hirdetés

Egy napig voltam a Magyar Népköztársaság első számú űrhajósa - interjú Magyari Béla mérnök-ezredessel

2005.05.26. 11:00

[origo]: Jelenleg Ön képviseli a Honvédelmi Minisztériumot a Magyar Űrkutatási Tanácsban, míg az előző kormányzati ciklusban Farkas Bertalan töltötte be ezt a posztot.
- Ez nem kormányfüggő. A Berci elment nyugdíjba, s ezután engem kértek fel erre a feladatra. Szakértőként és a HM képviselőjeként látom el feladataimat.

[origo]: Milyen feladatokról van szó?
- A honvédség keretein belül is folynak űrkutatással kapcsolatos kísérletek, tudományos kutatások, gondolok itt például a kecskeméti űrorvosi vizsgálatokra vagy a Központi Katonai Kórházban az egyensúlyérzékelő szervrendszerrel kapcsolatos kutatásokra, amelyek pilótáknak és űrhajósoknak egyaránt fontosak. Elég hálátlan feladat úgy tartani a lelket a szakemberekben, kutatógárdákban, hogy közben persze erre sincs pénz. Ezekhez próbálunk mi különböző módon, például pályázatok útján segítséget adni.

[origo]: Ön a miskolci egyetemen folytatott anyagtudományi kutatásokat, s itt írta doktori disszertációját is.
- Ez az időszak nagyszerű része volt az életemnek. 1986-ban, a műszaki egyetem befejezése után anyagtechnológiából kezdtem el a kutatómunkát. Megkaptam többek között azokat az anyagmintákat, amiket a Berciék felvittek. Ezekkel hét évig senki nem foglalkozott. Végigvizsgáltam az összes próbatestet, vagyis a súlytalanságban megolvasztott fémötvözeteket, s ebből kerekedett ki egy doktori értekezés.

[origo]: Az űrrepüléssel kapcsolatban csak egyetlen kérdés: tényleg az utolsó napokban derült ki, hogy ki fog menni?
- Ezt a témát rengeteg mendemonda övezi. Én csak annyit tudok mondani: ki választott, ki nem, mi másfél évvel korábban tudtuk, hogy az első számú csapatnak - és ezt az oroszok határozták meg - Kubászov lesz a parancsnoka, s az ő kutatóűrhajósa Farkas Bertalan. Itt eldőlt az, hogy ki repül. 1979-ben megkérdezték a magyarok, hogyan lesz ez az egész kiválasztás, mire az oroszok azt a választ adták, hogy a felkészülés szempontjából mindenki egyforma, s ekkor tették hozzá, hogy akkor válasszon a magyar. Ekkor ugyanis még ők sem voltak teljesen biztosak abban, hogy a Kubászovot küldjék-e föl a következő alkalommal. Csak ezt éppen nem mondja senki, én meg hiába mondom, erre nem reagálnak.

[origo]: Hivatalosan nem is ismerik el, hogy így történt?
- Nem ismerik el. Én tudom, mi tudjuk; én egy napig voltam a Magyar Népköztársaság első számú űrhajósa, amikor a parancsnokommal lementünk egy garázsba, és egy kicsit elvodkázgattunk. Másnap fölkeltünk, s akkor mondtuk, hogy na jó, mi csak dublőrök vagyunk, mi tudjuk. Egyébként az volt a szokás az orosz űrhajósoknál, hogy aki egy korábbi repülésnél dublőr volt, legközelebb ő lesz az első számú. A lengyeleknél dublőr volt a Kubászov, így a magyaroknál ő lett az első számú. A dolog tehát adta magát. Én másfél évvel korábban tudtam, hogy dublőr leszek. Természetesen május 26-án én is ugyanúgy készen voltam az űrrepülésre, mivel mindent megcsináltunk párhuzamosan fizikailag, szellemileg.

[origo]: Milyen érzés volt így végigcsinálni a kiképzést?
- Ez egy feladat volt számunkra: a magyar űrrepülés. Nem arról szólt a dolog, hogy az a Farkas Berci űrrepülése lesz, hanem egy magyar-szovjet űrrepülés. Erre készültünk fel négyen, a feladat egy volt - az más, hogy ebből csak az egyik páros hajtotta végre.

Most
Top 12 óra
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat