösen érdekelt volt a Harmadik Birodalom egyre erősebb szorításának enyhítésében.

Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter. A német vezetés nem nézte jó szemmel a magyar-jugoszláv közeledést

Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Ez a felismerés vezetett el az 1940. december 12-én Belgrádban aláírt magyar-jugoszláv örökbarátsági egyezményhez,

amelyet az országgyűlés 1941. február 27-én ratifikált. 1941 elejétől - a Szovjetunió megtámadásának hitleri terve miatt - a német diplomácia erőteljes nyomást gyakorolt a belgrádi kormányra, hogy rábírja, csatlakozzon a tengelyhatalmakhoz.

A Barbarossa hadművelet, a Szovjetunió ellen tervezett német offenzíva miatt Hitler nem tűrhette, hogy angolbarát kormány üljön Belgrádban

Forrás: WW2

(Az 1941. május 15-re kitűzött Barbarossa hadművelet miatt Németország számára létfontosságú volt, hogy a Balkánról semmi se veszélyeztesse a Szovjetunió elleni offenzívát.)

A belgrádi katonai puccs kész helyzet elé állította Telekit

A jugoszláv kormány képviseletében Cincar-Markovic külügyminiszter 1941. március 25-én a bécsi Belvedere-palotában aláírta Jugoszlávia csatlakozását a háromhatalmi egyezményhez.

Másnap azonban Belgrádban angolbarát tisztek katonai puccsot robbantottak ki,

és megbuktatták a kormányt.

Adolf Hitler a belgrádi puccs hírére elrendelte Jugoszlávia katonai lerohanását. A hadműveletben a magyar honvédség részvételére is számított

Forrás: Wikimedia Commons / Bundesarchiv

A hír hallatán Hitler március 27-én utasítást adott az OKW-nak (Oberkommando der Wehrmacht, a német fegyveres erők főparancsnoksága) a Jugoszlávia elleni hadművelet haladéktalan előkészítésére.

A Führer a honvédség részvételével is számolt a Jugoszlávia elleni offenzívában;

a német hadvezetőségnek pedig elengedhetetlenül szükséges volt a magyar felvonulási terület a hadművelet gyors megindításához. 

Ante Pavelics, a Független Horvát Állam feje (a kép bal szélén) és Joachim von Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter. Horvátország önállóságának kikiáltása volt a formális ürügy a magyar katonai műveletek megkezdéséhez

Forrás: AFP

A német kívánság már március 28-án megérkezett Budapestre; Werth Henrik vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke

pedig teljes mellszélességgel az OKW igénye mellé állt.

A vezérkari főnök – hatáskörét jelentősen túllépve – a kormány háta mögött még az előtt megegyezett az OKW illetékeseivel a német átvonulás technikai részleteiről, hogy ebben a kérdésben politikai döntés született volna.

Mussolini veje nem értette a kérdést, hogy tud-e bridzselni

Hitler a kormányzóhoz címzett bizalmas üzenetében a magyar részvétel estén kilátásba helyezte a Délvidék teljes visszacsatolását, a Bánátot is beleértve. Telekit váratlanul érte, hogy a katonák kész helyzet elé állították.

Csáky István gróf magyar külügyminiszter a Belvedere-palotában aláírja a második bécsi döntésről szóló megállapodást, mellette (a képen balra) Teleki Pál miniszterelnök

Forrás: Origo

A konzervatív Telekiről közismert volt, hogy nem bízott a németek végső győzelmében.

„Tud bridzselni?” – kérdezte még korábban a német politikával szemben ugyancsak ambivalens érzelmeket tanúsító Ciano olasz külügyminisztertől, majd látva Mussolini vejének meglepődését, hozzáfűzte: 

Hogy legyen mivel eltölteni az időnket, ha majd Dachauban találkozunk.”

A Legfelső Honvédelmi Tanács április elsején megtartott rendkívüli ülésén elhatározták, hogy Magyarország csak akkor vesz részt katonai erővel a Jugoszlávia elleni műveletekben, ha az ország a német támadás és különösen Horvátország várható elszakadása miatt szétesett. 

Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter

Forrás: Wikimedia Commons

Ezzel vélték feloldhatónak azt az államjogi dilemmát, amit az előző év decemberében megkötött örökbarátsági egyezmény politikai és morális súlya okozott.

Werth Henrik vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke

Forrás: Wikimedia Commons

Ha ugyanis megszűnik az az állam, amellyel a Magyar Királyság szerződést kötött, úgy az örökbarátsági egyezmény is hatályát veszti – jogászkodtak a kormányzó és a miniszterelnök tanácsadói.

Telekit azonban egyáltalán nem nyugtatta meg ez a kivárásra játszó, jogászkodó konstrukció;

tudni akarta, hogy a magyar beavatkozásra miként reagálna Anglia. Ezért Barcza György londoni nagykövet útján igyekezett kipuhatolni a brit háborús kabinet álláspontját is.

Hullarablók leszünk, a legpocsékabb nemzet

A miniszterelnök Barcza követ választáviratát, amely a londoni kormány Jugoszláviával kapcsolatos álláspontját tartalmazta, 1941. április 2-án vette kézhez. A brit háborús kabinet arra az esetre, ha Magyarország hozzájárul, hogy a német csapatok átvonuljanak az ország területén, a diplomáciai kapcsolatok megszakítását, fegyveres beavatkozás esetén pedig a hadüzenetet helyezte kilátásba.

A brit háborús kabinet feje, Churchill a nyugati fronton, Montgomery tábornagy társaságában. A londoni kormány hadüzenettel fenyegette meg Magyarországot a jugoszláviai beavatkozás esetére. Anglia ténylegesen csak 1941 decemberében üzent hadat Magyarországnak

Forrás: AFP/Stf

A választól Teleki összeomlott, és nem látva kiutat a német megszállással, vagy pedig a brit hadüzenettel fenyegető helyzetből, 1941. április 3-ára virradóra a Sándor-palotában, a miniszterelnöki rezidencián golyót röpített a fejébe.

Gróf Teleki Pál miniszterelnök későbbi utóda, Bárdossy László társaságában. Teleki az öngyilkosságba menekült a számára feloldhatatlanná vált helyzet miatt

Forrás: wikimedia.org

A miniszterelnök öngyilkossága nagy port vert fel.

A nemzetközi közvélemény egyértelműen az ország háborúba lépése elleni tiltakozásnak értékelte Teleki öngyilkosságát. 

Winston Churchill néhány nappal később ezt nyilatkozta rádióbeszédében: „A tárgyalóasztalnál majd szabadon kell hagynunk egy széket Teleki Pál gróf számára. És ez az üres szék figyelmeztesse a jelenlévőket arra, hogy a magyar nemzetnek olyan miniszterelnöke volt, aki feláldozta magát az igazságért, amelyért mi is harcoltunk.” 

Churchill szerint Teleki emlékének szabadon kell majd hagyni egy széket a győztesek béketárgyalásán

Forrás: Wikimedia Commons

Teleki Pál a kormányzónak címzett rövid, ám drámai búcsúlevelében arra figyelmeztette Horthyt, hogy az ország elveszíti becsületét, és végzetes útra lép a Jugoszlávia ellen tervezett akcióval. "Főméltóságú Úr! Szószegők lettünk - gyávaságból, - a mohácsi beszéden alapuló örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet érzi és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! A legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok” – áll a tragikus hangú üzenetben. Ám az események menetén Teleki kétségbeesett tette sem változtatott.

Megszállás vagy országgyarapítás

Április 6-án a Wehrmacht alakulatai megtámadták Jugoszláviát, és négy nappal később - ahogyan arra a magyar politikai vezetés is számított – Horvátország kikiáltotta elszakadását a jugoszláv államszövetségtől, megteremtve ezzel a formális indokot a délvidéki bevonulásához.

Slavko Kvaternik dandártábornok a Független Horvát Állam (1941-1945) kikiáltója és a haderő parancsnoka

Forrás: Dudás Szabolcs

A 3. magyar hadsereg és a gyorshadtest április 11-én lépte át a trianoni határt.

1941 áprilisában a honvédség alakulatai agyonlőtt ellenállók holttesteit vonszolják, hogy bedobják a Dunába

Forrás: JKP

Ezzel véget ért Magyarország nem hadviselő állapota, és hazánk katonailag is belépett a második világháborúba.

Gróf Teleki Pál búcsúlevelének fakszimiléje

Forrás: Nemzeti Levéltár

Horthy Miklós emlékirataiban a beavatkozást kényszerítő szükségességnek minősítette: „ …ha nem vonulunk be a németek által már megszállt Bácskába, akkor ez a terület légüres tér lesz, amelyben az ott lakó magyarság és németség is védtelenül marad a csetnikbandák (a szerb szabadcsapatok) vérengző garázdálkodásával szemben.

Horthy Miklós kormányzó

Forrás: Wikimedia Commons

A kormányzó a magyar katonai beavatkozás másik indokaként arra hivatkozik visszaemlékezésében, hogy ha a kormány elutasítja Hitler Bácska megszállására vonatkozó követelését, úgy már nagy valószínűséggel 1941-ben bekövetkezett volna az ország német megszállása.

A Magyar Királyi Honvédség teherautó-oszlopa Újvidéken

Forrás: JKP

„Teljesen tisztában voltunk azzal, hogy ez Magyarország függetlenségének végét jelentené. Ennek bekövetkezését tehát mindenképpen meg kellett előznünk” – vélte Horthy.

Üres erődöket rohamozott meg a honvédség

Amikor a honvédség április 11-én átlépte a határt, a jugoszláv haderő legnagyobbrészt már kivonta egységeit a délvidéki területről. A magyar tüzérség és a légierő legtöbbször üres állásokat és kiürített erődöket lőtt, illetve bombázott.

1941 április, délvidéki bevonulás. A Magyar Királyi Honvédség sárba ragadt Opeljének vontatása

Fortepan

A felfegyverzett szerb civilek, a csetnikek, illetve a Sokol ifjúsági mozgalom irreguláris csoportjai

több településen is rálőttek a bevonuló magyar csapattestekre,

illetve a magyar lakosság ellen is történt néhány kisebb atrocitás, a jugoszláv reguláris egységek kivonulása közben. 

A Magyar Királyi Honvédség Délvidékre vonuló vasúti szerelvényének légvédédelmi géppuskásai

Fortepan

A délvidéki bevonulás során felszínre kerültek mindazok a kiképzési, vezetési és technikai hiányosságok, amelyek a honvédséget jellemezték, és ami miatt ugyancsak el kellett volna gondolkodnia az ország katonai, illetve politikai vezetésének. 

Jugoszláv hadifoglyok menete Dél-Baranyában

Fortepan

A propaganda által feltüzelt, és gerillaharcra semmiféle kiképzéssel nem rendelkező magyar alegységek - hasonlóan az 1940-es erdélyi bevonuláshoz – az elszórt partizánakciókra aránytalan erődemonstrációkkal és mészárlásokkal válaszoltak.

Az újvidéki katonai repülőtér bombázás után, egy kiégett Breguet 19-es közel-felderítőgép maradványai

Fortepan

Nemegyszer előfordult, hogy a katonák pánikba estek, és vaktában lövöldöztek a cél azonosítása nélkül. Olyanra is akadt példa, hogy tévedésből egymást lőtték a magyar alakulatok.

A szerbekkel erélyesen

Werth Henrik vezérezredes, vezérkari főnök a hadművelet kezdetén kiadott napiparancsában előírta, hogy

 … a szerbeket erélyesebb kézzel kell kezelni, mint annak idején a románokat.”

Mindez - a szervezetlenséggel karöltve - többször is indokolatlan, önkényes atrocitásokhoz vezetett, amiért, illetve az 1942. januári újvidéki vérengzés okán 1944 végén és 1945 elején súlyos árat kellett fizetnie a magyar civil lakosságnak.

A jugoszláv hadsereg a délvidéki erődrendszer legnagyobb részét kiürítette, így gyakran csak üres állásokat rohamoztak meg a honvéd alakulatok

Fortepan

Végül is 11 475 négyzetkilométer terület került vissza az országhoz a Délvidékből, Bácska, a Baranyai-háromszög, a Muraköz, valamint a Mura-vidék. A Bánátot - egy nyugati területsáv kivételével - azonban a magyar kormány követelése ellenére sem adták át a németek. Az 1941-es magyar népszámlálási adatok alapján 1,03 millió lakossal gyarapodott az ország népessége, amelyből 400 ezer volt magyar nemzetiségű. 

A Magyar Királyi Honvédség alakulatai bevonulnak Alsólendvára

Fortepan

A jugoszlávok által kiürített településeken ideiglenesen polgárőrségeket hoztak létre, nemzetiségi alapon. A rövid interregnum alatt

a polgárőrségek helyenként önkényes atrocitásokat követtek el

a két világháború közötti időszakban betelepített telepesek, illetve a jugoszláv hatalom néhány gyűlölt képviselőjével szemben.

A Magyar Királyi Honvédség kilőtt "Csaba" páncélozott felderítő gépkocsija

Fortepan

Április 17-én általános katonai közigazgatást vezettek be a Délvidéken,

amelynek élére Horthy kormányzó Werth Henrik vezérezredest nevezte ki. Az új magyar adminisztráció elsősorban az 1918 után betelepített szerbeket, az úgynevezett dobrovoljácokat, a csetnikeket és a kommunistákat tekintette a "legveszélyesebb elemeknek".

Elindulnak az etnikai alapú deportálások

A 3. magyar hadsereg parancsnoksága már április 14-én elrendelte a megszállt területek „átfésülését”, és a megbízhatatlannak minősített csoportok internálását. Az április 18. és 24. között lefolytatott tisztogató akció során több mint tízezer embert deportáltak.

Toldi harckocsi Villányban, a kiindulási vonalon, a délvidéki hadművelet előtt

Fortepan

Az újvidéki katonai parancsnok például az április 24-én kiadott és falragaszokon közzétett parancsa az összes, 1918. október 31. után bevándorolt szerbet, bosnyákot, montenegróit, cigányt és zsidót arra kötelezte, hogy szankciók terhe mellett három napon belül hagyja el a várost.

A délvidéki bevonulás korántsem csak ilyen idilli képekből állt

Fortepan

A magyar katonai közigazgatás mintegy 120 ezer embert tett át nagyobb részt a németek által megszállt szerb területekre, kisebb részt pedig Horvátországba, kiváltva ezzel Zágráb heves tiltakozását.

Szerb hadifoglyok egy bácskai tanyán

Fortepan

A németek sem nézték azonban jó szemmel a magyar katonai közigazgatás beleegyezésük nélkül folytatott tömeges deportálási akcióját. A német hadvezetés május 15-én kemény hangú levélben, és a „fegyverbarátság” felmondásának kilátásba helyezésével szólította fel a magyar hatóságokat a deportálások leállítására. 

A Magyar Királyi Honvédség menetoszlopa Zomborban

Forrás: Fortepan

A német nyomásra felfüggesztették ugyan az áttelepítéseket, de a magyar diplomácia igyekezett elérni, hogy az internálótáborokban maradt 12 000 embert vegyék át a német megszálló hatóságok, illetve a horvátok.

Telekinek nem jutott szék a béketárgyalásokon

Mivel nem jártak sikerrel, ezután is kisebb csoportokban

tovább folytatták a „nemkívánatos elemek” határon túlra űzését.

A magyar hatóságok 1941 májusától a kitelepített szerbek helyére a „nemzethűség” szempontjából megbízhatónak tartott székely telepeseket hoztak át Erdélyből.

Hadizsákmány Újvidéken

Fortepan

A megszálló hatóságok önkényeskedésének 1944 őszén érett be a keserű gyümölcse; az összeomlás heteiben a Délvidékre bevonuló Tito-féle partizánhadsereg aránytalan, bestiális bosszút állt a magyar civil lakosságon.

Szerb civil foglyok

Fortepan

A délvidéki bevonulással Magyarország önként belépett a háborúba, amelynek következményeiért a későbbi években súlyos árat fizetett az ország. Churchill ígéretével szemben Teleki Pálnak nem maradt üres szék az 1947-es párizsi béketárgyalásokon.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK