Csaknem vereséggé vált győzelem - Batu kán megroppant a muhi csatában

1235-ben a mongol kurultáj egy nagy nyugati hadjárat megindításáról döntött

A magyar historikus gondolkodás a hétszázhetvenöt éve, 1241. április 11-én elkezdődött muhi csatát a magyar történelem egyik legsúlyosabb, csak Mohácshoz fogható csatavesztésének tartja. Noha valóban sok párhuzamot lehet találni a középkori magyar királyság e két súlyos katonai veresége között, Muhi – szemben Moháccsal - a győztesnek is olyan érzékeny veszteségeket okozott, ami miatt a hódoltatás, a „tatárjárás” igencsak rövidre sikeredett.

Nyugat felé kacsingatott a kurultáj

A világtörténelem egyik legnagyobb hódítója, a kínai császári címet is felvett Dzsingisz kán (uralkodott 1206 és 1227 között) hatalmas kiterjedésű birodalmat hagyott örökül utódainak. A 13. század első felében, Dzsingisz halála után sem csillapodott azonban a Mongol Birodalom terjeszkedési étvágya.

Dzsingisz kán halála után sem hagyott alább a mongolok hódító étvágya Forrás: Dead Lies Page

A Kínai Császárságot és Belső-Ázsiát uralmuk alá hajtó mongolok, Ögödej nagykán idején új irányt szabtak hódító politikájuknak.

1235-ben a mongol kurultáj egy nagy nyugati hadjárat megindításáról döntött Forrás: Youtube

Az 1235-ben Karakorumban megtartott kurultáj (a törzsi előkelők tanácskozása) egy nagy nyugati hadjárat megindításáról döntött,

amelynek élére Dzsingisz unokáját, Batu kánt választották meg fővezérnek.

A mongol hódítás olyan sebesen haladt nyugat felé, mint a futótűz.

Dzsingisz kán, a Mongol Birodalom megalapítója, kínai selyemre festett egykorú portré Forrás: Wikimedia Commons

Már a kurultájt követő évben, 1236-ban Batu hadai legyőzték és uralmuk alá hajtották a Volgai Bolgárországot, benne Magna Hungariával, amelyet beolvasztottak az ekkor születő Arany Hordába.

A nyugatra törő mongol hadaknak ellenálló városokat kíméletlenül felperzselték,

1240-ben erre a sorsra jutott Kijev is. Miután Batu kán meghódította az orosz fejedelemségeket, a lengyel és a magyar királyság felé vette az irányt.

Julianus barát pontos híreket hozott

Az őshazában maradt magyarok után kutató Julianus barát már 1235-ben hírt hozott Budára, a mongol invázió előkészületeiről. Második útján, 1237-ben, amikor ismét szeretett volna eljutni Magna Hungariába, az előretörő mongol hódítás már megakadályozta ebben.

Batu kán egyre nyugatabbra haladva sorra meghódította az orosz fejedelemségeket Forrás: Rusmania

Ha oda nem is, de Batu kán udvarába eljutott,

ahol a mongol hadvezér egy meglehetősen barátságtalan hangú üzenetet továbbíttatott vele királyának, IV. Bélának. „Én a kán, az Égi Király küldöttje, kinek hatalmat adott a földön, hogy a meghódolókat a maguk viszonyai között fenntartsam, az ellenszegülőket pedig eltiporjam: csodálkozom rajtad magyarok királyocskája, hogy amikor már harmincadszor küldök hozzád követeket, vajon miért nem küldesz vissza közülük egyet sem hozzám? … Pedig jobb és üdvösebb lesz reád nézve is, ha önként hódolsz meg előttem” - idézi Bendefy László 1937-ben kiadott, „Fr. Julianus utazásának kéziratos kútfői” című forrásértékű kötetében a kán nyílt fenyegetéssel felérő, teljes behódolásra felszólító levelét.

1239-re a mongol fenyegetés kézzelfogható realitássá vált, ám IV. Béla segítséget kérő leveleire sem a pápa, sem a német-római császár nem válaszolt Forrás: Assassinsreed.com

Még ha a levélben írt „30 követ” dagályos keleti túlzás is, a fenyegetés semmiféleképpen sem volt az. IV. Béla (uralkodott 1235 és 1270 között) komolyan vette Julianus jelentéseit és Batu kán feltétel nélküli megadásra felszólító levelét.

IV. Béla király portréja a Képes Krónikában Forrás: Wikimedia Commons

A fenyegető mongol agresszió kivédésére Béla király 1239-ben segítséget kért a pápától, a német-római császártól és a francia királytól, ám az európai hatalmasságok válaszra sem méltatták a magyar uralkodó segélykérését.

Mongolok Árpád nyomában

A Magyarország elleni stratégiát Batu kán alvezére, Szübőtej dolgozta ki. A mongol fősereg 9 tümenből (ma talán úgy mondanánk, dandárból), azaz mintegy 90 000 harcosból állt.

IV. Béla hozzávetőleg 50 ezer fegyveresre számíthatott a királyi zászlók alatt,

köztük a harcművészetükről messze földön híres templomos lovagok egyik, a király szolgálatában álló egységére is.

IV. Béla királyi hadrendjében a templomosok alkották az egyik legelitebb egységet Forrás: The Knight Templars

A mongol hadak kettéválva, két irányból léptek a Magyar Királyság területére, Erdélyből, illetve Árpád honfoglalóinak egykori útvonalán, a Vereckei-hágón át.

A szélsebes mongol lovasság alig három nap alatt ért Pest alá.

Batu kán hadait megelőzte a hírük; Ugrin kalocsai érsek unszolására a király felkerekedett Buda alól, és keletnek indult.

A honfoglalás Munkácsy Mihály festményén. A mongol hadak egyik része ugyanott jött be az ország területére, ahol egykor Árpád: a Vereckei-hágón Forrás: Wikimedia Commons

A királyi sereg megindulását a mongol hadvezetés támadási szándéknak vélte - pedig IV. Béla hadai ekkor még gyülekezőben voltak -, ezért a kán egészen a Sajóig hátrált. A király szigorúan meghagyta, hogy gyülekezés közben a magyar seregtestek ne bocsátkozzanak harcba a mongol portyázókkal, elkerülendő a királyi had szétforgácsolódását.

Ötödik hadoszlopnak nézték a kunokat

Egyes harci tűztől égő főurak és főpapok, köztük Ugrin érsek azonban a királyi parancs ellenére sem türtőztették magukat, és rajtaütöttek a mongolokon, sokat levágva, illetve foglyul ejtve a Távol-Keletről érkezett hódítók közül.

A hadifoglyok között számos, mongol szolgálatban álló kun harcost találtak,

ami csak tovább növelte az országba 1239-ben beengedett kunok iránti bizalmatlanságot. A mongolok elől a Magyar Királyság területére menekülő, bebocsátást kért és kapott kunokra sokan mint a kán előretolt, „ötödik hadoszlopára” tekintettek, tegyük hozzá, teljesen alaptalanul.

A király meghagyta, hogy a gyülekező seregtestek ne bocsátkozzanak harcba a mongolokkal Forrás: Arec Aballo

Úgy tűnik, hogy bizonyos információk már a 13. században is csaknem az internet sebességével repültek; ugyanis nagyon hamar befutottak a foglyul ejtett kunokról szóló hírek Budára. A felbőszült budai polgárok

a vesztére éppen ott tartózkodó Kötönyt, a kunok vezérét és kíséretét felkoncolták.

A Duna-Tisza közén táborozó kunok vezérük megölésének hírére felkerekedtek, és rabolva-gyilkolva elhagyták az országot. Ilyen körülmények között virradt fel a döntő csata napja 1241. április 11-én.

Szekértáborban sáncolta el magát a király

A mongol csapatok kitérő hadmozdulatai ellenére a király - komoly viták után - a védekező stratégia mellett döntött.

A tábort Muhi pusztáján, a Sajó jobb partján verték fel,

pontosan szembe az ezen a folyószakaszon található egyetlen és ezért stratégiai jelentőségű híddal. A királyi haderő páncélos nehézlovasságból, könnyűlovasokból, gyalogságból, valamint számszeríjászokból állt. IV. Béla seregét erősítették az elitkatonának számító templomos lovagok is.

IV. Béla seregét a kor legkiválóbb európai harcosai, a templomos lovagok erősítették Forrás: Dead Lies Page

A várható meglepetések elkerülése végett,

a király parancsára szekérvárat építettek a tábor köré.

A kövekkel megrakott szekereket összeláncolták, és pajzsfalak telepítésével fokozták a védelmét. Valószínű, hogy nem volt elegendő számú szekér, mivel a királyi sereg létszámához képest aránytalanul kis területre szorították össze a tábort. Ennek később sajnos súlyos következményei lettek.

A Lengyelországot végigdúló Orda kán serege április 9-én csatlakozott Batu kán főerőihez, ám a mongol sereg a távol lévő portyázó egységek miatt nem volt teljes. Így Muhinál nagyjából kiegyenlített volt a szemben álló erők létszáma. A mongolok április 11-én kora hajnalban megpróbáltak áttörni a Sajó hídján, hogy bekeríthessék a királyi tábort.

Batu kán és udvartartása Forrás: C. P. Lesley

Ám a magyarok egy orosz szökevénytől még kellő időben értesültek Batu kán tervéről,

így felkészülve várták a rohamra induló mongolokat.

Kálmán herceg, a király öccse és Ugrin érsek válogatott katonáikkal lerohanták Batu kán átkelésre készülő harcosait. A magyar számszeríjászok alaposan megritkították a nem várt rajtaütéstől megzavarodott mongolok sorait, majd öldöklő kézitusa alakult ki a hídon és környékén.

A hídon öldöklő közelharc bontakozott ki, amelyben a magyar harcosok visszaverték a mongolok rohamát Forrás: Picasa

Az oroszlánbátorsággal küzdő királyi katonák és a templomos lovagok olyan súlyos veszteséget okoztak a mongoloknak, hogy a kán elrendelte a visszavonulást. A csata első menete egyértelmű magyar sikerrel járt.

Kár volt előre inni a mongolok bőrére

A kétségtelenül súlyos veszteségeket elszenvedett mongol sereg visszavonulását a királyi hadvezérek tévesen végső diadalnak tekintették, és ezért csak gyengébb őrséget hagytak a sikeresen megvédett hídnál.

Batu főserege azonban néhány órával később ismét támadásba lendült.

A kán, okulva a csapatait megtizedelő, halálosan pontos nyílzáportól, ez alkalommal kőhajító gépeket állíttatott fel a folyó partján, a számszeríjászok távoltartására.

A kán okulva az első támadás kudarcából, a második rohamhoz kőhajító gépeket is bevetett a számszeríjászok távoltartására Forrás: Arec Aballo

A taktika bevált, mert az ismételt mongol rohamnál a számszeríjászok már nem tudtak hatásos lőtávolságra felállni. Azonban jóval nagyobb probléma volt – amiről a magyar hadvezérek nem tudtak –, hogy a mongoloknak sikerült gázlót találniuk a Sajón,

így a tejes mongol jobbszárny, Szubutaj vezényletével, átkelt a folyón.

Kálmán herceg és Ugrin érsek katonái, valamint a templomosok második alkalommal is megállították a mongolokat. A csata kimenetelét végül Szubutaj folyón átkelt lovasai döntötték el, szinte az utolsó pillanatban.

A mongolok vonulásuk közben mindenütt hatalmas pusztítást végeztek Forrás: Rusmania

A mongol jobbszárny késedelmes beérkezéséig ugyanis annyira súlyos veszteségek érték Batu főerőit a híd körüli harcokban, hogy

a kán komolyan fontolóra vette a végső visszavonulást – egy korabeli kínai évkönyv tanúsága szerint.

Még a kán testőrparancsnoka, Bakatu is elesett harminc elitkatonájával együtt. Szubutaj felbukkanása mentette meg a helyzetet, akinek sikerült visszanyomnia a magyarokat a tábor sáncai közé.

A muhi csata a Thúróczi krónika 1488-as kiadásában Forrás: Wikimedia Commons

Ezután körbefogták, és gyújtólövedékekkel – köztük a Kínából magukkal hozott „görögtűzzel” felgyújtották a szekérvárat. Ekkor bosszulta meg magát a rendkívül szűk területre összezsúfolt táborhely; egyszerűen nem volt hely a csapattestek felfejlődésére, így káoszba fulladt a védekezés.

Kálmán herceg halálosan megsebesült, a templomosok az utolsó szálig elestek

A körbekerített és égő táborból a magyarok öldöklő közelharcban, kisebb csoportokban próbáltak kitörni. A mongolok Batu kán parancsára egy színlelt folyosót nyitottak a menekülőknek,

majd a csapdába esett magyar vitézeket mind egy szálig lekaszabolták.

Kálmán herceg, Ugrin érsek és a templomosok páratlan hősiességgel küzdöttek, utóbbiak gyilkos kézitusában mind elestek, egyetlen hírvivőjük sem maradt életben.

A templomosok vitézül küzdöttek, egy sem maradt életben közülük Forrás: The Kinght Templars

A király öccse is súlyosan megsebesült, azonban váltott lovakkal sikerült Pestig menekülnie, átkelni a Dunán, és lerázni üldözőit. Kálmán herceg azonban egy hónappal később belehalt sebeibe. A királyt a testőrsége sikeresen kimentette; és bölcsen Pest helyett a hegyek felé vették útjukat.

Magyar nemesek és lovagok IV. Béla korából Forrás: Pinterest

A királyi sereg vesztesége a majd három évszázaddal későbbi mohácsi csata vérveszteségére emlékeztetett; elesett Ugrin kalocsai és Mátyás esztergomi érsek, Gergely győri, Jakab nyitrai és Rajnald erdélyi püspök, de a csatatéren lelte halálát a király utáni második közjogi méltóság, Tomaj Dénes nádor, Serafil András országbíró és Gutkeled Miklós horvát bán is.

A muhi csata emlékműve Forrás: Origo

Azonban Szulejmán 1526-os mohácsi győzelmével szemben Batu kán muhi csatanyerése csak átmeneti, pirruszi győzelemnek bizonyult.

Feldúlta az országot, de sebeit nyalogatva vonult ki Batu kán

A kán nem érte el legfőbb célját, a király fogságba ejtését, és nagyon komoly veszteségek érték a seregét. Ugyan a mongol hadak átkeltek a Dunántúlra,

ám Győr, Pannonhalma és Székesfehérvár erődítményei ellenálltak.

Zágráb irányában is elakadtak, egyetlen kővárat sem tudtak bevenni.

IV. Béla menekül a mongolok elől, a Képes Krónika illusztrációja Forrás: Wikimedia Commons

IV. Béla Zágrábból üzente meg IX. Gergely pápának a muhi vereséget, aki a krónikák szerint megsiratta Magyarországot, és keresztes hadjáratot hirdetett a mongolok ellen, ám a II. Frigyes német-római császárral folytatott küzdelme miatt erre nem kerülhetett sor.

IX. Gergely pápa portréja egy 13. századi kódex iniciáléjában Forrás: Wikimedia Commons

Ögedej nagykán 1241 decemberében elhunyt. A hagyományos történelmi felfogás szerint Batu kán az utódlás miatt vonult ki az országból, ám ennél

sokkal valószínűbb, hogy a hadjáratban elszenvedett súlyos veszteségek kényszerítették Magyarország elhagyására.

Egyrészt, Ögedej halálhíre csak több hónap késéssel érkezhetett meg a Távol-Keletről, másrészt, a kurultáj öt évvel később, 1246-ban választott új nagykánt.

Ögedej nagykán halála után öt évig nem választották meg utódját Forrás: Assassinscreed.com

Batu minden igyekezete ellenére nem tudta teljesen felszámolni a magyar hadakat, és a mongolok semmit sem tudtak kezdeni a kőből épült erősségekkel.

Az országot ért hatalmas pusztítás ellenére még ideiglenesen sem volt képes pacifikálni a helyzetet,

holott tett erre kísérleteket. Batu kán és a mongol hadak 1242 márciusában Havasalföld irányában végleg elhagyták a Magyar Királyság területét. A mongolok (nem összetévesztendőek a krími, török eredetű tatárokkal) soha többé nem léptek magyar földre.