Máig sötét homály fedi a II. János Pál elleni merényletet

2016.05.13. 17:13

Harmincöt éve, 1981. május 13-án négy lövés dördült el a zsúfolásig megtelt vatikáni Szent Péter téren. A szokásos pápai audienciára érkező II. János Pál a második pisztolylövés után kísérői karjaiba hanyatlott. A merénylőt, a török állampolgárságú Mehmet Ali Agcát szinte azonnal leteperték a pápa testőrei. Annak ellenére, hogy harmincöt év telt el a merényletkísérlet óta, és időközben maga a szovjet rendszer is történelemmé vált, a lehetséges megbízók személyét mind a mai napig titokzatos homály fedi.

Látnokként jósolt a rejtélyes körülmények között meghalt pápa

VI. Pál halála után, 1978. augusztus 26-án a vatikáni Sixtus-kápolnában összeült konklávé Albino Luciani bíborost és velencei pátriárkát választotta meg Szent Péter 263. utódjának. Személye forradalmi változást jelentett a Vatikán addigi, leginkább zárt ajtók mögött uralkodó egyházfejedelmeihez képest.

II. János Pál 1983. december 27-én felkeresi a börtönben merénylőjét, Mehmet Ali AgcátForrás: AFP/Arturo Mari

A vatikáni viszonylatban fiatalon, 66 évesen pápává választott Luciani bíboros az I. János Pál nevet vette fel,

megtörve egy hosszú egyháztörténeti hagyományt;

az első felvett néven uralkodó pápák ugyanis vele szemben, sohasem illesztették nevük elé a római egyest. Az „első” jelölés felvételével mintha csak azt akarta volna tudatni, hogy rövidesen lesz e néven utóda.

Albino Luciani bíboros, velencei pátriárka, aki I. János Pál néven lett egyházfejedelemForrás: Wikimedia Commons

A rendkívül közvetlen, csak „mosolygós pápaként” emlegetett I. János Pál igyekezett minél szélesebbre kitárni a Vatikán kapuit a világ előtt. Már beiktatásakor hangsúlyozta,

hogy komoly szervezeti reformokat tervez az egyházi hierarchiában csakúgy,

mint a mindenféle suttogó mendemondákkal körüllengett Vatikáni Banknál. Nem sokkal megválasztása után azt nyilatkozta, hogy az a főpap lesz az utóda, aki a pápaválasztó konklávé idején közvetlenül előtte ült. 

A pápaválasztó konklávét tradicionálisan a vatikáni Sixtus-kápolnában tartjákMTI/EPA/L’Osservatore Romano

Ez a főpap pedig nem volt más, mint Krakkó érseke, Karol Wojtyla bíboros. I. János Pál alig 33 napos egyházfejedelmi uralkodás után, 1978. szeptember 28-án váratlanul meghalt. 

II. János Pál pápa és Göncz Árpád köztársasági elnök a Ferihegyi repülőtéren, 1991 augusztusában, a pápa első magyarországi látogatásánForrás: MTI/Soós Lajos

Halálának körülményei csakúgy nem tisztázódtak mind a mai napig, mint az általa megjósolt utód, a II. János Pál nevet felvett és 1978. október 16-án pápává választott Karol Wojtyla ellen harmincöt éve, 1981. május 13-án elkövetett merénylet háttere.

II. János Pál megválasztásának nem örültek Moszkvában

A lengyel Karol Wojtyla pápává választása óriási meglepetést keltett világszerte, hiszen a 16. század óta nem volt rá példa, hogy ne olasz nemzetiségű főpap üljön Szent Péter trónján. De II. János Pál megválasztásának volt egy másik, ennél is jelentősebb pikantériája, az új pápa ugyanis a vasfüggönyön túlról érkezett a Vatikánba.  

II. János Pál a vasfüggöny túlsó oldaláról érkezett a VatikánbaForrás: AFP

A szocialista táboron belül mindig is renitensnek számító és erős katolikus hagyományokkal rendelkező Lengyelországban, ahol az 1970-es gdanski hajógyári munkástüntetés vérbe fojtása után még kevesebb híve maradt a szocializmus eszméjének,

valóságos földindulást okozott a krakkói érsek pápává választása.

 

Kommunista őskövületek. A vonalas Erich Honecker (a kép jobb szélén fekete kalapban) NDK-pártvezető Brezsnyev (mellette balra) szovjet főtitkár társaságábanForrás: Bundesarchiv/Mittelstädt, Rainer

Mindez fokozott nyugtalansággal töltötte el a Kreml urait és az ortodox „táborbeli” vezetőket, így többek között az ókonzervatív keletnémet pártfőtitkárt, Erich Honeckert, a csehszlovák Gustav Husakot vagy a bolgár kommunista állampárt első emberét, Todor Zsivkovot. Az 1975-ös helsinki konferenciát követő enyhülés éveit a Szovjetunió 1979. decemberi afganisztáni bevonulása fenekestül felforgatta. 

Afganisztán 1979. decemberi szovjet megszállása új fejezetet nyitott a hidegháborús szembenállásbanForrás: AFP/Georges Gobet

A két nagy atomhatalom, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között ismét kiélesedő nemzetközi szembeállást egy újabb „kellemetlen” fordulat tetézte a Varsói Szerződés blokkján belül; 1980-ban Lech Walesa vezetésével zászlót bontott az erősen rendszerkritikus és liberális reformokat követelő Szolidaritás mozgalom.  

Lech Walesa, a Szolidaritás megalapítója mint lengyel köztársasági elnök (a képen balról a második) Budapesten, 1991 februárjábanForrás: MTI/Kovács Attila

A lengyelországi erjedés komoly dilemma elé állította az afganisztáni kaland miatt amúgy is gondterhelt szovjet pártfőtitkárt, Leonyid Iljics Brezsnyevet.

II. János Pál még krakkói érsek korából ismert volt erős antikommunizmusáról,

- az pedig végképp kiverte a biztosítékot a szovjet pártvezetésnél, amikor II. János Pál ország-világ előtt többször is szimpátiájáról biztosította a kommunista vezetőknek hideglelést okozó Szolidaritás reformtörekvéseit.

Kádár János és Leonyid Brezsnyev. A szovjet és a szocialista országok pártvezetését komolyan aggasztották a lengyelországi reformtörekvések, amelyeket II. János Pál teljes mellszélességgel támogatottForrás: AFP/RIA Novosti/V. Malyshev

 Az 1980. szeptember 3-ig a Lengyel Egyesült Munkáspárt főtitkári székében ülő Edward Gierek, majd utóda, Stanislaw Kania semmitől sem tartottak jobban, mint a lengyel pápa elkerülhetetlenül közeledő, első hazai látogatásától.

Agca, a zavaros hátterű terrorista

1981. május 10-én Milánóból Rómába érkezett egy alig 23 esztendős török állampolgárságú fiatalember, Mehmet Ali Agca. Az ifjú török nem turistáskodni, az „örök város” nevezetességeinek megtekintésére érkezett Rómába, hanem II. János Pál pápa meggyilkolására készült.

Edward Gierek LEMP-főtitkárt (balra) erősen aggasztotta II. János Pál tervezett lengyelországi látogatásaForrás: Wikimedia Commons

Agca fiatalkora ellenére is jól ismerte a börtönök világát. Törökországban többek között bolti lopásért és bankrablásért ítélték el, majd szabadulása után a Szürke Farkasok szélsőséges terrorszervezet soraiba lépett.

Agca a szervezet tagjaként részese volt egy baloldali török újságíró meggyilkolásának,

ami miatt ismét börtönbe csukták, ám 1979-ben megszökött, és a szomszédos Bulgáriába ment.

Agcát elvezetik az olasz rendőrök. A bírósági eljárásban nem sikerült megcáfolni a magányos merénylő teóriájátForrás: Thejournal.ie

Máig nem tudni, hogy a Szürke Farkasok terroristája mit csinálhatott a keményvonalas zsivkovi Bulgáriában eltöltött közel két éve alatt. Mindenestre Agca bulgáriai tartózkodása és a pápa elleni merénylet után a bolgár kommunista titkosszolgálat képbe kerülése érdekes momentum ebben a máig feltáratlan hátterű, zavaros ügyben.

Todor Zsivkov bolgár kommunista pártfőtitkárForrás: Wikimedia Commons

Mehmet Ali Agca  II. János Pált „az iszlám testvériség ellenségének és a kapitalizmus egyik jelképének” nevezte, ezzel indokolva később számos és gyakran önmagával is ellentétes vallomásainak egyikében a pápa ellen megkísérelt merényletet.

Akárcsak a Kennedy-ügyben: a másik merénylő teóriája

1981. május 13-án a pápa a szokásos heti audienciájára készült. Kísérői gyűrűjében éppen a nyitott „pápamobilban” állva haladt lépéstempóban a Szent Péter-bazilika felé, a téren összegyűlt mintegy 10 ezer hívő között, amikor gyors egymásutánban négy éles pisztolylövés csattant el.

II. János Pál sebesülten összeroskadt.

II. János Pál a lövések utáni pillanatbanForrás: AFP/L'OSSERVATORE ROMANO/Arturo Mari

A pápát – annak ellenére, hogy az őt kísérő biztonsági szolgálat főnöke már rögtön az első lövés eldördülése után rávetette magát, hogy a testével fedezze – két találat érte, az egyik lövedék a karjába, a másik pedig a hasába fúródott. 

A súlyosan megsérült pápát a Gemelli-klinikára vitték, ahol ötórás életmentő műtétet hajtottak végre rajta.

A biztonsági emberek azonnal leteperték a merénylőt, akiről előállítása után kiderült, hogy török állampolgár. Mehmet Ali Agcát 1981 júliusában állították bíróság elé, és életfogytig tartó börtönre ítélték.

A merénylő által leadott lövés elleni pillanat: a piros karikában látható Agca keze a pápára emelt pisztollyalForrás: Thejournal.net

Már a nyomozás során nagy hangsúlyt fektettek a merénylet indítékainak, illetve hátterének felderítésére. Egy, a merénylet pillanataiban készült fényképfelvétel alapján felvetődött, hogy Agcának lehetett segítője is. 

A felvételen ugyanis egy férfi látható fegyverrel a kezében, amint keresztülfut a pánikba esett tömegen. 

1981-es kihallgatása során Agca tagadta, hogy lett volna segítője, illetve megbízója, ez azonban előéletére is figyelemmel, több mint valószínűtlennek tűnt.

Az egykori merénylő, Mehmet Ali Agca - aki katolikus hitre tért át - a Szent Péter-bazilika előttForrás: AFP/Ho

Mindenesetre a büntetőperben nem nyert bizonyítást, hogy Agcának lettek volna segítői. II. János Pál a felépülése után, 1981 októberében meglátogatta börtönében Mehmet Ali Agcát,

és megbocsátott merénylőjének.  

A pápa közbenjárására köztársasági elnöki kegyelemmel Agca 2000-ben kiszabadult olaszországi börtönéből, és Törökországba távozott, ahol más, korábbi bűncselekmények miatt ismét lecsukták.

Bolgár szál: felsejlik a KGB is a háttérben

Igazából sohasem sikerült felfejteni a merénylet valódi hátteréhez vezető titokzatos szálakat. Maga a merénylő is több, egymással teljesen ellentétes verziót adott elő az idők folyamán, sőt, amikor egyik vallomásában azt állította, hogy ő Jézus Krisztus reinkarnációja, és isteni parancsra hajtotta végre tettét,

még beszámíthatóságának kérdése is felvetődött.  

Egy másik, későbbi vallomásában bukkant fel a bolgár titkosszolgálat állítólagos szerepe.

II. János Pál a szocialista blokkon belül szálka volt az ókonzervatív pártvezetők szemébenForrás: AFP/Gabriel Bouys

Agca vallomása alapján 1985-ben négy férfit le is tartóztattak, ám a merénylő utóbb visszavonta vallomását. A négy gyanúsított pedig mindent tagadott, így – egyéb bizonyíték hiányában – ejteni kellett az ellenük emelt vádat.  

