(A cikkben szereplő időpontok közép-európai idő szerint vannak megadva. A Marsról a Földre érkező jelek 15 perces késését is beszámítottuk, vagyis az úgynevezett "Földre érkezési időpontok" Earth Receive Time) szerepelnek.)
1999. december 3. (péntek)
21.00.: A szonda felveszi azt a pozíciót, amely alkalmas a Mars légkörébe való belépésre.
21.03.: Az előzetes tervek szerint 36 percre, a légkörben való ereszkedés idejére megszakad a kommunikáció a szonda és az irányítóközpont között. Ez a küldetés legkritikusabb fázisa. A repülésirányítók számára megkezdődik az idegőrlő várakozás.
21.12. A szonda fedélzetéről ekkor kell leválnia a Deep Space 2 küldetés két mikroszondájának (penetrátorának), hogy a déli pólus környékén a felszínbe csapódjon.
21.13. Elkészül a legutolsó navigációs adatok elemzése, amelyek alapján a megcélzott leszállóhely egy viszonylag sima felszínű, lapos területnek tűnik. Ez jó hír, mivel a nagyobb szikladarabok igen veszélyessé tehetnék a manővert.
21.15.: Landolás! A Mars Polar Lander tervezett leszállási időpontja. Ha minden jól ment, akkor a szonda már a Mars felszínén tartózkodik, kb. 500 km-re a déli pólustól.
21.19. A szondának ekkor kell megkezdenie napelemeinek telepítését, s közepes nyereségű tányérantennájának Föld felé fordítását.
21.21. A napelemek elvileg már telepítve vannak. Az antenna két percen belül rááll a Földre. Ezalatt a szonda fedélzeti számítógépe meghatározza az északi irányt.
21.34. Öt percen belül megnyílik az a kommunikációs ablak (vagyis a Föld és a Mars a kapcsolatfelvételhez megfelelő pozícióba kerül), amelyen keresztül először foghatjuk a szonda jeleit. Az irányítóközpont hangulatát nem lehet visszaadni: sok ember több éves munkája a tét.
21.39. A Föld és a szonda közötti kapcsolat most már bármelyik pillanatban helyreállhat.
21.41. Már két perc eltelt. Egyelőre néma csend.
21.43. A NASA szakemberei rámutatnak, hogy még beletelhet pár percbe, amíg a földi követőantenna rááll a szonda által küldött jelekre.
21.49. Tíz perc után sincs kapcsolat. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a leszállás sikertelen volt, a hangulat mégis drámai - a team egyik hölgytagja elsírja magát. Komoly aggodalomra azonban nincs ok: lehetséges, hogy az antenna még nem tudott megfelelően a Föld felé fordulni, illetve elképzelhető, hogy a szonda a leszállás során biztonsági üzemmódba kapcsolt. Ebben az esetben csak 23.04 után lehetséges az első kapcsolatfelvétel.
21.57. A követőantenna személyzete folyamatosan figyeli azokat a frekvenciákat, amelyeken lehetséges a kapcsolatfelvétel. Pár másodperce rövid pittyegés hallatszott, de nem lehet megállapítani, hogy valóban a szonda jele volt-e, vagy csak rádiózaj.
21.59. Bezárul az első kommunikációs ablak. A Mars Polar Lander egyelőre nem hallatott magáról. A következő lehetőség 23.04 és 23.44 között adódik, amennyiben a leszállás során történt meg a biztonsági üzemmódba való átmenet. Ha ekkor sem sikerül a kapcsolatfelvétel, akkor másnap (szombaton) hajnalban, 03.27 és 04.27 között egy másik antennával (alacsony nyereségű antenna) próbálkoznak. Ez az antenna csak a Földről érkezett parancsok vételére képes, adatok küldésére nem. A tervek szerint a felküldött parancsokkal, "manuálisan" próbálják megfelelő helyzetbe fordítani és aktiválni a közepes nyereségű antennát.
23.04. Megnyílik a leszállás utáni második kommunikációs ablak. Ha a szonda a landolás során került biztonsági üzemmódba, akkor most kellene megkezdenie az adást.
23.48. A második lehetőség sem hozott eredményt: a szonda teljesen néma maradt. A repülésirányítók megkezdik a felkészülést a harmadik variációra: 03.27-től parancsokat küldenek fel a szondának. Ha kisebbik antennájával sikerül ezeket fognia, akkor az 5.08 és 7.32 közötti időszakban egy kommunikációs pásztázási műveletet hajt végre, amelynek során nagyobbik antennáját mozgatva megpróbál rátalálni a Földre.
Szombat (1999. december 4.)
04.31. A repülésirányítók kb. 1 órával ezelőtt felküldték a szondának a parancsokat, hogy közepes nyereségű antennájával kezdje keresni a Földet. A legkorábbi kapcsolatfelvétel mintegy fél óra múlva várható. Ezalatt a penetrátorok (Deep Space 2) a tervek szerint megkezdték az első adást a bolygó körül keringő Mars Global Surveyor (MGS) felé, hogy a szondát reléállomásként használva eljuttassák adataikat a Földre.
04.56. Újabb csapás: egyelőre a penetrátoroktól sem érkezett jel. Adásuk legelső lehetséges időpontja 4.25-kor volt, így már tudnunk kellene róluk. A repülésirányítók biztosak benne, hogy a Mars Global Surveyor kifogástalanul működik, a relével tehát nem lehet gond. Felmerül annak lehetősége, hogy még a szondák szétválása előtti időszakban történt valamilyen előre nem várt esemény. Valójában azonban még itt sincs oka aggodalomra, mivel az MGS igen alacsony (22 fokos) szögben repült el a mikroszondák tervezett becsapódási helye felett, ami nem kedvező a kapcsolatfelvételhez. A következő alkalommal - 2 óra múlva - a szög már 51 fokos lesz, ami jóval kedvezőbbnek ígérkezik.
05.11. A harmadik kommunikációs ablak már 3 perce nyitott, de most sincs jel. A próbálkozás még 7.32-ig folyhat.
07.43. A hosszú kommunikációs pásztázási időszak, amelynek során a felküldött parancsok alapján a Mars Polar Lander a Földet próbálta megtalálni, nem hozott sikert. A kudarc lehetséges okai:
- a szonda nem a megfelelő pozícióban ért talajt, s nem képes antennáját a kívánt szögbe fordítani;
- a szonda biztonsági üzemmódban van;
- hardverhiba történt a kommunikációs berendezésben;
- a szonda nem élte túl a leszállást.
Igazán csak abban reménykedhetünk, hogy a második eset áll fenn, s a Mars Polar Lander békésen "alszik" a vörös bolygó felszínén. Amennyiben ugyanis a leszállást követő 20 perc alatt tért át biztonsági üzemmódba, akkor a program szerint vasárnap reggel 5.30-ig egyáltalán nem tudunk vele kapcsolatba lépni, így érzéketlen maradt a felküldött parancsokra is. A figyelem addig a mikroszondákra összpontosul, mivel a Mars Global Surveyor kétóránként repül el becsapódási helyük felett. Jelenleg azonban még velük sincs kapcsolat.
S. T.
Korábban: