Mars Surveyor '98 - elátkozott küldetés!

Kedden reggel sem koronázta siker a NASA erőfeszítéseit: a Mars Polar Lander másodszor sem jelentkezett a reléállomásként szolgáló Mars Global Surveyor űrszondán keresztül. Ezzel a küldetést gyakorlatilag befejezettnek tekinthetjük.

Mint korábban jeleztük, a mostani kísérlet akkor hozhatott volna eredményt, ha a szonda még mindig biztonsági üzemmódban van, s UHF-antennájával ismét a bolygó körül keringő Mars Global Surveyor űrszondát keresi. Ez volt az utolsó komoly lehetőség a kapcsolatteremtésre. A NASA szakemberei szerint ezután már gyakorlatilag lemondhatunk a szerkezetről.

Fotó: Damian Dovarganes

A kudarc nagy csapást jelent a NASA és az egész Mars-kutatás számára. Sokan már a Mars-küldetések folytatásának jogosságát is megkérdőjelezik. A NASA ugyanis 1997-ben, a Mars Pathfinder küldetéssel olyan sorozatot kezdett meg - méghozzá mindent elsöprő sikerrel - amelynek keretében 26 havonta egy-egy űrszonda-párost indít a vörös bolygó felé. A Pathfinder után a Mars Global Surveyor következett, amely jelenleg is remekül működik, s a kezdeti problémák után új fejezetet nyitott a Mars kutatásában, soha nem látott részletességgel térképezve fel a bolygó felszínét.
E sikersorozat egyenes folytatása lehetett volna a Mars Surveyor '98 küldetés, de idén szeptemberben fordult a kocka: a Mars Climate Orbiter, a küldetés keringő egysége valószínűleg elégett a Mars légkörében. Az igazi tragédia az, hogy e balesetet emberi hiba, méghozzá szarvashiba okozta: a két irányítóközpont eltérő mértékegységekben számolt. A kudarcról annak idején részletesen beszámoltunk az [origo]-ban.
Tanulva az esetből, az űrszonda-páros másik, még úton lévő tagjának azonnal átszámolták a pályaadatait, kizárva egy hasonló eset előfordulását. A legutolsó navigációs adatok alapján a Mars Polar Lander hajszálpontosan a kijelölt leszállóhely felé tartott, méghozzá kifogástalan állapotban. Mindenki azt remélte, hogy ez a szonda - s esetleg a róla leváló mikroszondák - fogják helyrebillenteni a Mars Surveyor '98 küldetés sorsát.
Nos, a leszállást követő 50 óra maga a pokol volt a repülésirányítók, illetve az egész NASA számára. Egymás után próbálták ki a kapcsolatfelvétel különféle lehetőségeit, egyre kevesebb reménnyel. Az eseményeket folyamatosan figyelemmel követtük az [origo]-ban.
Hazai idő szerint kedden reggelre gyakorlatilag egyetlen komolyabbnak ítélt lehetőség maradt. Ennek lényege, hogy amennyiben még mindig biztonsági üzemmódban van a szerkezet, akkor kb. 9.20-tól ismét megpróbál bejelentkezni a relén, vagyis a bolygó körül keringő Mars Global Sureyor űrszondán keresztül. Sajnos ez sem sikerült. Megrázó látvány volt, amint a repülésirányítók kezet fogtak egymással, s lehajtott fejjel kisétáltak az irányítóteremből.

Mars Surveyor '98: kettőből nulla

A NASA még nem adja fel, de már nem fűz sok reményt a sikerhez. A hét folyamán még megpróbálják parancsokkal bombázni a szondát, amely - ha egyáltalán fogni tudja ezeket - megkezdi cserélgetni azokat a berendezéseket, amelyekből 2 példány van a fedélzeten.

Talán soha nem tudjuk meg, mi történt

Több elképzelés is létezik arra vonatkozóan, mi történhetett a szondával.

1. Még azelőtt következett be a hiba, hogy belépett volna a Mars légkörébe. Továbbra sincs hír ugyanis arról a két mikroszondáról (Deep Space 2), amelyeknek ezt megelőzően kellett volna leválniuk az anyaszondáról. Így előfordulhat, hogy együtt veszett el az egész felszerelés, még a leszállás előtt. Ennek azonban ellentmondanak a legutolsó navigációs adatok, amelyek szerint a szonda teljesen ép állapotban, pontosan a kijelölt leszállóhely felé haladt. A mikroszondákat illetően pedig előfordulhat, hogy leváltak és becsapódtak ugyan, de nem élték túl az akciót. Ilyen jellegű kísérletet élesben még soha nem végeztek, így senki nem várt biztos sikert.

2. A szonda nem élte túl a leszállást. Ennek számos oka lehet: a hőpajzs elégtelenül működött, nem nyílt ki az ejtőernyő, nem kapcsoltak be a fékezőrakéták, illetve nem fejtettek ki elég tolóerőt, s a szonda kemény landolást hajtott végre, amelynek során tönkrement.

3. A szonda simán talajt ért, de olyan rossz szögben, hogy képtelen tányérantennáját a Föld felé fordítani. Mivel az antenna működik, egyelőre nem kapcsol át a másik antennára, s így a relén keresztül sem hallható.

4. A szonda nem tudta telepíteni napelemeit, illetve tönkrement egy fontos berendezése, így még mindig biztonsági üzemmódban van. Ebben az esetben talán eredményt hozhat, ha megkezdi berendezéseinek cserélgetését.

5. A szonda elsüllyedt a pólus környéki laza üledékekben. Ez kevéssé valószínű, bár az is igaz, hogy ilyen területen még soha nem történt leszállás.

Fotó: Sam Mircovich

Talán soha nem tudjuk meg, mi történt

Összegezve: a Mars Polar Lander küldetése gyakorlatilag véget ért - bár a csoda még segíthet -, s talán soha nem tudjuk meg, mi történt. Lehet, hogy a jövő Mars-telepesei majd találnak egy rozsdás, régimódinak tűnő kis szondát, amely az oldalára borulva fekszik a fagyott talajon, s antennája az utolsó próbálkozás során megdermedt állapotban mered lefelé.

Mindezek ellenére reméljük, hogy a jövő Mars-küldetéseinek (2001, 2003, 2005) előkészítése a tervezett ütemben folytatódik!

S. T.

Korábban:

Az események összefoglalója péntek éjjeltől kedd reggelig.