Mehmet Ali Agca majdnem két évtizeddel a gyilkossági kísérlet után, 2010-ben egy újabb verzióval rukkolt elő.

Azt állította, hogy a pápa elleni merényletet Agostino Casaroli bíboros, államtitkár, 1981-ben a Vatikán kelet-európai diplomáciai kapcsolataiért felelős egyházi vezetője rendelte meg.

Agca 2010-ben azt állította, hogy a pápa elleni merényletet Agostino Casaroli bíboros, a kelet-európai rezsimekkel szoros kapcsolatot ápoló vatikáni államtitkár (a képen középen) rendelte megForrás: RIA Novosti/RIA Novosti/Yuryi Abramochkin

Az 1998-ban meghalt, nagy tekintélyű Casaroli bíboros azonban már nem válaszolhatott Agca vádjaira. Egy másik – mind a mai napig nem bizonyított –, ámde érdekes verzió szerint  Agca Rómában a Bolgár Népköztársaság katonai attaséjával és egy török maffiózóval, bizonyos Oral Chelikkel együtt tervezte meg a merényletet. 

II. János Pál véres reverendája, amelyet 1981. május 13-án viseltForrás: AFP/Jacek Bednarczyk

Azt a 9 mm-es Browning típusú pisztolyt is, amellyel a pápára lőtt, Chelik szerzete be.

Az állítólagos terv szerint a pápára leadott lövésekkel egyidejűleg Agca segítője a pánik és zűrzavar fokozása végett robbantani fog a téren, hogy ezt kihasználva, mindketten a bolgár nagykövetségre menekülhessenek.

A pápa elleni merénylet hátterében sokan tudni vélik a szovjetek szerepétForrás: AFP/Alexander Nemenov

 A végső megbízó – e verzió szerint – a KGB lett volna, amely a fokozódó nemzetközi feszültség és az egyre jobban kiéleződő lengyel belpolitikai válság miatt nem óhajtott direkt módon részt venni az összeesküvésben, ezért bízták rá a merénylet megszervezését a bolgár titkosszolgálatra.

A lengyel vizsgálat szovjet–bolgár összeesküvést sugall

A kommunizmus és nácizmus bűneit kutató – nyomozati hatáskörrel is felruházott – lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete 2014-ben hozta nyilvánosságra azt a 230 oldalas jelentést, amely a II. János Pál pápa elleni merénylet hátterét kutató nyolcéves vizsgálat összefoglalója.

Agca 2006-ban, Törökországban is börtönbe kerültForrás: AFP/Str

A szervezet azért kezdett el nyomozni még 2006-ban, mert politikai, kommunista indíttatású bűncselekménynek tartotta a merényletet.

A jelentés három embert konkrétan is megnevez Agca cinkosaiként;

Zselju Vaszilijev, Todor Ajvazov és Szergej Antonov a Nemzeti Emlékezet Intézetének megállapítása szerint fedett ügynökként támogatta Mehmet Ali Agcát.

Talán sohasem fog kiderülni, ki vagy kik álltak a merénylet kulisszái mögöttForrás: AFP

Az akció hátterében – sugalmazóként – a szovjet szakszolgálat, a KGB állhatott a lengyelek konklúziója szerint. Amikor a bolgár–szovjet száll még az 1980-as években először felvetődött,

az érintettek természetesen mindent tagadtak.

Ám ennek ellenére tény, hogy a kelet-európai rendszerváltás óta, még napjainkban is sűrű homály és csend övezi a II. János Pál pápa ellen megkísérelt 1981-es merénylet hátterét.

A Vatikán sok titkot őrizForrás: MTI/EPA-ANSA/Maurizio Brambatti

A Vatikán hivatalos álláspontja szerint az úgynevezett harmadik fatimai látomás már évtizedekkel a merényletkísérlet előtt megjósolta, hogy a pápa életére fognak törni. Hogy mi is történt valójában, egyelőre a hidegháborús korszak nagy rejtélye marad, hasonlatosan a John F. Kennedy elnök elleni merénylet indítékaihoz.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK